Kórházi Élet, 1976 (10. évfolyam, 1. szám)

1976-03-01 / 1. szám

2 Kiállítások a kórházi galériában Kü Pál szobrász- és Péterfy Gizella festőművész munkái 1975. decemberében m­ég a kórházi galériában nyílt művészházaspár közös kiállí­a­tása. A megnyitón Bálványos Huba grafikusművész beszélt értő szóval, alapvető eligazí­tást adva a művekről, a mű­vészek koncepciójáról, közös és egyéni terveikről. Péterfy Gizella sajátos han­got képvisel szemben. Azok a magyar festő­közé tartozik, akik megtalálták az autenti­kus kifejezésmódot a korunk emberét izgató mondanivaló­hoz. Péterfy munkáin (épp ez­ért) csak nagyon áttételesen érezhetőek a főiskolai mester Bernáth Aurél valamikori instrukciói. A kórházban ki­állított akvarellek, grafikák iránymutatók, jelzések a mű­vész igazi műfaja az olajkép felé. Kő Pált a magyar közönség szobrászként ismeri. Éppen ez­ért meglehetősen szokatlan, hogy ez alkalommal grafiká­kat mutatott be. (Ezt egyrészt helyi adottságaink is indokol­ták.) A kiállított lapok na­gyobb része megvalósult vagy megvalósulás előtt álló szobo­rok terve. A néző így tulaj­donképpen bepillantást nyer­het a műhelymunkába, a szobrász alkotótevékenységé­nek mögöttes terébe. Kő Pál 1975-ben a nemzet­közi kisplasztikát képviselte a magyar biennálén szobrá­­szatot. Munkáit ismerik Moszkvától Nyugat-Európáig. Megyénk közönsége a tavaszi tárlatokon, a szabadtéri szo­borkiállításokon láthatott Kő Pál-szobrokat. A Munkácsy-díjas művész készítette a megyei művelő­dési központban látható Jó­zsef Attila-reliefet és a szé­­csényi Mikszáth-emléktáblát is. Földi Péter kamarakiállítása A fiatal festő grafikáiból, olajképeiből rendezett kiállí­tás; 1976. február 5-én nyílt meg a kórházi galériában. A szépszámú közönség előtt So­moskői Ödön festőművész mondta el a megnyitó szava­kat. A következőkben megnyi­tó beszédéből idézünk. A mai napon olyan fiatal művész munkáival ismerked­hetnek meg, akinek alkotásai ifjúságunk vágyakkal teli vi­táját juttatják eszünkbe. Ez a világ oly’ őszinte és igaz, mint a kisgyermek megnyilatkozá­sa. Igen, a gyermeki világ az, amely ösztönösen, de igazán reagál a körülötte levő jelen­ségekre. Ezt az utat igyekszik önmagában megformálni tu­datosan Földi Péter is a hoz­záállás, a szemlélet módjában. Hogyan rajzol a gyermeke — teszi fel a kérdést. Ceru­zát vesz a kezébe és minimá­lis ismeretek birtokában kife­jezi önmagát, szinte teljesen eszköztelenül­ godnak ismeretei. Aztán gazda­eszköztára és a felhalmozott új ismere­tek (a megismert világ) birto­kában az önkifejezés fázisa sokkal gazdagabb, sokkal ár­nyaltabb, sokkal teljesebb lesz. Már nem is magát, világát fejezi ki. Ez az út nem a véges. Ez az út végtelen hos­­­szú. Mivel az ismeretek állan­dóan gazdagíthatók (a világ megismerhető) a eszközök ezzel együtt kifejezést gazda­godnak, így olyan távlat nyí­lik az önkifejezésre — követ­kezésképp az alkotásra —, hogy ennek eredményeként eljuthatunk az emberi, művé­szi, társadalmi teljesség egyre tisztább megvalósításához Ugyanis az az ember (nem csak a