Kórházi Élet, 1974 (8. évfolyam, 1-4. szám)

1974-03-01 / 1. szám

1974. március KÓRHÁZI ÉLET Az orvos-egészségügyi dolgozók helyzete, egészségügy-politikai célkitűzések Beszélgetés dr. Zelnik Jó­zseffel, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsági titkárával. — Kérem, foglalja össze a megyebizottság munkáját: — A Szakszervezetek­ Me­gyei Tanácsán belül az Or­vosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyebi­zottsága összefoglalja és irá­nyítja a megye egészségügyi intézményeinél és a területen dolgozók által megválasztott alapszervezeteket. A megyebizottság tagjaiból választott tizenöt tagú elnök­ség élén a titkárral és elnök­kel végzi az operatív mun­kát. Munkájukban természete­sen támaszkodnak a reszortfe­lelősök segítségére, mint, a szakmapolitikai felelős, bér- és munkásellátási felelős, eti­kai felelős, sportfelelős mun­kájára. Az elnökség fogadja el a titkári és reszortfelelősök ál­tal végzett munkát, jelentést, tájékoztatást, illetve határozza me­g a további feladatokat. — Miből adódnak ezek a feladatok? — A feladatok a követke­zőkből tevődnek össze: ame­lyeket a két választás közötti időben el kell végezni: az MSZMP X. kongresszusának határozatai, a szakszervezetek XXII. kongresszusának, az Eü. Dolgozók Szakszervezeté­nek VI. kongresszusa, a me­gyei küldöttértekezlet határo­zatainak alapján. Ehhez kapcsolódnak a párt-, állami és szakszervezeti hatá­roztatok, törvények, rendeletek, amelyek végrehajtási hatál­­­lyal bírnak az alsóbb szervek felé. Ugyanakkor még a sa­játos helyi, megyei feladatok megoldása a cél. — Melyek az eü. politikai főbb célkitűzései a IV. ötéves terv során? — A megyei kórháznál központi sterilizáló megépíté­­­sével a korszerűbb, higiéniku­sab­b ellátás biztosítható. Az ún. j,E” jelű épület rekonst­rukciója során kialakított III. sz. belgyógyászati osztály 40 ággyal, 40 ágyas ideg-és 40 ágyas hepatitisosztály már működik. Ezáltal a megyei kórház összes osztályai egy adott területen működnek. A volt hepatitisosztály helyén pedig 19 férőhelyes orvosszál­lás létesül, amely a fiatal or­vosok elhelyezését megnyug­tatóan megoldja. A megyei kórház rendelő­­intézetének építése tervszerű­en folyik. A műszaki átadás 1974 végén valószínű és a működését 1975-i ben kezdheti meg. Ezzel egyidőben, válik lehetővé a szakorvosi óra­számok növelése is. A Balassagyarmati Városi Kórháznál elsőként a közpon­ti fűtés berendezéseinek fel­újítása folyik. A kórház szü­lészeti-nőgyógyászati pavilon­jának a megépítése a fő cél, majd ezzel lehetővé válik az egész kórház korszerűsítése is- A járóbeteg-ellátás terüle­tén új orvosi körzetek, gyer­meki körzeti és körzeti fogor­vosi rendelők további építése a terv. A rendszeres és rész­ben, szakorvosokkal történő felülvizsgálat következtében a megye táppénzes helyzete 1971 óta javulást mutat. A megyei 170 férőhelyes csecsemőotthon elkészült. Pásztón, Balassagyarmaton bölcsődei férőhelybővítés tör­tént. Az új 80 férőhelyes mód­szertani bölcsőde tervezése folyamatban van. 12 új, vagy korszerűsített tanácsadó ké­szült el. Mizserfán működik a 150 férőhelyes korszerű szociális otthon.. A tervezett hét öregek napközi otthonából Pásztón már egy elkészült. A jelenleg Salgótarjániban