Állami Főreáltanoda, Körmöcbánya, 1871
- ben ezekből kifolyó s összefüggő tüneményeivel — időváltozat— időjárásnak neveztetik. Vonatkoztatva az időváltozat jelenségeit valamely helyre, annak éghajlatát határozzuk meg. Azon tudományt pedig, mely ezen tüneményeket észlelve e nagyszerű tömbölyegből következtetéseket vonva, bizonyos törvényeket is igyekszik megállapítani: meteorogiának mondjuk. Tekintve, hogy mindezen tüneményeknek legfőbb alapja a hő, könnyen fogunk következtethetni, miszerint a meteorológiai észleleteknél a hő törvényeit szigorúan szem előtt kell tartanunk. Végre a haszon fölül intézve a kérdést, mely a meteorológiai észleletekből netán kifolyik a bekövetkezendő időjárás előleges meghatározásánál, azzal kell válaszolnunk, miszerint a beköszönő időjárásról gyakran pár órára sem, nem pedig hosszabb időre biztosítékot nyújtani képesek nem vagyunk, azon komplicált s folytonosan váltakozó viszonyok miatt, melyeknek az itt működő erők alá vannak vetve. A föld felületén elterjedt hő ugyanis majd kizárólag a nap kisugárzó melegében veszi kezdetét, már most ha a föld felülete minden felé ugyanazon természettel, ugyanazon alkattal bírna, hozzá még minden légkör nélkül is, akkor kétségkívül a megmelegedési menet a legszebb, bizonyos folytonosságot követő rendben menne véghez, de a nap sugarai majd a vízre, majd a szárazra esnek, sokszor semmi akadályba nem ütközve közvetlenül, míg máskor csak sűrű felhő tömegek áthatolása után érik a föld felületét, csoda-e tehát ha semmi biztosítékkal nem szolgálhatunk az időjárás előleges meghatározásánál; habár mind e mellett a meteorológiai tünemények összhangzatát s összefüggését a leghatározottabban kimutatni képesek vagyunk. Tekintve hogy a föld belső meleg forrásainak kisugárzó hatása a testrész hővezetési képességénél fogva az egész anyagtömegen át nem hatolhat, továbbá hogy azon meleg mennyiség, mely a vegyi működések által kifejlődik, kizárólagos tényezőnek a meteorológiai tüneményeknél nem tekinthető, világos miszerint, mikép már említve