művész), aki meg tudja valósítani, ki tudja fejezni ön­magát, érzi társadalmi hasz­nosságát, már közel kerül a külső és belső harmóniához Ez pedig társadalmi cél is. Ennek feltétele, hogy az em­berben ott működjék egy élő egészséges önkifejezési vágy. Amit a gyermektől megta­nultam — mondja Földi Péter — az, hogy csak a megismert világgal fejezhetem ki magam­. Amit a világról tudok, azt teljes bizonyossággal kell ál­lítanom. Ahhoz nyúltam, amit a legjobban ismertem: a hagy­mához, krumplihoz, kukoricá­hoz, babhoz, vöröskáposztához, hiszen ástam a földet, szórtam a magot, láttam növekedését és ott voltam, amikor kifor­dult a rög alól, lefejtődött a száráról. Ez az ismeretanyag biztonságot adott, a forma en­gedelmesebb lett, a tartalom tisztább. A képek pedig meg­maradtak, nem festettem át őket, mert már hordozói vol­tak egy természeti igazság­nak. H. F. KÓRHÁZI ÉLET 1976. február 1-én hosszan tartó betegség következtében elhunyt dr. Korill Ferenc nyugdíjas kórboncnok főor­vos. Február 5-én az alábbi szavakkal búcsúztunk felejthe­tetlen halottunktól. Nógrád egészségügyi dolgozói, a ..Mad­­zsar József’» megyei Kórház igazgatósága nevében búcsú­zunk dr. Korill Ferenc főor­vos úrtól, aki több évtizeden keresztül nagy lelkiismerettel és odaadással szolgált az egész­ségügy területén. Búcsúzunk orvostársai, volt tanítványai és közvetlen mukatársai nevé­ben, akik mind elkísérték utol­só útjára, eljöttek, hogy dr. Korill Ferenc ravatalánál meg­adják a végső tisztességet. Dr. Korill Ferenc a pozsonyi és debreceni tanulmányait be­fejezve a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem kórbonctani tanszékéről, vezető beosztásból 1947-ben került Balassagyar­matra. Éveken keresztül egye­dül gye látta el egész Nógrád­ me­kórboncnoki és igazságügyi orvosi feladatait. A megerőltető és felelősségtel­jes munkája mellett többünkkel megszerettette a pathológus­­szakmát, nevelte és munkatársait, ezért mi felnevelte ezen a helyen is tisztelettel és köszö­nettel adózunk neki. Dr. Korill Ferenc a gyerme­keinek, a családjának és élet­hivatásának élt. A balassagyarmati s a salgó­tarjáni kórszövettani osztályok megszervezése mellet jutott ideje és ereje tudományos munka végzésére, az egészség­ Dr. Korill Ferenc 1 1915—19761 ügyi szakdolgozók oktatására is. Mindannyian emlékszünk arra, az időre, amikor még mo­torjával járta a megye egész­ségügyi intézményeit, segítette a mindig korrekt diagnózisaival a betegellátást. Mindnyájunk előtt példakép lehet az a szakmai elhivatott­ság­ és lelkiismeretesség, mel­­­lyel a betegek ügyét szolgálta. Nagy szakmai tudását a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya, mindkét kórház igazgató­sága többször elismerte. Az egészségügyi miniszter dicsé­retben és Érdemes Orvos ki­tüntetésben részesítette. Csak csodálattal nézhetünk szeretett főnökünk, sokunk Fe­ri bácsija életszeretetére, élni­­akarására, melyet hosszú­kőn keresztül viselt súlyos éve­be­tegsége ellenére is megőrzött. Barátainak és munkatársainak hiányozni fog jellegzetes és utánozhatatlan