és tett Balass­agyarmaton szerve­hivatásos házi betegápo­lást a járások területén is meg kell valósítani. Balassagyarmaton a gyógy­szertári központ új székházat kapott és folyamatban van egy új modern gyógyszerrak­tár építése. — Milyen az eü­-intézmé­­nyek gép- és műszerellátott­sága? — Az eü-intézmények gé­pi és műszerellátottságának a fejlesztése nem a kívánt mértékű. Valamivel jobb ugyan a városi intézmények és rendelők műszer- és bútor­­ellátottsága, de a járási és székhelyközségek ellátottsága lényegesen rosszabb. — Kérem, hogy látja az eü.­­dolgozók életkörülményeit, és hogy ítéli meg az etikai hely­zetet? — Az eü.­dolgozók életkö­rülményeinek javításában so­kat jelentett az 1971. bérren­dezés, amely az orvosoknál 20—35 %, középkádereknél pe­dig 15—20% volt. Bár még így is tapasztalható lemaradás más megyékhez képest. Feladat a szakorvosok kép­zésének segítése, az orvosok és minden eü.­dolgozó képzé­sének és továbbképzésének a minél magasabb szintű biz­tosítása. Megjegyzendő vi­szont, hogy több olyan szak­orvos, aki a megyei intéz­ményekben nyert képesítést, távozott a megyéből, így a szakorvosi létszám is az or­szágos átlag alatt van. Az etikai helyzet további szilárdítása is fontos része munkánknak. Az Orvosegész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete más társadalmi szervek­kel együtt a tárgyi feltételek biztosítása mellett a betegek­kel való közvetlenebb kapcso­lat megteremtését szorgal­mazza. Beszélgetésünket megkö­szönve kérem, látványos, de az hogy a nem egészségügy minden dolgozója számára rendkívül fontos munkát to­vábbra hasonló szeretettel végezze. Dr. Marton Tibor Főorvosi (osztályvezetői) értekezletek rangja A főorvosi értekezletekre kórházunkban havonta egy­szer kerül sor. Ilyenkor talál­koznak az osztályok vezetői, a gazdasági igazgatás vezetői, a személyzeti osztály vezetője, az intézeti főápoló, a párt­­csúcstitkár, az SZB-titkár, KISZ-csúcstitkár, de meghívót a kapnak a társintézmények vezetői is. Az értekezlet cél­ja az információk közhasznú kicserélése, hogy segítségük­kel a gyógyítás még zavarta­lanabb és még jobb legyen. A jelenlevők összetételét elemezve azonnal feltűnik, hogy az osztályok, részlegek ezen­ vezetői irányítják a gondjaikra bízott dolgozók mindennemű munkahelyi te­vékenységét. A megye bete­geivel foglalkoznak, közben gazdálkodnak a gyógyszerke­rettel, anyagokkal, felszerelé­sekkel. Felelősségteljesen be­folyásolni képesek a­ munka­helyi közérzetet, a fegyelmet, a rendet, tisztaságot. Felelő­sek a szakemberek továbbfej­lődéséért, azaz a kórház rájuk bízott részének teljes tevé­kenységéért — a hármas köve­telmény szellemében. A vezetői döntések, így az igazgatói döntések is akkor helyesek, ha előkészítésük kollektív munka eredménye. A kórház igazgatójának dön­tései meghozatalánál sokfelől segítségre van szükség, így nem nélkülözheti többek kö­zött a részlegek vezetőinek tá­mogatását, információit sem- Az elmondottak alapján természetesnek mondható, hogy a főorvosi értekezlet (helyesebben osztályvezetői értekezletnek kellene monda­ni) tagjai a „bölcsek taná­csát” alkossák, fő támaszai és segítői legyenek az igazga­tói tanácsnak. Csupán nagyon részletes tájékoztatásukat kell megoldani, hogy véleményei­ket kialakíthassák. A kellő előkészítéssel kialakított vé­lemény kicserélésének, az igazgatás segítését célzó javas­latok adásának fórumává kell fejleszteni a jövőben a főorvosi (osztályvezetői) érte­kezleteket. . — k—y — 3 Bővülő új kórházunk Kórházunk új szárnnyal és ezzel 90 ággyal gyarapodott, mivel 197­3.