Könyvtáros, 1990 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1990-06-01 / 6. szám

meg elhatározásukat: munkám nincs, sok a szabad időm, tétlenség helyett inkább jobban megismerem munkakörömet, hátha egyszer jó hasznát veszem, vagy több tudással könnyeb­ben elhelyezkedhetem. A szakirodalommal párhuzamosan a munkanélküli kategóriák ugyancsak keresik a szociális és politikai kér­déseket tárgyaló könyveket, így világlik ki a munkanélküliség egy másik hatása : erősebb ér­deklődés a társadalmi életet irányító és a közüle­­teket mozgató problémák iránt. Figyelmeztető jelek ezek, melyeket nem szabad szem elől tévesztenünk!” (Bay Ferenc: Győri könyv­társtatisztikai tanulságok. 10. sz.) A könyvtárügyben bekövetkező technikai átalakulást Gronovszky Iván cikkei érintették, több írásban számolt be a fényképezés könyv­tári lehetőségeiről. Asztalos Miklós egyik írá­sában az új kötelespéldány-törvényt ismertet­te, ehhez kapcsolódott Jancsó Elemér dolgoza­ta, mely a romániai hasonló rendeletet mutatta be. A külföldi könyvtári eseményekkel, gon­dolatokkal több cikk foglalkozott. Még olyan kuriózumnak számító ország, mint Kína is be­mutatásra került a 10. számban, Gronovszky Iván írásában. Kniezsa István három írásban foglalkozott a lengyel könyvtárüggyel, illetve annak különböző részterületeivel, Kertész Já­nos a német, Lányi Ottó az olasz könyvtárügy­ről írt. A bibliográfia kérdéseiről szólt a cikkek következő csoportja. Baráti Dezső a román bibliográfiákat mutatta be, Gronovszky Iván a bibliográfiák rendszeréről értekezett. Az egyes különgyűjtemények elméleti kérdéseivel is foglalkozott néhány írás : Isoz Kálmán a kotta­gyűjtésről, Asztalos Miklós a térképek könyv­tári kezeléséről írt, Dercsényi Dezső a könyvek illusztrációinak feltárását sürgette, az általa „képkutatás”-nak nevezett tevékenység kere­tében. A Könyvtári Szemle tehát valóban sokoldalú tájékoztatást nyújtott olvasóinak, új szempon­tokat vetett fel a hazai könyvtárügyben, és sok esetben megoldást is javasolt. Nyilvánvaló, hogy a lap színvonala egyenetlen volt, a gyak­ran eltérő érdekek ütközéséből sokszor a könyvtárügy került ki vesztesen, nem Lantos és a könyvkereskedelem. A Könyvtári Szemlé­nél 1935 elején átmeneti szerkesztő változás következett be, néhány számot Gronovszky Iván szerkesztett. Asztalos ugyanis kormány­­párti programmal megpályázta az őriszentpé­­teri kerület képviselői mandátumát, és kortes­­körútja alatt nem tudta szerkeszteni a lapot. Hiába volt azonban a többhetes kampány, kis­gazda ellenfelétől vereséget szenvedett. Ami­kor visszatért a Széchényi Könyvtárba, új be­osztást kapott: az olvasószolgálati osztály ve­zetésével bízta meg Fitz főigazgató. A Könyvtári Szemle I. évfolyamának utolsó száma, az összevont 18-20. szám 1935. június 20-án jelent meg. Asztalos bejelentése szerint nyáron nem jelent meg a Szemle, a II. évfo­lyam 1. száma 1935. szeptember 25-én hagyta el a sajtót. Ekkor még senki sem sejtette, hogy már csak pár szám jelenhet meg. A 6. szám december 5-én jutott el az olvasókhoz, ám ekkor Lantos váratlanul bejelentette, hogy megszünteti a lap kiadását. Asztalost is meg­lepte ez a döntés, javában dolgozott a követke­ző számok előkészítésén. Lantos elsősorban üzleti szempontokra hivatkozva, a növekvő rá­fizetés miatt nem vállalta tovább a kiadást, Asztalos Miklós azonban más okot említ : azt, hogy Lantos megsértődött, mert a Széchényi Könyvtár duplumainak értékesítésére nem ő kapott megbízást. Feltehetően mindkét állítás­ban van igazság; a viszonylag alacsony pél­dányszámban megjelenő szaklap eleve nem le­hetett nyereséges, de a kiadó addig vállalta a ráfizetést­­ és a magyar könyvtárügy támogatá­sát­­, amíg úgy ítélte meg, hogy ez a kapcsolat a magyar könyvtárakkal hosszabb távon gyü­mölcsöző. Az is nyilvánvaló, hogy könyvtári folyóirat kiadására elsősorban könyvtáraknak kell vállalkozniuk, illetve olyan intézménynek, mely nem keveri az összetartozó, de azért még­is markánsan elkülönülő könyvkereskedelmi és könyvtári szempontokat. A döntés és a lap hiánya mindenesetre fájdalmasan érintette a magyar könyvtárügyet, hiszen egy időre - a Magyar Könyvszemle újraindulásáig - ismét folyóirat nélkül maradt a szakma. 343

Next