humora, melyet nyugdíjba vonulása után csak rövidebb-hosszabb időre hiá­nyolhattunk, hiszen rövid nyug­díjas élete folyamán igen gyakran meglátogatta a kórhá­zat, elbeszélgetett volt mun­katársaival, meglátogatta azt az osztályt, melyet ő alapított. Közel 30 éven keresztül segít­séget nyújtott a rendőrségnek, a bíróságnak. Nagy kriminalisz­tikai tudásának köszönhető, hogy Nógrád megyében műkö­dése alatt nem volt felderítet­len bűnügy. Ezt a tevékenysé­gét 1974. decemberében a bel­ügyminiszter Közbiztonsági Érem arany fokozatának ado­mányozásával ismerte el. Elmélyült tudása, biztos szakértelme, emberi magatar­tása és fáradhatatlansága elis­merést váltott ki minden egész­ségügyi dolgozóból. Családjának és élethivatásá­nak szeretete átsegítette min­den nehézségen, tragédián és súlyos betegsége sem tör­te meg. Most mégis búcsúzni kell le, mert elragadta közülünk tő­az értelmetlen halál. Búcsúzunk dr. Korill Ferenc főorvos úrtól barátai, tanítvá­nyai és munkatársai nevében. Nyugodjon békében. Dr. Bujalka Rezső 1 1976. má ÉLETÜNKBŐL­ ­iiiiiiiiniiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiimimr/ TALÁLKOZÓ. December 5-én Télapó-esttel egybekötött kismamák talál­kozójára került sor kórházunk ebédlőjében. A kísérő hozzá­tartozókon kívül 192 gyermek örült a vetített rajzfilmeknek és a Télapó által osztott cso­magoknak. NYUGDÍJASOK ÖRÖME. December 17-én volt a nyugdíjasok találkozója. A szakadó eső ellenére helyből és vidékről 60 nyugdíjas jelent meg, kik örömmel fogadták a köszöntő szavakat, a műsort, vacsorát és ajándékcsomago­kat. HALÁLOZÁS: December hó folyamán 62 éves korában elhunyt Nagy Lajos volt mosómester nyug­díjas és 46 éves korában Oláh Margit portás. Emléküket megőrizzük. KÖZEL 23 000 Kórházunk 724 ágyán 1975. évben 22 872 fekvőbete­get ápoltunk. Halálozási arány 2,2 %, intézetünkben az élve­­születettek száma 2002 volt. GYAKORLATON. A megyei Vöröskereszt szer­vezésében üzemekből 24 vö­röskeresztes ápolónő decem­berben egyhónapos gyakorla­ton vett részt kórházunkban. Dicsérendő volt tanulásvágyuk és segítőkészségük egyaránt. FIGYELMESSÉG. Kórház-rendelőintézetünk igazgatósága a nők éve alkal­mából emléklappal köszöntöt­te a nődolgozókat és nyugdíjas asszonyainkat. Szép kezdemé­nyezés volt! VÉRADÁS. Az elmúlt évekhez hasonló­an a kórház és más helyi egészségügyi intézmények dol­gozói közül december 3-án és 4-én 214 fő adott vért a vér­adónapok alkalmából. MENNYIT ESZÜNK? Intézetünk élelmezési üze­mében 1976. január 13-án 1336 étkező részére a kisebb téte­leket és feleségeket figyelmen kívül hagyva — egynapi élel­mezésre az alábbi mennyiségű anyagot dolgozták fel: 203 kg sertés- és marhahús, 41 kg zsír és margarin, 11 liter ét­olaj, 427 liter tej, 206 tojás, 148 kg kenyér, 1893 db zsemle­kifli, 85 kg liszt, búzadara, 58 kg rizs, 68 kg cukor, 13 kg só, 200 kg főzelék, 45 kg burgo­nya és 45 kg zöldségféleség. ÚJ ORVOSAINK. 