Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)

1920-07-01 / 74. szám

2 nem ismeri a megyebeli viszonyokat. Mi, a szer­kesztőség többi tagja, akik jól ismerjük Kolozsy Endre puritán jellemét, intakt becsületességét, tiszta hazafiságát s kiváló közigazgatási tevékeny­ségét, kijelentjük, hogy Kolozsy képviselő úrnak Békés megyében nincs szüksége cáfolatra. Ezek a rágalmak az ő nemes egyéniségét nem érinthetik. Különben is azt a lelkes gárdát, amely meg­választotta, az ő községét, melynek minden tár­sadalmi osztálya tiszteli, szereti s becsüli őt, az ilyen rágalmak meg nem téveszthetik. Megpró­bálta bukott ellenfele a választási harc alatt a régi és modern kortes eszközöknek minden fegy­verével megbuktatni őt, de azt­­ a tiszteletet és megbecsülést, amit Kolozsy egy élet évtizedes hű és becsületes munkájával megszerzett, nem tudta megingatni. Még Békés is, hol csupán a lokál­patriotizmus dolgozott ellene, örömmel szavazott s most méltán boldog, mert jól választott. Ez a rágalmazási hadjárat visszafelé sül el s megindí­tójára vet világot. ­Műreái HoláM Békéscsaba, 1920. julius 1. Magyar Műszaki Akadémia A keresztény és magyar élet a külföld pél­dájára nálunk is a fejlődés felé taszítja a nem­zetet. A műszaki pályán dolgozó hazafias ma­gyarság egy új alakulásáról olvasunk, mely aka­démikus színvonalra akarja emelni a tudomány te­rén eddig teljesen elhanyagolt műszaki kart. A Magyar Műszaki Akadémiának 4 osztá­lya van a képzettségi, illetve érdem szerinti foko­zatokban és pedig : Az I osztály tagjai lesznek a megalakulás­kor az összes műszaki egyesületek és szövetsé­gek elnökei és szakosztályvezetői; az ország legfelsőbb tanintézeteinek szaktanárai és a kom­mün előtt jelentkezett 30 tag. Ez utóbbiak a műszaki kar legalsóbb és legfelsőbb képesítésű tagjaiból sorozódván meg­adják az egész szervezetnek a kívánt demokra­tikus kiindulást. Az első szervező ülés, magát az ország összes gyáraiban működő szakférfiakból kiegé­szítvén, 40 tagot választ eddigi gyakorlati mű­szaki, szakirodalmi, feltalálói érdemek alapján az első halhatatlanok gyanánt. Ez a 40 halhatatlan alkotja a műszaki tudományok irányító testüle­tét a Magyar Műszaki Akadémia keretei között. A halhatatlanok rendes száma 52. A hiányzó 12 tag a legközelebbi 3 évben a műszaki tudo­mányok fejlesztésében kiváló érdemeket szer­zett gyakorlati szakférfiak, szakírók és legjelen­tékenyebb feltalálók közül időről-időre lesz be­iktatva. A II. osztály tagjai lesznek a megalakulás­kor az egyetemileg képzett mérnökök, gépész­mérnökök, építészek, vegyészek, stb, korlátlan számban. A III. osztály tagjai lesznek a megala­kuláskor a segédszakok mindazon munkásai, akiknek a törvény bizonyos fokú iskolai végzett­séget, vagy mesteri oklevelet ír elő. (Korlát­lan számban.) A IV. osztály tagja minden ma­gyar állampolgár lehet, ki bármiképen valamely műszaki ágban legalább három évig gyakorlati­lag állandóan dolgozott. Az I—IV. osztály minden tagja megkapja a „Műszaki tájékoztató" című szaklapot, mely naponként jelenvén meg, az Akadémia tagjait népies nyelven tartott közleményekkel és kön­­nyen érthető rajzokkal fogja a műszaki tudomá­nyok újabb és újabb vívmányaira figyelmeztetni, egyúttal a meglevő műszaki berendezések tovább­fejlesztésére sarkalni. A Magyar Műszaki Akadémia összes mű­ködő, rendes tagjai a tagok irta műveket, amen­­nyiben a Magyar Műszaki Akadémia kiadásaiban jelennek meg, 50 százalék árengedménnyel kap­ják azon feltétel mellett, hogy lehetőleg éltük fogytáig megőrzik haláluk után pedig a Műszaki Akadémia könyvtár alapjának hagyományozzák. A könyvtáralap célja: műszaki könyvtárak be­rendezése a vidéken. A Műszaki Akadémia minden tagja kötelezi magát arra, hogy a műszaki tudományok fejlesz­tésében teh­etségéhez képest egész életén át közreműködik Magyar Műszaki Akadémiának új híveket szerezve amint a tagok száma 40-re