­ november 27-én megnyílt az új 1­20­ ágyas „E” jelű épület. Miután a bete­gek birtokukba vették, a szép korszerűen átalakított és be­rendezett épületet 1973. de­cember 10-én megyénk veze­tői ihléziül dr. Boros Sándor, dr. Horváth István, dr. Fancs­ák János, Szoó Bélámé, dr. Bönsch László igazgató vezetésével megtekintették az új létesít­ményt. Az átköltözés folyama­tosa­n november 27. és decem­ber 2. között zajlott le, amikor a hepatitisosztály az úgyne­vezett „acélgyári kórházból” a földszintre költözött, az első emeletet az idegosztály, a má­sodik emeletet az újonnan szervezett III-as belgyógyásza­ti osztály foglalta el. Az osztályok 40 ágyasak, kórházunk betegágyainak szá­ma így 724-r­e amltkedett. Az új épület beiktatásával lehető­ség nyílt az ideg- és hepa­titis­­osztályok 10 ággyal való bőví­tésére is, illetve az idegosztály helyén, gyermeksebésze­t­i és oirthopaediai részleg megindí­tására. Kórházunk dolgozóinak száma is 60 fővel emelkedett (jele­n­leg összesen 792-en dol­goznak k­órh­ázunk­ban), e­bb­ől 21 dolgozó az idegosztályon, 22 a III-as belosztályon, 17 hapa­­titisosztályon tevékenykedik. Az új osztályokon 8 orvos, 37 ápolónő, 12 takarítónő és adminisztrátor teljesít szolgá­­­latot. Ez a fejlesztés ha­talmas anyagi áldozatot követelt me­gyénktől, mivel az új létesít­mény feiszerel­ési költsége 1 582 426 Ft. Elbeszélgetve különböző osztályokon dolgozó a orvosokkal, nővérekkel, taka­rítónőkkel szavaik egyértel­műen azt fejezik ki, hogy jól érzik magukat a világos, jól fűtött, korszerűen berendezett, gépekkel jól ellátott új épület­ben. Minden osztályon mo­dern kezelő-, nővér- és orvosi szoba szolgálja a nyugodt munkát. Jól berendezett és kényelmes a nővéröltöző is. A folyosót, a kórtermeket műanyag,padló borítja, ez egyrészt esztétikus, könnyein tisztán tartható, más­részt a közlekedés is sokkal zaj­talanabb, mint a hagyományos féopiafdiós burkolaton. A szobáik 2-—ű ágyasak, beépített szekré­nyekkel, mosdóval rendel­kez­nek. A kórtermekhez ezenkí­vül fürdőszoba is tartozik. A betegek higiénikus étkezését szolgálja a­­ tálalórésszel egybe­épített világos eb­édlőhelyiség, mely nappaliként is használ­ható. Az emeleteket két lift és korláttal ellátott lépcső köti össze. A betegek szintén jól érzik magukat és az orvosok, ápoló­nők áldozatos munkája mellett a szép környezet, a nyugodt légikor is hozzásegíti őket a gyógyuláshoz. Fárasztó viszont és t­él időben kényelmetlen a személyzet és a betegek számára egyaránt az udvaron való járkálás, a­men­­nyiben át akarnak jönni főépületbe. Fő­ként kényelmet­­­len az orvosnak éjjel három­szor, négyszer átsétálni az ud­varon. Ez a kényelmetlenség azonban hamarosan megszű­nik, mivel — az igazgató úr kö­zlése szerint — az Építő és Tervező Ktsz 1974. májusi ha­táridőivel vállalta a két épüle­tet összekötő folyosó megépíté­sét. Örüljünk új részlegünknek, mely az egész megye betegei­nek