Konzerv- és Paprikaipar, 1955 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1955-07-01 / 3. szám

A KONZERV- ÉS PAPRIKAIPAR termés eléréséig 87—110 napig terjedő, egymás­­tól eléggé különböző időtartamok alatt közel egyező volt az eltelt hasznos hőfoknapok szá­ma. Az egyezést mutatja, a középérték arány­lag kicsi, 2,22%-os hibája. Ez az egyezés azt bizonyítja, hogy a paradicsom az első, mini­mális termését csupán elsősorban a fajtától és Egészen más az eset a hőösszegek és a paradi­csom összes termésének összefüggése tekinteté­ben. A­ 6. ábrán feltüntettük a kiültetési idő­ponttól a teljes termés megéréséig terjedő hő­összegeket és kiszámítottuk az 1 hasznos hő­foknapra jutó termésmennyiséget. Az eredmé­nyek több mint 99%-ig szignifikánsak. A hasz­nos hőfoknapok számához viszonyított termés­értékekből kitűnik, hogy korábbi kiültetés mellett az 1 hasznos hőfoknapra jutó termés­­mennyiség szignifikánsan több, mint a későbbi kiültetéseknél. Ezek az adatok számszerűen bi­zonyítják annak a tapasztalatokkal alátámasz­tott feltevésnek a helyességét, hogy a táj idő­járási adottságaihoz alkalmazott korábbi kiül­tetés nemcsak a megnövekedett tenyészidő arányában terem többet, hanem a májusi ked­vező besugárzási és csapadékviszonyokat ki­használva képessé teszi a paradicsomtöveket a hőmérséklettől függő időtartam alatt termi meg. Ezt az időtartamot a többi tényezők csak kisebb mértékben befolyásolják, nem tekintve természetesen az olyan eseteket, amikor az el­ső termés — rossz termékenyülés, vagy egyéb okok miatt — kiesik­ arra, hogy a tenyészidő melegét fokozottabb mértékben hasznosítsák. A szárazanyagtartalmi adatok azt bizonyítják, hogy bár a­­szárazanyagtartalom kétségtelenül fajtatulajdonság,, a szárazanyagtartalmat a para­dicsom gyors fejlődésénél fogva a külső tenyész­tési tényezők viszonylag nagymértékben tudják változtatni. A terméseredményekből és a korai termés százalékos megoszlásából az következik, hogy korai kiültetéssel és korai fajták részleges alkal­mazásával a paradicsomidény kezdete különö­sebb agrotechnikai fogások nélkül, melegágyi vetéssel, langyoságyi egyszeri tűzdeléssel, a mai­nál jelentékenyebben korábbra hozható. Ez az időpont a Duna—Tiszaközi konzervgyáraknál mintegy július 25-re, a Tiszántúl északi felében július 29-re, a Tiszántúl déli részén pedig július 21-re tehető. A korai kiültetésnél természetesen gondos­kodni kell tartalékpalántákról, mert a kései fa­gyok az ültetvényt tönkretehetik. Ez a körül­mény a jelenlegi gyakorlattal szemben csak ott jelent többletmunkát és többletköltséget, ahol idáig helyrevetést alkalmaztak. A rendkívüli ké­sei fagyok általában május 25-ig jelentkezhet­nek és így a ma szokásos május 15—30-ig tör­ténő kiültetésnél is kell tartalékpalántákról gon­doskodni. A tájegységileg a Nyírséghez tartozó Pallag­­pusztán végzett kísérletek eredményei azt mu­tatják, hogy a Nyírségnek a konzervgyári para­dicsomtermesztésbe kapcsolása esetén az ott fel­állítandó konzervgyár jóval korábban kezdheti paradicsomfeldolgozási üzemét, mint déli kon­zervgyáraink a mai kései termesztés mellett. A lőkösházai terméseredmények és azok jú­lius végére, augusztus elejére eső eredményei azt mutatják, hogy a Tiszántúl déli részének me­legebb éghajlatát sikeresen fel lehet használni korai paradicsomtermesztésre. Ezzel egyrészt nő- 5. táblázat Hőösszeg és tenyészidő 20­0 kh termésig Fajta: Kecskeméti 363. Kísérlet helye Kiültetés időpontja

Next