Statisztikai Évkönyv – 1919-1922.
A) A minisztériumok működése - 2. M. kir. külügyminisztérium
Svédországban : tiszteletbeli m. kir. konzulátus Göteborg, tiszteletbeli m. kir. konzulátus Malmö; és végül Romániában: a bukaresti m. kir. követség, útlevélkirendeltség, Kolozsvár. Az 1922. év őszén állíttatott fel a montreali m. kir. főkonzulátus és ezenkívül a rotterdami tiszteletbeli konzulátus, a manchesteri tiszteletbeli m. kir. konzulátus és a velencei tiszteletbeli m. kir. konzulátus. Madridban pedig a párizsi m. kir. követség irodája létesíttetett. Ami a külszolgálati illetmények rendezését illeti, ezek az illetmények csupán az 1920. évi október hó 1-től kezdődő hatállyal nyertek egységes rendszer szerinti szabályozást. Az erre vonatkozó rendelet a 30.000/Küm. sz. rendelet. A berendezkedési járulékot a 8.700/1921/Küm. számú rendelet szabályozza. II. A szövetséges és társult hatalmak legfőbb tanácsa 1919. évi december hó 1-én felszólí Békeszerződésektotta a magyar kormányt, hogy a béke megköthetése céljából megbízottait küldje Neuillybe. E felszólítás következtében a magyar békeküldöttség tagjai, gróf Apponyi Albert elnöklete alatt, 1920. év elején Neuillybe utaztak. A szövetséges és társult hatalmak 1920. év január hó 15-én nyújtották át a békefeltételek első, majd — külön kísérőlevél kapcsán — 1920. évi május hó 6-án azoknak második és végleges szövegét, amely azonban az első szövegtől alig mutatott lényeges eltérést. Ez a szöveg Magyarország részéről a kényszer hatása alatt 1920. évi június hó 4-én íratott alá Trianonban. Trianoni A békeszerződés becikkelyezése tárgyában készült törvényjavaslatot gróf Csáky Imre békeszerződés, m. kir. külügyminiszter 1920. évi október hó 26-án terjesztette a nemzetgyűlés elé. A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot 1920. évi november hó 13-án, ünnepélyes tiltakozó nyilatkozat után, általánosságban és részleteiben, 1920. évi november hó 15-én pedig harmadszori olvasásban elfogadta. A trianoni békeszerződést Magyarország Kormányzója 1920. évi november hó 15-én megerősítette. A békeszerződés az 1921. évi XXXIII. t.cikkbe cikkelyeztetett be s 1921. évi július hó 26-án lépett életbe. A trianoni békeszerződés életbeléptetésére a 7.200/1921. M. E. számú rendelet, a később bekövetkezett ratifikációk közhírré tételére pedig a 10.645/1921. és a 4.123/1922. M. E. számú rendeletek vonatkoznak. A békeszerződésben foglalt állampolgársági rendelkezések ismertetése, valamint a magyar állampolgárság fenntartására és az idegen állampolgárság megszerzésére irányuló igény (opció) gyakorlásának szabályozása tárgyában a m. kir. minisztérium a 6.500/1921. M. E. számú rendelettel intézkedett. Magyar A nemzetgyűlés az 1921. évi augusztus hó 12-én hozott határozatával az Amerikai amerikai Egyesült Államok szenátusának és képviselőházának 1921. évi július hó 1. napján kelt békeszerződés, és az Amerikai Egyesült Államok elnöke által 1921. évi július hó 2-án jóváhagyott békehatározatában foglaltakat, amennyiben azok Magyarországra vonatkoznak, egészükben és minden fenntartás nélkül elfogadván, felhatalmazta a magyar kormányt, hogy a most említett békehatározat, valamint a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek figyelembevételével Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között külön békeszerződés megkötése céljából az Egyesült Államok kormányával tárgyalásokba bocsátkozzék. E felhatalmazás következtében a magyar kormány az Egyesült Államok kormányával a békekötési tárgyalásokat haladéktalanul megkezdte s az azok során megállapított békeszerződést a m. kir. külügyminiszter Magyarország részéről 1921. évi augusztus hó 29-én Budapesten aláírta. Az 1921. évi XLVIII. t.cikkel a Magyar Törvénytárba beiktatott ez a külön békeszerződés, amelynek megerősítő okiratai Budapesten 1921. évi december hó 17-én cseréltettek ki, — amely napon a szóban levő szerződés életbe is lépett — egyrészt az amerikai békehatározat, másrészt a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek figyelembevételével és így