korszerűbb, jobb ellátását segíti elő, s tartsuk meg oly korszerű és jó állapotban, mint jelenleg látható. Magam­ részéről sikeres munkát kívánok az „E” épület dolgozóinak. Dr. Tóth Piroska A III-as belosztályon Negyven év az egészségügy szolgálatában Egy évforduló mindig jelen­tős esemény az ember életé­ben,. Különösen az, ha négy év­tized­ről van szó. Alkalmas a számvetésre, a visszapillantás­ra. Ennyi i­deje szolgálja dr. Merényi­ Sándor osztályvezető főorvos, i megyei szülész-főor­vos a magyar eg­észs­égügyet. Orvosi oklevelét 1933-ban sze­rezte a budapesti egyetemen, majd az újpesti és uzsoki úti kórházaik szülészeti osztályain sajátította el szakmai ismere­teit. Tevékenykedett Loson­con, a rendelőintézetben is, majd 1945-b­en főorvosi kine­vezést nyert a kórház szülészeti salgótarjáni osztályára, később pedig a megyei szülész­­főorvosi teendőkkel is megbíz­ták. Azóta lankadatlan szorga­lommal­ dolgozik kórházunk szülészeti osztályán és irányít­ja, szervezd megyénk anya- és terhes védelmét.­­Neve szorosan összefonódott a vacuum extraci­o hazai al­kalmazásával. Az eljárást el­sőnek vezette be Magyaror­szágom. Nevét, eljárását itthon és külföldön egyaránt ismerik, közl­emén­yeit bel- és külföldi szaklapok idézik. Megtisztelő megbízatásnak t­ett eleget, amikor az 1971. évi Nőorvos Társaság nagygyűlésein e té­mából a referátumot ő tartot­ta. Tanítványai közül egyesek ma már főorvosok, kitűnő, el­ismert szakemberek. Mindennapos szakmai elfog­laltsága mellett jutott ideje közügy­ek intézésére, intenzív társadalmi munka Szakszervezetünknek végzésére. jelen­leg is a megye bizottsá­gi elnöke. Évekig szervezte, irányította a kórház tudományos munkáját és ellátta a Megyei Tudomá­nyos Tanács elnöki teendőit. Jelenleg is aktív, sokat dolgo­zik, olvas, továbbk­épezi magát. Jelentős szak­mai és társa­dalmi munkásságát kormány­zatunk több ízben, is elismerte. „Érdemes”, majd „Kiváló” or­vosi címet nyert, a Mun­ka Ér­demrend ezüst és arany foko­zata kitüntetésiben részesült. Eredményes szakszervezeti te­vékenységét, a SZOT elnöksé­ge ezüst-, ill. aranyéremmel jutalmazta.­­Negyven­éves jubileumát munkával ünnepelt­e. További eredményekben gazdag éveket és hosszú, egészséges életet kí­ván a kórház igazgatósága. GOFNOH­L­A­L­ A S­ A­TKAL A N AY B NA Lassan kezdjük elfelejteni, hogy szép új megyei kórhá­­­zunk egyes épületei valami­kor, nem is olyan régen, ka­tonai laktanyához tartoztak. A háború előtt a jelenlegi E­­I jelű épületben kapott helyet a laktanya parancsnoksága és ott voltak a tiszti lakások is. Szemben vele­ — ahol jelen­leg a gyermekosztályok mű­ködnek. — nyert elhelyezést egykor a legénységi körlet. Bennünket, Nógrád megyei orvosokat a háború előestéjén ide hívtak be SAS-behívóval, itt zajlott le katonai kiképzé­sünk. Ez a két épület gyászos em­lékeket ébreszt bennem még most is. Itt tanultuk a „jobb­ra át”! „balra át!” „fegyver­rel tisztelegj!” vezényszavak­ra a katonai akc­ it Banos ti­zedes úrtól, aki velünk egy szobában aludt és vigyázott ránk Epizódok jutnak eszmbe eb­ből a­ 7. időből. Amikor Lipo­­sits Géza dr., acélgyári kórhá­zi fogorvosunk a puskával va­ló tisztelgést nem jól csinálta és Banos tizedes úr összeszid­ta, ő az ő szokott