Kórházi Élet, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1971-04-01 / 1. szám
A NÓGRÁD MEGYEI TANÁCS „MADZSAR JÓZSEF" KÓRHÁZA ÉS RENDELŐINTÉZETÉNEK LAPJA V. ÉVFOLYAM 1. SZÁMÁRA: 2 F1- 1971. ÁPRILIS Országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásakra készül az ország, április 25-én kerül erre sor. Ennek rendjét az 1970. évi CIT. törvénnyel módosított 1966. évi III. törvény szabályozza. A módosítás célja az, hogy növelje a választópolgárok jogait, szélesítse állami és társadalmi életünk demokratizmusát. A választási törvény kimondja, hogy az országgyűlési képviselők és tanácstagok esetében „A jelölés jogát a választók jelölő gyűlései gyakorolják. E gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik — a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével — a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél... A jelölőgyűléseken a jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem (termelőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár. . (Egy-egy jelölő gyűlésen a választópolgárok mind az országgyűlési képviselők, mind a tanácstagok esetében több jelöltet is támogathatnak. Jelöltnek tekintendő minden választójoggal rendelkező választópolgár, akinek jelölését a jelölő gyűlésen megjelent választópolgárok egyiharmada, vagy annál nagyobb része megszavazta — és az illető a népfront választási programját elfogadja. Az ország építésében a III. ötéves terv alatt elért eredmények, a IV. ötéves terv célkitűzései elismerésre méltóak. Nógrád megyében, Salgótarjániban, kórházunkban is tanúi vagyunk az emberről való gondoskodás beteljesülésének. Elért eredményeinkre alapozva tűzte ki célul pártunk a szocializmus teljes felépítését hazánkban, ez a népfront választási programja is. Emellett kell érvelnünk, hitet tennünk, szavaznunk. A választásokat megelőző időben megnövekedett politikai, közéleti szerepet töltenek be a jelölőgyűlések. Több jog, nagyobb felelősség hárul a választópolgárokra. Minden javaslatot tevő szervnek és állampolgárnak megfontoltan mérlegelnie kell javaslatát. Az a cél, hogy országgyűlési képviselőknek, tanácstagoknak olyanokat jelöljenek, akik emberi magatartásuknál, képességüknél, tenniakarásuknál fogva a közösség érdekében képesek dolgozni. A választási előkészítő munkában részt venni, a választások lebonyolításában, tevékenykedni a iélkért, illetve kijelölt társadalmi aktívák számára megtisztelő faladat. A népfront programjára, a jelöltekre szavazni nemcsak állampolgári jog , választópolgári kötelesség is. MSZMP-alapszervezet vezetősége ÚJRAVÁLASZTOTTUK kórházunk szakszervezetének funkcionáriusait. A szakszervezetek szabályainak megfelelően, az elmúlt év utolsó másfél hónapjában megtörtént a szakszervezeti funkcionáriusok kétévenkénti megválasztása. 1970. november 16.—december 5. között bizalmi választások voltak. A választások az osztályokon és részlegeken a dolgozók túlnyomó többségének akaratával egyetértésiben történtek. 41 bizalmit és 38 helyettes bizalmit választott meg, illetve újra szakszervezeti tagságunk. Ugyanebben az időben történt az osztálybizottságok megválasztása is. Salgótarjáni rendelőintézet: 5 tagú, a nagybátonyi rendelőintézet: 3 tagú, a tbc,gondozóintézet: 3 tagú osztálybizottságot választott. Az alakulóülés és a reszortok felosztása most van folyamatban, ezek eredményét a következő számunkban közöljük. A bizalmiak választásával egyidőben történt a kórházi alapszerv vezetőségválasztó küldöttközgyűlésére a küldöttek megválasztása is. 1970. december 18-án, a szakszervezetek megyei tanácsának dísztermében a küldöttközgyűlésen az eddigi szakszervezeti bizottság és tanács beszámolt eddigi munkájáról, majd az ezt követő vita után a jelölőbizottság javaslata alapján megválasztotta a 45 tagú szakszervezeti tanácsot, valamint a TT 5, számvizsgáló 3 tagját. A szakszervezeti tanács első ülésén a szakszervezeti bizottság 15 alakulótagját választották meg. Titkos szavazással választották az szb elnökét és az szjb titkárt is. Elnök: dr. Csanaky György, titkár: Juhász Istvánné. 