emelkedik, a fiókakadémiát megalakítja. A fiók­akadémia vezetője mindig az az akadémiai tag, ki a Műszaki Akadémia szervezete szerint a leg­magasabb fokon áll. A megalakulás után a III. osztályba csak a IV. osztály által ajánlott tag vehető fel. Ezen tagajánlást a IV. osztály ülésein tartott felolva­sásokkal lehet kiérdemelni. Az új tag székfogla­lót nem köteles tartani, de tarthat. A megalakulás után a II. osztályba a III. osztályban tartott szabad előadásokkal lehet ér­demet szerezni. A II. osztály minden uj tagja köteles székfoglalót tartani. Az első osztályba a II. osztály legkiválóbb tagjai a halhatatlanok együttes ülése által hivat­nak meg, közülök választatnak az új halhatat­lanok. A tagok lehetnek a befizetett díjak szerint: 1. Örök alapítók, akik legalább 10,000 ko­ronás alapítványt tesznek le akár készpénzben, akár hadikötvényben vagy értékpapírokban. 2. Alapítók, akik 10.000 koronánál kisebb összeggel járulnak a Magyar Műszaki Akadémia megalapításához. 3. Működő tagok, akik az I., II., III., IV. osztály tagdíjaival­­ járulnak a folyó kiadásokhoz és szellemi tevékenységükkel, esetleg testi mun­kaerejükkel is, a Magyar Műszaki Akadémia cél­jainak szentelik szabad idejüket. 4. Pártoló tagok, akik kötelezik magukat arra, hogy a Magyar Műszaki Akadémiát leg­alább 3 éven át, havonkint 1 koronával támo­gatják. A Magyar Műszaki Akadémia működő tag­jai­nok magyar állampolgárok lehetnek, akik szívben, lélekben és névben is magyarok, a magyar állameszméhez belső hajlamból ragasz­kodnak, arra felavatásukkor hűségesküt tesznek. A tagfelvétel, ajánlás nélkül, a Nyilatko­zatnak sajátkezű aláírása alapján történik, de ér­vényessége csak a felesketés és beiktatás után kezdődik. Minden felavatott tag kötelezi magát arra, — amennyiben neve nem volna magyar hang­zású, — hogy egy éven belül magyar hangzású nevet választ, illetve nevét megmagyarosítja. A névmagyarosítás a Magyar Műszaki Aka­démia működő tagjaira nézve illeték- és díjmen­tessé fog tétetni és az uj nevek minden évben a közgyűlésen ki lesznek hirdetve és a régi név helyébe beiktatva. A Magyar Műszaki Akadémia minden köz­leményének és előadásának nyelve a Magyar Tudományos Ak­a­démia helyesírása szerinti ma­gyar nyelv. A gyűjtőraktárakban átvett gabonának a feladóállomásra való szállításával kapcsolatban felmerült költségek már nem a termelőt terhelik, azt az átvétellel megbízott közeg egyenlíti ki, szükség esetén azonban a községi elöljáróság megfelelő térítés ellenében közerő kirendeléséről köteles gondoskodni. Az átvétellel megbízott közegnek joga van a termelőre kivetett gabonamennyiséget további tárolás céljából a termelőnél visszahagyni, ha annak azonnali elszállítása nehézségekbe ütkö­zik s ha a készlet veszélyeztetve nincsen. Ilyen esetekben az átvevő közeg a visszahagyott ter­mény minden egyes métermázsája után az első 30 napon túl havonkint 3 (három) korona őrzési és raktározási díjat tartozik fizetni. 12. §. Az átvétellel megbízott közeg köteles a termelő által beszolgáltatott gabona térítési összegét a gabona fajsúlya és az idegen keve­­­rék figyelembe vételével megállapítani, azt az átvételi helyen kifizetni és az átvétel megtörtén­téről a termelőnek elismervényt kiszolgáltatni. Kifizetés nélkül a termelő nem köteles gaboná­ját átadni és ebből őt semmiféle anyagi kár nem érheti. Köteles továbbá az átvételről a községi elöljáróságot is értesíteni, az elöljáróság pedig köteles ez alapon a kivetési jegyzékbe beve­zetni, hogy a termelő beszolgáltatási kötelezett­ségének eleget tett. A termelő részére fizetendő térítési árnak megállapítása, valamint a gabona fajsúly szerinti minősítése és az idegen keverék megfelelő számbavétele iránt külön rendelet intézkedik. (Folytatjuk.) Az idei gabonarendelet. V. 9. §. A földmivelésü­gyi miniszter által ki­jelölt azok a gazdaságok, amelyek vetőmagne­mesitéssel foglalkoznak, szintén kötelesek a reá­juk kivetett gabonamennyiséget beszolgáltatni; joguk van azonban a kivetett mennyiséget nem az általuk termelt nemesitett vetőmagban, hanem a nemesített vetőmagért elcserélt, más búzában és rozsban és a közélelmezési miniszter által meg­állapítandó későbbi időpontban beszolgáltatni. 