Statisztikai Évkönyv – 1915-1918.
B) Az ország közállapotai - 3. Bányászat, ipar, kereskedelem
A kivitelnél a legfontosabb áruk tekintetében a háború sokkal kisebb eltolódást okozott a békeforgalomhoz képest, mint a behozatalnál. Fiume kikötőjének ugyanis a kivitelben rendes körülmények között is egyik fontos funkciója volt egyes élelmezési cikkeknek és ipari termékeknek továbbítása a dalmát és a szigetbeli kikötőkbe. Ezt a szerepét Fiuménak a háború fejlemények során még fokozottabb mértékben kellett ellátnia. Természetesen azért számos olyan áru akadt, melyek teljesen elvesztették egykor fontos szerepüket a fiumei kikötő kiviteli forgalmában. Ezekhez tartozik elsősorban a fa, azután a bab, a magnesit, a hántolt rizs, a paraffin, stb. A háborús években a kiviteli forgalomnak számottevő árui a következők voltak : 1915-ben a kivitt cukor 11*8 millió, a liszt 9'2 millió, a tengeri 6'9 millió, a pamutáruk 4-4 millió, a búza 2*9 millió, a pálinka 2'3 millió, a szappan 2'2 millió K értéket képviselt míg a többi felsorolt áruk ezévi értéke két millió K-n alul maradt. Fiume legfontosabb kiviteli cikkének tehát a háború évei alatt is megmaradt a cukor. A magyar exportnak a távoli piacokra való közvetítése helyett azonban a forgalom mindössze az osztrák cukornak a máskép hozzá nem férhető dalmát és szigetbeli fogyasztási helyekre való juttatásából állott. Idegen eredetű volt a Fiuméból továbbított tengeri és búza túlnyomó része, eőt a lisztnek egy része is. A magyar külkereskedelmi statisztika pl. 1916-ban az osztrák tengerparti tartományok felé búzából csak 11 ezer, tengeriből csak 5 ezer, lisztből csak 60 ezer m.-mázsát kitevő kivitelt mutat ki, holott Fiuméból ugyanebben az évben osztrák rendeltetéssel 95 ezer m.-mázsa búzát, 238 ezer m.-mázsa tengerit és 143 ezer m.-mázsa lisztet továbbítottak. A fiumei kikötő forgalmának lebonyolításában a háború előtt a magyar és az osztrák hajók mellett jelentékeny hányaddal részesedtek az angol és az olasz hajók is s egyéb nemzetek hajóira is állandóan a forgalomnak aránylag számottevő része esett. A háború kitörése utáni forgalmat azonban természetesen — néhány 1915 márciusáig megfordult semleges hajótól eltekintve — kizárólag a magyar és az osztrák tengerhajózás látta el. 1913-tól kezdve 1917-ig — 1918-tól nincsenek adataink — vállalatok szerint a fiumei forgalmat lebonyolító gőzösök szám szerint a következőképen oszlottak meg : Megjegyzendő, hogy a háborús évek forgalmáról szóló adatok nem foglalják magukban azoknak a hajóknak indulási és érkezési adatait, melyek forgalma tekintetében a katonai szállításvezetőség rendelkezett. Kivitt mennyiség m.mázsákban 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1917 jan.—okt. Cukor ... 3.889.315 1.567.287 149.220 148.498 99.189 80.013 Liszt 743.340 430.134 146.134 156.164 121.584 40.826 Tengeri 331.856 255.304 179.821 277.980 179.966 200.138 Pamutáruk 12.543 10.842 6.233 4.095 413 412 Báza 177.332 142.349 69.761 96.334 219 525 20.629 Pálinka, likőr, stb 13.388 8.954 7.026 14.744 2.472 469 Szappan 8.709 7.841 13.661 10.361 1.647 2.798 K. m. n. n. eledelek 7.526 6.551 8.575 12.551 18.148 12.450 Villamosgépek, készülékek, stb 1.428 5.481 7.625 14.178 12.218 Burgonya 39.262 35.766 82.674 142.145 106.126 42.469 Vasfélgyártmányok 18.715 14.879 21.968 , 37.735 54.402 17.125 Gépek és géprészek 19.243 11.137 1.803 6.272 11.703 6.229 Ásványszén 66.463 39.003 60.075 292.937 222.179 179.216 Érkezett gőzös Elindult gőzös 1913 1914 1915 1916 1917 1913 1914 1916 1916 1917 Magyar-horvát tengerhajózási rt 5.646 4.912 3.054 2.491 2.328 5.619 4.896 3.072 2.487 2.320 Egyéb magyar vállalatok 606 42 2 12 727 589 48 1 12 Osztrák vállalatok 1.110 757 327 622 653 1.106 766 328 616 642 Más idegen vállalatok 230 6 — — 331 222 11 — —