Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)

1920-06-10 / 57. szám

a­z államvasutak jövője. Budapest, június 9. A Ház mai ülésén in­terpelláció hangzott el a magyar vasutak jövőjére vonatkozólag. Az hírlik, hogy a vasutakat bérbe akarják adni. Ez lenne Magyarország végzete. A vasutak úgy a hadviselésben, mint kereskedelem­ben, közlekedésben az ország legerősebb fegyvere, bérbeadni és ezzel idegen felügyelőket ide hozni nem szabad és nem is lehet. Tritti helyzete válságos. Róma, junius 9. Nitti állása a szociáldemo­kraták kenyérkérdésével kapcsolatban meglazult és ingadozik. Kun Béla újabb szerepe. München, junius 9. A bajor nemzetgyűlés tiltakozik az ellen, hogy Kun Bélát Ausztriából Bajorországon át szállítsák Oroszországba. Orvosnövendékek kizárása, Budapest, junius 9. Az egyetemi tanács 54 orvosnövendéket bolseviki viselkedésük miatt az egyetemekről kizárt. Tőzsde. Valuták: Lei 370—390, Márka 470—490, Font 640—660, fr. Frank 1240—1300, Sv. Frank 2900—3050, Dollár 160—175, Napoleon 610—630, Líra 980—1020, Rubel 290—310, Sokol 370—390, Kor. Dinár 680—800,­­Fr. Dinár 685—705, Léva 340—360, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 98—98. Devizák: Amsterdam 5700—6500 K, Német 440—460, Olasz 1060—1900, Prága 330—360, Svejdi 3070—3090, Bécsi kifizetés 102—107, Kop­penhága 2600—2900, Stokholm 3050—3150, Krisz­tiánia 2800—3100, Szokol 3200—3500. Zürichi: Berlin 13"40, Newyork 5"48, Milánó 32-30, Prága 12-40, Budapest 3" 15, Varsó 3, Bécs 4, Kor. bankjegy 4. Szemle. (F.) Sok gondtól és félelemtől terhes szív könnyebbült meg tegnap reggel, mikor a táviró a keddi nemzetgyűlés szenzációs eseményeit hozta. A bomba felrobbant: a múltkor emlegetett gyújtó­zsinór égése, melyről a Körösvidék május 28-iki számában írtam, befejeződött. Akkor igy replikáz­tam : „a nemzetgyűlésen uj harcmodor lépett életbe. Apponyi és Friedrich közvetett harca és e két ve­zér mögött álló tömegeknek a győzelemért való remegése most már nyilt küzdelemmé és valósá­gos szepegéssé nőtte ki magát." Apponyi jászbe­rényi beszéde egyrészről, Héjjas jegyzéke és a nemzetgyűlési vita másrészről fenntartakat igazolja. Ki tudhatja, mi robbanik ki ebből a vitából: vagy Héjjaséknak, tehát közvetve Friedrichnek, vagy Apponyi-Huszáréknak új akciója előtt állunk. Az egyik a gyors és erőszakos színezetű, a másik az alkotmányos és szelid megoldást képviseli. A Si­monyi-Semadam-féle kormány pufferszolgálatot tel­jesít még egy ideig, de aztán . . . ? Friedrichék egy csapásra szellőt fújnának azok alá, kik nem idevalók, Apponyiék vihart jelentenének az Ébre­dőknek és a különítményeknek. Ez is jó lenne, meg az is: a szobát ki kellene seperni, de úgy, hogy por ne szálljon föl. Siri hangok keletkeztek tegnap Békéscsabán és vad érzéki hullámok helyett gyenge esőt hozott a szél. Balla lapja, a „Békésmegye" bizony erősen igyekszik támadásainkat felfogni, de a riport gyenge, a védelem vérszegény. Szavak, szavak és semmi érv. Nincs alap, hiányzanak az adatok. Kifogyott a szusz és az általunk felhozott erős vádak elle­nében ismeretlen témsurak folyton a Virradat na­gyon komikus, de a lényeget óvatosan kerülgető cikkjeit publikálják. Nem erre vagyunk mi kíván­csiak, hanem arra, amit kérdeztünk. A Virradat cikke különben érthetetlen. Szerinte Bartha Ábelt már 1914-ben körözték. Hogy az ördögbe lehetett ilyenformán 1919-ben belügyminiszter és hogyan adhatta ki 1920-ban a könyvét? Ejnye, ezt meg kell kérdeznünk Ballától. Egyébként mi nem okol­juk ezekért a tévedésekért a