1971. február 9-én a szakszervezeti tanács ülésén nyílt szavazással megválasztották a szakszervezeti bizottság reszort felelőseit. Reszortok élére a következők kerültek: Dr. Turay Pál szakmapolitikai felelős, dr. Pohánka Lajos kultúrfelelős, Herédi Anna TT-elnök, dr. Pirkner Ferenc munkavédelmi felelős, Szabó Gézáné munkásellátási felelős, Csatári Imre ménőfelelős, dr. Káposztás József ibérfelelős, Szakács Imre nemzetközi felelős, Kamarás József újítási felelős, Takács József sportfelelős, Gyurkó Ferenc gazdasági felelős,, Grexa Júlia ifjúsági felelős. Az új szakszervezeti bizottság portunk X. kongresszusa szellemében a szakszervezet megnövekedett szerepe és megnövekedett felelőssége tudatában igyekszik munkáját végezni. Az egészségügyi dolgozók, betegek és szocialista társadalmunk érdekében feladatául tűzte ki a szocialista tudatformálást, a nők helyzetének javítását, az ifjúság védelmét, szorosabb kapcsolatot a párt- és a KISZ-vezetőséggel és eredményes együttműködést kórházunk vezetőségével. A mi büszkeségünk Hivatás és szolgálat Az élet nagy fordulói mindig elgondolkoztatják az embert. Ilyenkor alkalom nyílik a visszapillantásra és összegezésre. Különösen akkor, amikor valaki egy hosszú életút gazdag tapasztalatait tudja elmondani. Kedves és megtisztelő kötelességem volt, hogy majd fél évszázad munkában eltöltött éveiről beszélgessek dr. Turay Márton főorvossal, kollégáinkkal, szűkebb szakmánk szeretett „Marci” bácsijával. Egyetemi tanulmányait az első világháború szakította félbe, csak a háborús éveket jellemző diplomatúltermelés miatt sokáig nem tudott állást kapni. Akkor az egyetem diplomát adott, de kenyeret nem. Kötelező orvosi gyakorlatát Budapesten végezte, de egyúttal Charité Polyklinikán a fogászatot a is felvette. 1924-ben vidékre ment magángyakorlatot folytatni, ahol 11 évig várt a községi orvosi állásra. A vidéki környezetben folytatott magángyakorlat sok energiát, kitartást kívánt. Az orvosi ténykedéshez nagy hivatásszeretetre és páratlan szorgalomra volt szükség. A háztartás, az élet apróbbn nagyobb gondjai mind felbukkannak emlékeiben. Vidéki szolgálati éveit mint kinevezett községi . Az általános orvosi orvos töltötte, ténykedések mellett, melyek külön is egész embert kívántak, párhuzamosan mint fogorvos is működött. Visszaemlékszik és mondja: az volt ám a nagy gyakorlat! A kéz lábtörésektől a szülésig mindent el kellett látni. A második világháborút is végig szenvedte, majd a háború utáni rendeződést követően a bajai rendelőinntézet körzeti orvosaiként 1950-ben kapcsolódott bele az állami betegellátásba, ahol minit szakszervezeti bizalmi is működött. 1954-ben a salgótarjáni rendelőintézet fogszakorvosi állását pályázta meg. Ettől kezdve, már 57 évesen, áttért csak a fogászatra és hihetetlen pontossággal dolgozott. Ugyanolyan türelemmel tanította és segítette az asszisztensnőket, és bármikor szívesen konzultált a kollégákkal is. 1957-től mellékállásban, 1963-tól pedig főfoglalkozású iskolafogorvosként dolgozott. Mikor az iskolafogászat került szóba, lelkesedése fokozódik és tűzzel beszél. A korán kezdett, már az óvodásokra is kiterjesztett rendszeres megelőző tevékenység az alapja szerinte a fogászatra nevelésnek. Az iskolafogászati rendszer a modern prevenció alapja. Beszélgetésünk során többször említette a szolgálatot. Igen, nem elég a hivatástudat. Hivatásunkat szolgálnunk kell, mert a szolgálat lemondást is jelent, az áldozatvállalás pedig szebbé teszi hivatásunkat. Végül nyugdíjas terveiről faggatom. Mindazt szeretné tenni, amit eddig nem tudott időhiány miatt. Olvasni, sétálni, tudományos érdeklődésének élni. Külön nagy öröm számára kis unokáját németre tanítani. Nem érzi hiányát a kötött elfoglaltságnak, mert kedvenc időtöltéseinek hódolhat. Saját szórakoztatására még szlovákul tanul. Befejezésül arra kértem, mondaná el egy jellegzetesen fogászati élményét. A felszabadulás előtt, mikor az állami betegbiztosítás még nem terjedt ki a parasztságra, egy 40 holdas gazda erősen foghíjas feleségének javasolta, csináltasson műfogat. Azt válaszolta, ha a pénzt kiadja műfogra, nem vehet még egy hold krumpliföldet, s akkor hiába lesz műfoga, ha nem lesz mit ennie. Ez a földéhség ma már nem létezik, a parasztság az állami betegbiztosítás keretében könnyen hozzájuthat a fogpótláshoz éppúgy, mint bármely más egésségügyi szolgáltatáshoz. Búcsúzóul dr. Turay Márton főorvosnak még további jó egészséget és hosszú, gondtalan pihenést kívánunnk, melyet már nagyon megérdemelt. Dr. Marton Tibor