Állami Főreáltanoda, Körmöcbánya, 1871

A körmöcbányai meteorologiai észlelde 1870. Január havától — December végéig. Vizsgálva az állat- s növényország fejlődési életének alaptényezőit, kiindulva a legalsóbb fokú s a legegysze­rűbb alakjaiból s végig haladva a legtökéletesbjeig, kétség­kívül azt fogjuk találni, miszerint azok: a levegő, viz s a hő. Minden szerves életnek a paráuyok bizonyos mozgé­konysága által előidézett, s csak a folyós- s légnemű tes­teknél előforduló anyag forgalom lévén alapja, ez pedig egyedül midőn csak a hő befolyása által előidézhető, a mint ez bontó de egyszersmind alkotó erejével előlép, a mozgalom az anyagban kezdetét veszi, s a szerves ország változatos s mindinkább tökélesbiilő alakjaiban újabb s újabb életnek örvend; mert különben a hőhiáuyt követi a megmerevedés — vagyis a szerves élet halála. Látjuk tehát ebből; mig a levegő s a viz a szerves élet főbb alap­jait képezik, addig a hő ezek mellett mint valami föltétien szükséges bizonyos elsőbbséggel bir. Közelebbről vizsgálva már most a hő terjedelmes országát, azt tapasztaljuk, miszerint elterjedése a föld felü­letén s a magasb légkörben nem csak hogy nem egyen­letes, hanem kiterjedési törekvései folytonos változásoknak vannak alávetve, melyeknek eredménye megint a folytonos légáramlat, mely mig egy helyütt a víznek nagyobb meny- nyiségekben való elpárolgását, másutt megint annak ösz- szesüritését — s abból a felhőket, esőt- havat sat. ered­ményezi. A légkör mindenkori hő- s nedvességi állapota min­1*

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék