Körösvidék, 1920. március-május (1. évfolyam, 1-49. szám)

1920-05-23 / 44. szám

Békéscsaba, 1920. május 23 . „Budapesti szép asszony." Ebből is csak a legszebb strófákat adhatom: „Magas kalap, retikül a kezébe, kezébe, Katonatiszt kacsingat a szemébe, szemébe, Az ura csak mondogatja nete-ne, neto-ne, Neved napján ott róna meg a fene, a fene. . A műsor slágere: „Lánykatonák, vagy az anyósom nótája." Pajzán kis dalocska, mely nem finom pikantériával írja meg, hogy járna Juliska, Erzsike meg Katica a káplár úr kezei között. Fináléja: Az anyósom kiabálja . ..De sok siró pici baka jött e rossz h­adivilágra, Kapitány ur ! a lányokat eressze haza !" A hatás leírhatatlan. Tejeskannák összekoc­cannak, kosarak szatyrok egymásra torlódnak és a hálás publikum egymás hátán rohan ünnepelni a vándor művészeket és minden háztartási al­kalmazott boldogan fizeti le a­­ koronákat a primadonna kötőjén tátongó hatalmas kofazsebbe, aminek ellenében nyomtatásban kapja meg a bájos „népdalokat." Milyen szép dolog! Mindenki megújhodás­ról beszél és lám a stricik dolgoznak zavartala­nul ma is. A budapesti utcák szennye szétárad a vidék akácos kis csendes házikói közé és az ilyen szabad előadások biztosan többet érnek el a néplélek nevelése terén, mint a diszkrét, szé­pen világított termekben tartott MOVE előadások. Szaladok a telefonhoz. »Halló Rendőrség! . . .« Barakkok, mint szükséglakások. — Segítsünk a lakásnélkülieken! — A „Körösvidék" a napokban megemlékezett a pátyán széthordható, facér barakkokról. Meg­emlékeztünk a barakkokba épített anyag horri­bilis értékéről és arról is, hogy kevés költséggel, mily könnyen lehetne a barakkokat szükséglaká­sokká átalakítani. A kérdés rendkívül érdekes és sürgős. Nap­ról-napra növekedik azok száma, kik lakás nélkül futkosnak és a rettenetesen magas szállodai ára­kat kénytelenek fizetni, hogy fejüket este nyugal­mas álomra hajthassák. Sok-sok jó keresztény és még jobb hazafi keseredik el ezen, hogy nem tud lakáshoz jutni, egyszerűen azért, mert nincs. Kilátás sincs arra, hogy ezek az állapotok rövi­desen, belátható időn belül javulnának. A kis területre szorult lakástalan magyarság helyzetén mégis csak kellene valahogy segíteni. . Mint minden nagyobb városban, úgy itt is az üresen maradt barakkokat lehetne felhasználni szükséglakások céljaira. A város vegye igénybe ezeket az épületeket, úgy ahogy javíttassa ki és helyezze el oda azokat, kiknek nem lévén magas igényük, szívesen laknának az árván maradt fa­házakban. Ami azt a kevés költséget illeti, amibe az épületek felablakozása, tetőzetének kijavítása, elválasztó falak létesítése kerül, a lakbérek bőven behozzák. Nem szükséges a barakkok leendő lakóit minden kényelemmel ellátni. A hidegtől, a faházlakók legádázabb ellenségétől nincs mit tar­tanunk. Víz mindenütt van a közelben. Mi tart­hatná vissza tehát a hatóságokat attól, hogy a barakkokat lakhatóvá tegye? Sokkal nagyobb az a kár, ha szétengedik hordani a barakkok anyagát.