Statisztikai Évkönyv – 1919-1922.
A) A minisztériumok működése - 2. M. kir. külügyminisztérium
19- ben való felállításával egyidejűleg a nevezett államok kormányainál a külügyi kormányzat részéről egymást követték a kezdeményező lépések a határoknak az általános utazási személyforgalom részére való minél teljesebb megnyitása érdekében. Ezzel egyidejűleg a külügyminisztérium utazás- és útlevélügyi osztályában útlevélláttamozó hivatal létesíttetett, amely hivatva volt pótolni elsősorban az ú. n. utódállamok uralma alá került területeken az idegen államok által nem engedélyezett magyar konzuli hivatalok útlevélláttamozási funkcióit. Ez az útlevélláttamozó hivatal a magyar vízumok megadásával azoknak a külföldi állampolgároknak érdekeit is szolgálta, akik Budapesten állandóan tartózkodtak és gyors visszautazásukat óhajtották biztosítani. A magyar érdekeket kellően biztosító rendelkezéseket azonban csupán a volt osztrákmagyar monarchia utódállamainak kiküldöttei között, az utazási forgalom megkönnyítése végett Grácban 1922. évi január havában a Nemzetek Szövetsége által kezdeményezett útlevélügyi konferencián sikerült elérni. E konferencia eredményeképpen az 1922. évi január hó 27. napján kötött és Magyarország, Ausztria, Olaszország és Cseh-Szlovákia között ugyanazon év március hó 27-én életbeléptetett útlevélügyi egyezmény (Accord de Graz) nagy lépéssel vitte előre az utazási forgalmi nehézségek leépítésére szolgáló törekvéseket. A világháború és az azt követő forradalmak következtében Magyarország az alkotmánáányos rend helyreállításának időpontjában a hírszolgálat szempontjából is csaknem teljesen sajtóügyek, izolálva volt. Ebben a helyzetben a külügyi kormányzatnak e téren egyik első feladata az volt, hogy az akkor még állami üzemként működő Magyar Távirati Iroda és a nagyobb külföldi hírszolgálati szervek között a közvetlen kapcsolat felvételét elősegítse és biztosítsa. Ennek a feladatnak a megoldása rövidesen sikerült is. A Magyar Távirati Iroda ugyanis az 1920. évi június hó 16-án kötött szerződés értelmében ugyanezen év november hó 13-ától kezdődően közvetlen kapcsolatba lépett a Reuter és Havas, valamint az ezek érdekkörébe tartozó hírszolgálati ügynökségekkel, 1920. évi augusztus havában pedig rendezte viszonyát a Wolff ügynökséggel és az osztrák Korrespondenzbureau-val, úgyhogy már az 1920. évben ismét belekapcsolódott az európai hírszolgálat munkájába. (A Magyar Távirati Iroda egyébként 1921. évi május hó 1-én önálló részvénytársasággá alakult át.) A kapcsolat kiépítése a hírszolgálati szervekkel önmagában még nem oldotta meg azt a feladatot, hogy a külföldi sajtó a magyar viszonyok tárgyalásánál tényleg a magyar hírszolgálat tudósításait vegye tekintetbe, úgyhogy ennek elérése végett szükségesnek mutatkozott egyes külképviseleti hatóságaink mellett az ú. n. sajtómegbízotti állásoknak megszervezése. A külügyi kormányzat kezdettől fogva rendszeresen tájékoztatta az egyes szakminisztériumokat külföldi sajtóban megjelent és Magyarországot bármely vonatkozásban érdeklő közleményekről. A feladat teljesítése végett még az 1919. évben megkezdte a kövön sokszorosított ú. n. lapszemle kiadását, amelyben a magyarországi lapokon kívül a jelentékenyebb ausztriai, német, francia, angol, olasz, svájci, lengyelpol, az amerikai magyar lapok, valamint a csehszlovák, román és szerb-horvát-zlovén lapok anyagáról rendszeres ismertetést nyújtott. A külügyminisztérium másfelől ugyancsak kezdettől fogva a magyarországi sajtónak s a Magyarországon megfordult számos külföldi hírlapírónak állandó rendelkezésére állott. Az alkotmányos uralom helyreállítása után a külügyi kormányzat gazdasági téren a van külföldi gazdasági kapcsolatok mielőbbi újrafelvételére s az egyes konkrét esetekben felmerülő Gazdasági és nehézségek elsimítására törekedett. ipari vonatkozású A gazdasági érintkezés mielőbbi felvehetése végett az »Egyes külállamokkal való egyek, kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi XXI. t.-c.