Békés megyét, mert tudjuk, hogy és milyen körülmények között köz­lődnek az ilyen univerzális bolondériák. Mi sem Barthát, sem Ballát nem ismerjük, nem is kívánjuk ismerni őket. Nem támogatunk egy jelöltet sem,­­ezt talán beismerik, kolléga urak). Azonban még egyet kérdezek: ki értesítette Radócz elnököt, hogy Balla igy, meg ugy és ki adatta fel Radócz által azt a sürgönyt? Nem Balla? Azt hisszük, hogy ez is csak smonca. Csakhogy, amint arról meg­győződtünk, a munkásság fütyül már az ilyen maszlagokra. * A városnak rengeteg pénzügyi terhei vannak, mint az a képviselőtestületi ülésen kiderült. A pót­adót ennek megfelelően 250 százalékra emelték fel. Szóval a városnak nincs pénze, (ez az alkalma­zottak közös és örökös hibája is), de van egy csomó adóssága. Múltkor szóbelileg már kifejeztük e szomorú állapot fölött részvétünket, most pedig egyet-mást meg kell jegyeznünk. De nem azért, hogy megharagudjanak reánk. A város alkalma­zottainak a fizetését legalább háromszoros nagy­ságban fizeti, tekintve a békeösszegeket. A terhek, kiadások horribilisan meghatványozódtak. A marha­levél, kiállítását azonban a város ma is 8 fillérért végzi, letelepedési engedélyeket ma is húsz koro­nákért veszteget, okmányokat ma is egy, meg két koronákért állít ki. Lehet-e ily körülmények között vagyonemelkedésről szó ? Ugy­e hogy nem. Tessék a marhalevelekért a vétel és eladás összegének megfelelően magasab­b árakat számítani és aki itt letelepedni akar, az fizessen húsz korona helyett a vagyon arányában száztól tízezer koronáig. Az ellen sem zúgolódna senki, ha egy illetőségi bizo­nyítványt a város tíz­literonáért állitana ki. Elvégre ezek az okmányok csak megérik egy liter cse­resznye árát ? * Egy helybeli uriasszonnyal történt a napok­ban a következő eset. Látogatóba ment az as­­szonyka egy másikhoz. A vendéglátó asszony la­kásában azelőtt tiszti étkező volt. A vendég leült, a háziasszonynak dolga akadt, vendége kezébe nyomta tehát a nála levő gyereket és eltávozott. A vendég babusgatta a gyereket, vesződött vele jó sokáig, de a háziasszony nem jött. Nagysokára nyílik az ajtó, az asszonyka odakiált: hála isten­nek, hogy jösz, nesze, fogd csak a gyerekedet! Itt jön a vicc: a háziasszony helyett egy fess kapi­tány nyitott be, aki azt hitte, hogy a tiszti étkező még mindig ott van. Az asszonyka azóta is lesüti szemét, ha katonatiszttel találkozik. Jugoszlávia alkotmánya. A „Bajai Független Újság" most Budapestre került május 4-iki számából vesszük a követ­kezőket : A jugoszláv alkotmányozó bizottság befe­jezte tervező munkáját, amelyekről különféle bel­grádi lapjelentések vannak. A terv a decentralizáció alapjaira helyezke­dik és elismeri a tartományi kormányokat, meg­hagyja a járási és kerületi hatóságokat. Más jelentések szerint­­ minden hatalom a belgrádi központi hatalom kezeiben fut össze. A horvát báni méltóságot végleg megszüntetik. A tartományoknak nem lesznek külön kormányaik. A tartományoknak nem lesznek szuverén tör­vényalkotó szerveik és nem lesz egyik tarto­mánynak sem külön hatósági szervezete. A tar­tományi helytartó a belgrádi kormány exponense azzal a joggal felruházva, hogy a tartományi kor­mány határozatai elleni tiltakozását bejelenthesse. Csak állami anyakönyvelés bír államérvényességgel. Csak a királynak van joga hadat üzenni és békét kötni. Berentés tanár Diák-kabaréja Június hó 19. és 20-án, Békésen a Bérli nagytermében tartandó Diák-kabaré műsora következő: 1. „Gőzhajón." (Svéd ének.) Előadja a fi gimnázium énekkara. 