Statisztikai Évkönyv – 1915-1918.

B) Az ország közállapotai - 4. Közlekedés

4. Közlekedés. A magyar állam közúti hálózata állami, törvényhatósági, községi és vasúti hozzájáró utakból áll. Fejlődésüket az időközben kitört háború alatt beállott változások kedvezőtlenül befolyásolták ugyan, de fokozatos kiépítésüket a rendkívüli viszonyok dacára is sikerült egy­egy lépéssel előbbre vinni. A rendelkezésünkre álló adatok közül csak az 1915. éviek vonat­koznak a Magyar Birodalomra, az 1916—1918. évi adatok azonban már nem tüntetik fel az egész magyar állam közutainak állapotát, hanem csak a szorosan vett Magyarországon lévő közutakét, mert 1916 óta Horvát-Szlavonországok adatai nem érkeztek be. A közúti hálózat terjedelmét feltüntető adatoknál általában bizonyos ingadozást észlelünk, ami főképpen arra a körülményre vezethető vissza, hogy az időszakonként megejtett új felmérések alapján a közutak megállapított hossza az eszközölt helyesbítések folytán csaknem állandóan változik. Ezt látjuk az 1914—-1918. években is, amennyiben az anyaország közutainak összes hossza 1914-től 1916-ig 795 km-rel növekedve 75.272 km volt; az utána következő években viszont némi csökkenéssel hosszuk 1918. év végén 74.771 km-nyire terjedt ki. Az átlagos hosszból tehát 1915 és 1916-ban száz km 2 területre 27 km jutott, ami a későbbi években 26-ra szál­lott alá. A különböző jellegű utak adatai egymás között szintén némi hullámzást mutatnak, ami viszont a hálózat tervszerű fejlesztésének a következménye, mert némely törvényhatósági utat jelentőségénél fogva az állam vett kezelésbe, míg sok községi út a törvényhatóság gon­dozása alá kerül. Ezt mutatják az 1915—1918. évek adatai is. Az állami utak hossza ugyanis a tárgyalt években a szorosan vett Magyarországon 588 km-rel növekedett s 1918 végén 11.616 km-t tett ki, úgy, hogy míg 1914-ben az összes közutaknak 15%-a volt állami keze­lésben, addig 1918-ban arányuk 16%-ra emelkedett. Az állam az általa fenntartott utakra évente átlag 12 millió K-t költött ; ennek jórészét, 94—95%-át, a kezelési és fenntartási költ­ségek emésztették fel, új közutak létesítésére pedig az 1915. évi 439.000 K kiadással szemben az utóbbi években ennek az összegnek csak mintegy 30—40%-át fordította. Az államsegélyből és útadóból fedezett törvényhatósági utak költségei 1916-ban az államnak igen kis mértékű, 94.000 K-s hozzájárulása folytán 21.551.000 K-ra rúgtak . 1917-ben, midőn az állam a törvény­hatósági utak költségeihez újból a háború előtti, 3­7 millió K-s összeggel járult, már ismét 25 millióra emelkedtek. A közutakon kívül a kisebb igényű helyi forgalom lebonyolítására szolgálnak még az ú. n. községi közdűlő­utak is. Kiterjedésük 1918-ban 75.000 km-re tehető. A magyar állam területén lévő távolsági forgalmat lebonyolító vasúti vonalhálózat fejlő­dését a kitört háború már 1914-ben is kedvezőtlenül befolyásolta, amennyiben az év folyamán az előző évi 350 km-rel szemben csak 252 km-es új vasúti vonal adatott át a forgalomnak. Még inkább szembetűnő azonban a háború káros hatása az utána következő három évben. I. Közutak, II. Vasutak. Vonalhálózat.

Next