Könyvtáros, 1985 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1985-12-01 / 12. szám

iskolai és a tanácsi közművelődési könyvtárak integrációjával foglalkozó összefoglalás (Zelles Ilona), amelyhez a megyeszékhely városi háló­zatának kettős funkciójú könyvtárairól szóló írás csatlakozik (Nagy Éva)­­ egy szakmun­kásképző iskolai könyvtár munkájának haté­konyságával foglalkozó cikkel együtt ( Szilágyi Istvánná). A változatos tartalmú szám érdekes színfoltjai a Remix Rádiótechnikai Vállalat he­lyi gyáregységében sikeresen működő ifjúsági és munkás-olvasókör tevékenységét, illetve a megyei könyvtár színműtárát, a társadalmi és a családi ünnepségeket segítő szolgáltatását bemutató írások. Kérdezz-felelek Egy könyvtáros kérdezi a ki nem vett ta­nulmányi szabadságról: „Ha a tanulmányi szabadságot vagy annak egy részét nem adják ki, illetve a továbbtanuló dolgozó nem veszi ki, átvihető-e az igénybe nem vett teljes vagy rész­szabadság a következő tan­évre? Meg lehet-e pénzben váltani a ki nem adott vagy ki nem vett tanulmányi szabadságot?” Válasz: A 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendel­kezés (megjelent a Művelődési Közlöny 1982. évi 4. számában) 16. §-ának (1) bekezdése ér­telmében nem adható ki utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgáinak sikeres letételé­hez nem vett igénybe. A továbbtanulónak a tanulmányi szabadságra, illetve annak ki nem vett részére való joga tehát a tanév valamennyi vizsgájának sikeres letétele után megszűnik. Ebből következik, hogy ha a továbbtanuló a tanulmányi szabadságát vagy annak egy részét a tanév legutolsó vizsgájának sikeres letételéig nem veszi ki, azt a következő tanévre nem viheti át, és az elmaradt szabadság pénzben sem váltható meg. A jogszabályi rendelkezés­ből az is nyilvánvaló, hogy a munkáltató a tanév legutolsó vizsgájának letételéig a tanévre járó teljes tanulmányi szabadságot köteles kiad­ni. Ha ezt megtagadja, a továbbtanuló az igé­nyét munkaügyi vita indításával - tehát a mun­kaügyi döntőbizottságnál­­ érvényesítheti, ezenkívül panaszt nyújthat be az intézmény felügyeleti szervéhez. A tanulmányi szabadsá­got azonban ebben az esetben is ki kell adni a tanév legutolsó vizsgájának sikeres letételéig. A következő tanévre való átvitel, illetve a pénzbeli megváltás ilyenkor sem lehetséges. A munkáltató egyébként a tanévre készített tanulmányiszabadság-tervben előre köteles ki­jelölni - az érdekeltekkel egyeztetve - a sza­badság kiadásának időpontjait. Ha a tanulmányi szabadság kiadására a leg­utolsó vizsga letételéig a munkáltató hibájából nem került sor, a dolgozó kártérítést igényelhet az átlagkereset és a havi munkabér különböze­tében jelentkező anyagi kára miatt. A tanulmányi szabadságra vonatkozó igény tehát a tanév valamennyi vizsgájának sikeres letételéig fennáll. Ha például a továbbtanuló a második félévi vizsgái közül egyet vagy többet a tanév végéig nem tud letenni, és annak (azok­nak) későbbi időpontban történő letételére kap engedélyt, vagy utóvizsgára bocsátják, akkor a tanévi tanulmányi szabadságából ki nem vett napokra vonatkozó igénye mindaddig fennáll, amíg az elmaradt vizsgát (vizsgákat) sikeresen le nem teszi. Nem vesznek el a tanulmányi szabadságnak a tanév folyamán ki nem vett napjai tanévis­métlés esetén sem. Az említett ÁBMH-rendel­­kezés 16. §-ának (3) bekezdése értelmében tan­évismétlés esetén a tanulmányi szabadság nem jár. Ha azonban a dolgozó az előző tanévre járó tanulmányi szabadságot nem vette igénybe, a fennmaradt részt - kérésére - ki kell adni. Utalunk még az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés (Művelődési Közlöny, 1982. évi 4., illetve 11. szám) 6. §-ának (3) bekezdésére. Eszerint a továbbtanuló dolgozó a tanulmányi szabadságot abban az esetben, ha a munkaviszonya megszűnik, az őt alkalmazó munkáltatóktól együttesen kapja meg. Az egész tanévre járó tanulmányi szabadságból ki nem vett részt tehát az új munkáltató köteles kiadni.

Next