10. §. A termelő köteles a reá kivetett terménymennyiséget a legközelebbi vasúti vagy hajózási állomásra, vagy az átvevő közeg által kijelölt gyűjtőhelyre szállítani. A termelő késedelmessége esetében a tör­vényhatóság első tisztviselője a kirendeltség ké­relmére a szállítás teljesítése végett köteles a termelő költségére más fuvarokról, esetleg köz­erő kirendeléséről gondoskodni. Ha az átvevő közeg által az átvételre ki­jelölt hely a legközelebbi vasúti- vagy hajóállo­másnál távolabb fekszik, a termelőnek a több­let-kilométer után térítésre van joga, melynek nagyságát a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. Ugyanez a térítés illeti meg a termelőt a 10 km-t meghaladó teljesítményért abban az esetben is, ha a legközelebbi vasúti vagy hajóállomás a termény tárolási helyétől 10 km-nél távolabb fekszik. 11. §: Az átvevő közeg a kisebb készletek átvételére gyűjtőraktárakról köteles gondoskodni. Ha ily raktárakkal nem rendelkeznének, ilyen­nek térítés mellett használatra leendő igénybe­vétele iránt a kirendeltség útján a törvényható­ság első tisztviselőjét kell megkeresnie, aki, ha a kérelmet indokoltnak találja, az igénybevételt elrendeli. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen 8 napon belül a közélelmezési miniszterhez birtokon kivül felebbezésnek van helye és pedig ugy az igénybevételt szenvedő fél, mint a kirendeltség részéről. Szemle* (F) Kunfi Zsigmond, Krausz Náthán (Gön­dör) bécsi lapjának főmunkatársa egy cseh újság­író előtt így nyilatkozott Magyarországról: „A magyar proletárság nem elég erős arra, hogy idegen segítség nélkül felszabadul­jon Ehhez a békefeltételek pontos betartása szükséges. Ha ez az ellenőrzés megtör­ténik a szomszéd államok részéről, akkor rö­videsen véget lehet vetni a fehér terrornak. Sokkal többet remél azonban a magyar pro­letárság a blokádtól, amelyet a világ minden táján élő elvtársaink meg fognak tartani Ma­gyarországgal szemben. Anélkül, hogy ezzel a kérdéssel most bővebben kívánnék foglalkozni, kijelentem, hogy a blokádot igenis hathatós eszköznek tartom arra, hogy segítségével a magyarországi fehér terrort letörjék." Kunfi záradékul kijelentette a tudósító előtt, hogy állandó érintkezésben van a magyar proleta­riátussal, amelynek helyzete az egész világon a legrosszabb. Nagyon kedves ember ez a Kunfi Zsig­mond. Magam hallottam egyszer, még forradalom előtt amikor az újságírók étkezdéjében fekete­ kávézás közben jelentette ki, hogy a magyar proletár nem érdemel egyebet, mint botot a há­tára, mert nem kulturizálódik, nem fog rajta a szó és nem érdemli meg a betevő falatot, mert lusta. Bravó, drága kegyeltje a proliknak. Ez az­tán fene egy kijelentés volt. * Nevezetes forduló a politikában az, hogy a kormányzó egész héten át tárgyal és hallgatja meg­az ország nagyjait. Ez annak a bizonyos nézet­eltérésnek a következménye, amely a kormányzó­pártok közt legutóbb felmerült. Úgy a kisgazda­párt, mint az egyesülés nem hajlandó most már önállóan kormányt alakítani. A koalíció lett a di­vatos a pártkörökben, azonban ezt is lehetetlen megoldásnak tartják. Annyi tény, hogy a kor­mányzó most a legnagyobb óvatossággal és szé­les körültekintéssel fáradozik valamin, ami szoros összefüggésben áll a válsággal. Meglepetések jö­hetnek. Igaz ugyan, hogy az ország politikailag ily siralmas helyzetben soha nem volt, igaz azon­ban az is, hogy erélyre még sohasem volt oly nagy szükség, mint most." Odafönn óriási harc folyik az akarás és a megalkuvás között és na­gyon csalódnánk, ha ennyi hiábavaló megalkuvás után újabb lanyhaság következne. *

Next