flegmájával csak ennyit válaszolt: „Édes fiam, nekem erre soha sem lesz szükségem!” Visszaemlékszem Felszeg­hy Miklós dr. volt városi tisztior­vosunk igen gúnyoros, fölé­nyes kijelentésére. Amikor pisztolya tisztántartása „ké­pezte kifogásolás tárgyát” je­lentette, hogy ő is látja azt a porszemet az eső végén él­be vágva, ott bal kéz felől. Az az „élbe vágva” sokszor elkeserített bennünket, mert ha az ágyazásnál a takarókat nem élbe vágva raktuk össze, akkor az ellenőrzés az egész ágyat feldúlta és mi újra ágyazhattunk. Ha hiányzott a bakancsunkból egy-egy jancsi­­szeg, tízszer is le kellett ír­nunk: „A bakancs talpában 32 szegnek kell lennie”. Kihallga­tás lett a vége annak, amikor macskakörmözéssel írtak büntetésül írandó mondatokat a az első mondat alá. Általános volt körünkben, a meggyőződés, hogy a háborút elveszítjük. A háborút el is vesztettük. Amikor a hadifog­ságból hazajöttem, a laktanya már üresen állott, részben raktárként, részben pedig szükséglakásként használták fel. 1947-ben a város bérbe vette a honvédségtől az épü­leteket és kollégiumnak lakásoknak meg használták. 1948-ban államosították az acélgyári és bányai kórházat. Előbb városi, majd megyei kórház lett belőlük és 1957. ele­jén az összevont kórház átvet­te hamadik telepként a lak­tanya épületeit. Dr.Bódi Lász­ló kórházi igazgatónk feltette nekem a kérdést, akarom-e az addig sebészeti osztály kere­tében működő 10 ágyas fül-, orr-, gégerészleget önálló osz­tállyá alakítani és a laktanyá­ba áttelepíteni. Igent mond­tam és 1958. őszén önálló fül-, orr-, gégeosztályként áthur­­colkodtunk a laktanyába. Az I. emeleten két kórteremben, 20 ágyas osztály létesült. 1959. február 1-i hatállyal osztály­­vezető főorvosi besorolást kaptam. Az osztály létesítésé­ben a sebészeten mellém be­osztottak Nemes Ilona nővér vezetésével — aki az új he­lyen főnővér lett — részt vet­tek a munkálatokban. Ágya­kat tologattunk, műtőt ren­deztünk be, hurcolkodtunk. Ebben a munkában segítsé­günkre voltak a legkülönbözőbb üzemek munkásai, Juhász Pis­ta bácsi irányításával. A kórházak államosításakor a két kórház fül-, orr-, gége szakrendelései is egyesültek. A volt bányakór­ház új, eme­letes épületének földszintjén láttam el a sebészettel össze­vont fül-, orr-, gége szakren­delést. Napomat reggel a kór­házban kezdtem a műtétekkel, dél felé pedig „Bestia” nevű motorkerékpáromon szágul­dottam a volt bányakórházba, hogy ellássam a szakrendelé­semet. A laktanyai honfoglalás te­hát a fül-, orr-, gégeosztály nevéhez fűződik. A szemészeti osztály létesítése dr. Vén De­zső főorvos vezetésével csak utánunk történt meg, a bőr­­gyógyászati osztályé még ké­sőbb. Habonyi Zoltán ezekről az eseményekről könyve 73. oldalán csak igen szűkszavúan emlékezik meg. Sajnálom, hogy nevemet a laktanya kór­ház alapítói közé nem jegyez­ték fel. Amikor 1960. február 1-én kórházi állásomból fel­mentettek, az az elképzelésem ellenére történt. Szívem sze­rint inkább a műtéteket óhaj­tottam volna, mint a szakren­delést. A két, igen kibővült munkakör azonban sok lett volna. Ennyit arról, amire Habo­nyi Zoltán igen értékes köny­vében hely hiányában részle­tesen nem térhetett ki. Dr. Filarszky Nándor nyug. főorvos Nándi bácsi a „Bestián”

Next