1975. őszén a kórház-rende­lőintézetnél az alábbi orvosok léptek szolgálatba: dr. Ber­csényi Lajos, dr. Ivády Ilona, dr. Kovács Vendel, dr. Marti­novics Erika, dr. Nagy Julian­na, dr. Sándor Edit, dr. Sóti Katalin, dr. Szívós Ilo­na, dr. Tóth Mária, dr. Ul­­veczky Erzsébet, dr. Vén Emese és dr. Vén Emőke. Ja­nuár 16-ával intézetünkhöz kerültek dr. Kallós Mária és dr. Samu István főorvosok is. Köszöntjük új dolgozóinkat. KINEVEZÉSEK: Az Elnöki Tanács 22 1975. számú törvényerejű rendelete alapján a megyei tanács szak­­igazgatási szervének vezetője orvos vezetővé (igazgató, igazgatóhelyettes, területi szakfőorvos) nevezte ki dr. Antal Elemért, dr. Balogh Pétert, dr. Bujalka Rezsőt, dr. Cseplák Györgyöt, dr. Fancsik Jánost, dr. Fábián Zoltánt, dr. Furtényi Gézát, dr. Halász Józsefet, dr. Jármay Pált, dr. Sültő Gézát, dr. Marton Ti­bort, dr. Merényi Sándort, dr. Sarkadi Nagy Endrét, dr. Kó Sándort, dr. Szőke Se­ősőt, dr. Turay Pált , Vén Rezsőt. Ezt követőleg dr. Fa János igazgató főorvos ősz (ill. gondozó) vezetővé vezte ki dr. Bensch Lá dr. Csanaky Györgyöt, dr lácsy Györgyöt, dr. Jászi Benőt, dr. Li­ndát, dr. Szekér Kálmán, dr. Telmányi Józsefet. Sáfrán Stefánia az otth­oai gondozó főorvosi kenységének ellátására k megbízást. SZAK­VIZSGÁZÓK: Dr. Bay Ilona laboratór­ból, dr. Kiss Hudra gyermekbetegségekből,ha Szász István szülészet-n­ gyászatból, dr. Thassy G általános sebészetből, dr. Jányik Julianna gyerme­tegségekből szakvizsg. Gratulálunk. BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK. A kórház és társintézet, működő három MSZMP-s szervezet beszámoló taggi seire január, a pártvezeti beszámolóra február h. került sor. Ezzel egy idej folynak a tagkönyvcsere készületei is. UTAZÁSOK. 1975-ben a kórház-rene intézet dolgozói közül 284 kért útlevelet külföldi záshoz. 90 %-uk a szocia országokba utazott. MŰVELŐDÉSPOLITIKAI VETÜLET. Az elmúlt év folyamán kórházi dolgozók munkahe­tén a két könyvári 280 000 Ft értékben vásáro könyvet, s a betegek együtt 120 000 Ft-ért vásá­ralt napi- és hetilapokat. FARSANGI BÁL Február 14-én szakszerv­űi rendezésben tartották­­ a Karancs Szállóban az eg­ségügyi dolgozók bálját. A hírlik, a bál jól sikerült. HUMOR. Terebélyes nagymama csinos, remek alakú leá unokája lép be a fiatal kö­zi orvos rendelőjébe. Az új kérdőn fordul az unokához — Mi a panasza? Tét levetkőzni... — De doktor úr — pirit az unoka — nem én vág beteg, hanem a nagymami — Ja úgy... Nagyin nyújtsa ki a nyelvét. BÉREMELÉS. A bérbizottság döntése al­ján az évi bérfejlesztési al egy részéből elsősorban a­pa-, újszülött-, gyermek­­gyermeksebészeti osztál, dolgozó ápolónők bérét en­ték. Érintettek száma 77 fő A BOLYAI JÁNOS NÁZIUM diákjai éveken át szívesen látott voltak kórházunkban, vendé­­g­reműködésükkel váltak a megnyitó színesei aktus Intézetünk betegei és c gozói köszönettel a diákoknak és dr. tartozt Jáni Pálné tanárnőnek, aki­­ készítette őket. Reméljük kedves és szép hagyom, folytatódni fog. Dr. Pirkner Ferenc főorvos előadást tart tudományos ülésen. Látogatók P. Tóth László fo­tóművész kiállításán. Oklevelek kiosztása a nők nemzetközi éve alkalmából. Mikulás bácsi a betegek közt.

Next