­­ Elvégre az átalakított barakkok nemcsak most, hanem minden időben bármely célra fel­használhatók. Jöhetnek napok, mikor — ne adja Isten — járványos betegek, vagy katonák szá­mára nagyon is jó szolgálatot tehetnek azok. Egyben a nagy nehézségekkel küzdő lakás­hivatal is hatalmas támaszpontot találna abban, ha rendelkezésére állhatna vagy ötven lakás, nem kellene mindenkit azzal a kellemetlen, sokszor végzetes magyarázattal útnak indítani, hogy nincs lakás. Végzetes fürdés. Egy tizenegy éves gyermek az áldozat. Hódmezővásárhely, május 22. A Vásárhelyi Reggeli Újság írja: Múlt ked­den délután az újvárosi kubikgödrök egyikébe vi­gyázatlanság következtében belefuladt Szentandrási Lajos 11 éves fia. Az azonnal megindított vizsgálat kiderítette, hogy Szentandrási Lajos három társával délután 5 óra tájban fürödni ment a kubikgödrök egyi­kébe. A közelben dolgozó vályogvetők figyelmez­tették a gyerekeket arra, hogy a víz mély, de a fiuk hetykén válaszolták, hogy ismerik a helyeket. Alig lépett Szentandrási a vízbe, elveszett lába alól a talaj és a fiú egy kiáltással elmerült. Társai nem mentek segítségére, mert úszni nem tudtak, de jelezték a szerencsétlenséget a kubiko­soknak. Mire azok azonban a gödörhöz értek, Szentandrási megfuladt és csak hulláját tudták ki­halászni a vízből. A tragikus szerencsétlenség áldozatát tegna­p temették el nagy részvét mellett. TÁVIRATOK: Horthy kormányzó a magyarországi helyzetről. Budapest, május 23. Egy a magyarországi helyzet tanulmányozására kiküldött hollandiai új­ságíróinak Horthy Miklós kormányzó a következő nagyjelentőségű nyilatkozatot tette: Ha van or­szág, amely igazán átérzi a sürgős béke szük­ségét, akkor Magyarország az. Csak a legvégső kétségbeesés kényszerítheti Magyarországot arra, hogy fegyvert fogjon. Mindenki meg lehet győ­ződve róla, hogy mi sem katonai, sem politikai akcióra nem gondolunk ma sem ilyen állam, vagy államokkal szemben, de nem szabad elfeledni, hogy földrajzi s ennek következtében katonai ha­táraink teljesen nyíltak, tehát nem maradhatunk véd­telenül, mert szomszédaink, ha megéheznek, kí­sértésbe jöhetnek és kedvük kerekedhetne bár­mikor a mi Nagyalföldünkre özönleni jóllakás céljából. Az általános hangulat különben a ki­rálysági államforma visszaállítása mellett szól, ami azonban természetesen a jogos demokra­tikus kívánságok mérlegelésével valósulna meg. Magyarországon törvényes rend van és sem­miféle kivételes hatalom nincs. A külföldön elhangzott rágalmak teljesen alap­talanok és érthetetlen - például, hogy egy olyan széles látókörű ember is, amilyen Enderson an­gol munkásvezér, vádakat emelt ellenünk. Mi válasz helyett meghívtuk az angol munkáspártot, győződjék meg személyesen a magyarországi viszonyokról, lássa szemtől-szembe börtöneinket fogoly- és internálttáborainkat. Összevesztek a csehek és a románok London, május 23. és. magyar határ ama része miatt, mely a Tiszától északra húzódik, már rég villongások voltak cseh és román határosztagok közt. Ez az állapot most összeütközésre vezetett. Tegnap egy cseh és egy román határbizottság szállt ki a nevezetes részre és alkudni kezdtek a koncon. A tárgyalásoknak eredménye nincs. Különösen fájó vágya a cseheknek és a románoknak is az a vasútvonal, mely Szatmártól északra a Tisza mentén húzó­dik délre. Debrecen vesztesége. Debrecen, május 23. Debrecenben a románok több mint 2345 millió korona kárt tettek­ A román kormány 5.092.000 koronával »kártéritette« Debrecent. Harminchét nemzet a népszövetségben. Paris, május 