Konzerv- és Paprikaipar, 1955 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1955-07-01 / 3. szám
A KONZERV- ÉS PAPRIKAIPAR termés eléréséig 87—110 napig terjedő, egymástól eléggé különböző időtartamok alatt közel egyező volt az eltelt hasznos hőfoknapok száma. Az egyezést mutatja, a középérték aránylag kicsi, 2,22%-os hibája. Ez az egyezés azt bizonyítja, hogy a paradicsom az első, minimális termését csupán elsősorban a fajtától és Egészen más az eset a hőösszegek és a paradicsom összes termésének összefüggése tekintetében. A 6. ábrán feltüntettük a kiültetési időponttól a teljes termés megéréséig terjedő hőösszegeket és kiszámítottuk az 1 hasznos hőfoknapra jutó termésmennyiséget. Az eredmények több mint 99%-ig szignifikánsak. A hasznos hőfoknapok számához viszonyított termésértékekből kitűnik, hogy korábbi kiültetés mellett az 1 hasznos hőfoknapra jutó termésmennyiség szignifikánsan több, mint a későbbi kiültetéseknél. Ezek az adatok számszerűen bizonyítják annak a tapasztalatokkal alátámasztott feltevésnek a helyességét, hogy a táj időjárási adottságaihoz alkalmazott korábbi kiültetés nemcsak a megnövekedett tenyészidő arányában terem többet, hanem a májusi kedvező besugárzási és csapadékviszonyokat kihasználva képessé teszi a paradicsomtöveket a hőmérséklettől függő időtartam alatt termi meg. Ezt az időtartamot a többi tényezők csak kisebb mértékben befolyásolják, nem tekintve természetesen az olyan eseteket, amikor az első termés — rossz termékenyülés, vagy egyéb okok miatt — kiesik arra, hogy a tenyészidő melegét fokozottabb mértékben hasznosítsák. A szárazanyagtartalmi adatok azt bizonyítják, hogy bár aszárazanyagtartalom kétségtelenül fajtatulajdonság,, a szárazanyagtartalmat a paradicsom gyors fejlődésénél fogva a külső tenyésztési tényezők viszonylag nagymértékben tudják változtatni. A terméseredményekből és a korai termés százalékos megoszlásából az következik, hogy korai kiültetéssel és korai fajták részleges alkalmazásával a paradicsomidény kezdete különösebb agrotechnikai fogások nélkül, melegágyi vetéssel, langyoságyi egyszeri tűzdeléssel, a mainál jelentékenyebben korábbra hozható. Ez az időpont a Duna—Tiszaközi konzervgyáraknál mintegy július 25-re, a Tiszántúl északi felében július 29-re, a Tiszántúl déli részén pedig július 21-re tehető. A korai kiültetésnél természetesen gondoskodni kell tartalékpalántákról, mert a kései fagyok az ültetvényt tönkretehetik. Ez a körülmény a jelenlegi gyakorlattal szemben csak ott jelent többletmunkát és többletköltséget, ahol idáig helyrevetést alkalmaztak. A rendkívüli kései fagyok általában május 25-ig jelentkezhetnek és így a ma szokásos május 15—30-ig történő kiültetésnél is kell tartalékpalántákról gondoskodni. A tájegységileg a Nyírséghez tartozó Pallagpusztán végzett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a Nyírségnek a konzervgyári paradicsomtermesztésbe kapcsolása esetén az ott felállítandó konzervgyár jóval korábban kezdheti paradicsomfeldolgozási üzemét, mint déli konzervgyáraink a mai kései termesztés mellett. A lőkösházai terméseredmények és azok július végére, augusztus elejére eső eredményei azt mutatják, hogy a Tiszántúl déli részének melegebb éghajlatát sikeresen fel lehet használni korai paradicsomtermesztésre. Ezzel egyrészt nő- 5. táblázat Hőösszeg és tenyészidő 200 kh termésig Fajta: Kecskeméti 363. Kísérlet helye Kiültetés időpontja