2. „Az árva korona." Irta Herczeg Feren Előadják Szegedi Irma és Takács Baby. 3. „Turul madár." Énekli Leel-Össy Árpá­d. „Chopin-walzer." Előadja Baross Gizi. 5. „Az eltörött tükör." Tréfa. Előadjál Krem Gretti, Berentés tanár, ifj. Körber Tivada 6. Cselédverseket mond Baross Lenke. 7. „Az égen, a földön . . ." (Haydn oratoriu­mából.) Előadja a főgimn. énekkara, zongor. kiséri Séllei Vilma. 8. „Dini-Dani". (Tréfa.) Előadják: Baro: Gizi, Berentés tanár, Ladányi Imre. 9. Magyar dalokat énekel a főgimnázium énekkar. 10. Táncol Voit Évi. 11. Énekel Végh Ilonka. 12. „Kegyelmes uram." (Tréfa 10 felvoná­ban). Előadják: Berentés tanár, Domokos Józs< báró Drechsel György, Haraszti László, Juha József, Körber Tivadar, Ladányi Árpád, Ladán Imre, Marik Pál, Popovits István, Somogyi Gábé Szabó Mihály, K. Szabó Imre, Takács Lászl Tóth László. Az előadás pontosan 9 órakor kezdődik.­­Helyárak: Körszék 30 K, I. hely 20 K, II. he 15 K, állóhely 10 K. Az előadás tiszta jövedelme a főgimnázium szegény tanulók javára fordittatik. Egy-két szó a takarékosságró A képviselőtestület sérelmes határozatai. Tegnapi számunkban már megemlékeztük a képviselőtestület végzetesen sérelmes intézke­déséről, melynek következtében két kerü­lő orvost vesztett el a város közönsége. Nem aka­runk még egyszer visszatérni erre a már jó­ úgyis aligha tehető hibára ,mert valószínüne tartjuk, hogy eddig sem azok az orvosok kapasz­kodtak ebbe az életével fizetett terhes állásba csak azért említjük meg újra, hogy párhuzamt állítsuk ezzel a másik, nem kevésbé sérelmi határozattal, mely az öt kerület részére hálo adónyilvántartót rendszeresített. Van tehát Csa bának 5 kerülete, benne 2 kerületi orvosa és adónyilvántartója. Ezt igazán bölcsen fundálta 1 a nemes képviselőtestület, mert a kerület is s a 2 orvos, meg a 3 adónyilvántartó is . Mindössze az a hibácska, hogy a három nem orvos, mikor betegről, meg nyári járványról va szó, viszont a kettő meg nem adónyilvántart mikor az adóhivatal bajait kell orvosolni. Sietek megírni — nehogy pörbe fogjamá a nemes jóindulattól különben minden izükbe áthatott atyák, — hogy a három kerületen fel­­ való két kerület adóügyeinek élére adótisztekt rendszeresített a testület. Szóval nincs épen gaz­dátlanul egy kerület sem. A baj mindössze ab­ban van, hogy a nyilvántartói állás a X-ik fize­tési osztályba tartozik, az adótiszti pedig a Xi­ b Tehát könnyebb lett megint a t. képviselők leik mert újra takarékoskodtak a tisztviselők bőré. Ez egyszer azonban kétszeresen helytelenül jár­tak el. Először, mert elsősorban a város érdek hogy adóügye, mely az egész város életének vérkeringése, megbízható (nem csak erkölcsileg hanem tudásban is megbízható!) kezekbe le­gyen letéve. Egy-egy kerület adóügyeinek a ve­zetése meglehetősen fontos funkció, mely nag figyelmet és még nagyobb gondosságot igénye hogy felelősséggel legyen végezhető. A került vezetők munkájára épül fel az egész városi adó­kezelés és ha lelkiismeretlenül, vagy kellő szál értelem, éleslátás és főleg intelligencia nélki valók az egyes kerületek vezetői (ha csak 1 — is közülök) ezáltal lehetetlenné teszik az egy: ügyosztály munkáját és összhangját. Ennek pe­dig a város közönsége issza meg a levét, de minden téren könnyebb jóvátenni tévedéseke mint financiális kérdésekben. Hátrányos tehát város közönségére a testület intézkedése. Hátrá­nyos azonban a tisztviselőkre is. Mi jogon követeli például a várc attól a két kisebb fizetéssel díjazott adótisztt, hogy ugyanazt a terhes és felelőségteljes már

Next