23. Rómából jelentik : a nép­szövetség tanácsa megtartotta első ülését, me­lyet Tittoni nyitott meg. Megállapították, hogy ez idő szerint a népszövetségben 37 állam foglal helyet. T­yugatmagyarország ügye még ninc eldöntve. Budapest, m­ájus 23. Bleyer Jakab né­zetgyűlési képviselő nyilatkozott Nyuc­magyarország elszakítása ügyében. Töb között a következőket mondta: Kéts telen, hogy Ausztria haladéktalanul mn­kedni fog Nyugatmagyarország átcsatolt ügyében. Mai helyzetünk olyan, hogy ántant rendelkezéseit teljesítenünk . Nyugatmagyarország sorsa azonban ez nincs elintézve. Abba Frusztria sem belenyugodni, hogy a békés egyető árán szerezze meg területeinket. Újszeged ügye Párisban. Szeged, május 23. A jugoszláv k­mány kérvénnyel fordult a legfőbb hadi­nácshoz, melyben kéri, hogy Újszegedet a hozzátartozó 9 községet engedjék á­ szerbeknek, míg ők ezért Szabadka Irán­ban lennének hajlandók Magyarországn engedményeket tenni. Visszavert orosz támadások, Varsó, május 23. A lengyel hadvezető jelentése szerint orosz bolseviki csapatok egész vonalon heves támadásba kezdtek. A 1­gyei hadak megtartották állásaikat és visszav­ték a bolsevikieket. Varjassy a porondon, Budapest, május 23. Varjassy Lajos,­­ szegedi miniszter, most milliókat kereső exp­­eur Romániában. Emlékezetes még, hogy V­­assy annak idején felajánlotta magát Románián olykép, hogy ő lesz a megszállt magyar tere­ben élő magyarság minisztere Romániában. Mi készült május elsején Párisban? Páris, május 23. A francia rendőrség kih rjtette, hogy május elsején 60.000 francia ko­munista általános sztrájk utján be akarta venc a szovjetrendszert Franciaországban Sok lot­tóztatás történt. Cseh ultimátum a lengyel terror elle Varsó, május 23. A lengyel nemzetgy felhívást intézett a kormányhoz, hogy szűri meg a diplomáciai összeköttetést Csehország és a tescheni kerületből távolítsa el azonnal összes cseh hivatalnokokat és közalkalmazó­kat. A cseh külügyminisztérium ultimátum tiltakozik ezen intézkedések ellen, melye­t lengyel terror­«nak bélyegez. Zavargások Konstantinápolyban. Páris, május 23. Konstantinápolyban a­cionalisták óriási zavargásokat rendeztek, me­k során több emberélet esett áldozatul. A mu­ciós raktárakat felgyújtották. A zavargások folytása csak részben sikerült. Konstantin­ápo­ban kihirdették az ostromállapotot. Fegyverkeznek a jó szomszédok. Budapest, május 22. A jugoszláv és a­­ sajtó állandóan támadott bennünket a hit előtt azzal az alaptalan váddal, hogy a mag nemzeti hadsereg offenzív szándékkal fegyv­­ezik. Ezen hírek valótlanságáról minden könnyen győzhettük meg a külföldet, hisz­enk a puszta tények cáfoltak meg minden­­ híresztelést. Most ellenben hivatalosan ai megállapítást, hogy délen a jugoszlávok, és hon a csehek nagy haderőket koncentrálna demarkációs vonalakra. Újvidékre és Zent például napok óta óriási egységek vonulnak Zentára eddig mintegy 2000 sorkatona hely­kedett tartalékba, akik árkokat és drótsövén­yet építenek a város alá. Szikratávíró összeköttetés Budapest Páris között, Budapest, május 22. A magyar és a fiai postaigazgatóságok között megállapodás jött le amelynek értelmében a budapesti és a pé Eiffel toronyban lévő szikratávíró állomás kő; a mai naptól kezdve rendszeres szikratá{

Next