Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)

1920-10-27 / 173. szám

2 is közlekedés hiányossága meg sem becsülhető károsodását jelenti úgy a gazdasági, mint a ke­reskedelmi, ipari, közigazgatási és általában minden közgazdasági vo­natkozású életnek. Hazánk kegyet­len megcsonkítása megfosztott szén­bányáink legnagyobb részétőr és a háború az egész világ termelésére kiható káros következményei, az újonan teremtett államok határzárai lehetetlenné teszik a vasúti forga­lom helyreállását és az ahhoz nél­külözhetetlen szén behozatalát. A hidegebb idő beálltával a viszonyok hova-tovább oda fejlődnek, hogy az eddig is nem annyira a közlekedés lebonyolítására alkalmas, mint in­kább csupán a posta továbbítását legalább naponként egyszer lehe­tővé tévő vasúti közlekedés is csak kihagyásokkal működik, megbénít­ván minden közgazdasági életet. Békés megyére különös súllyal ne­hezedik a forgalom hiányosságának átka, mert megyeközpontunk sze­rencsétlen fekvése azt még a szom­szédos községekből is alig teszi megközelíthetővé, nem is szólva a megye távolabb fekvő községeiről, mint Szarvas, Öcsöd, Szeghalom, Füzesgyarmat, ahonnan béke­idő­ben is legalább két nap kellett, hogy meg lehessen járni Gyulát. Az államra nehezedő óriási ter­hek mellett meg kell barátkoznunk avval, hogy az ilyen és ehhez ha­sonló közgazdasági bajok orvoslá­sát ne várjuk a rengeteg nehéz­séggel küzdő kormányoktól, hanem, ha azok hátrányait saját jól felfogott érdekünkben ki akarjuk küszöbölni, magunk lássunk munkához és azok vegyék kezükbe a bajok orvoslá­sát, akiket azok legjobban súj­tanak. A Békéscsabáról Gyulára dö­cögő társaskocsi láttára önkéntele­nül fel kell hogy ébredjen minden gondolkodó emberben az a gondo­lat, hogy vájjon nem volna-e le­hetséges ehelyett az özönvíz előtti közlekedési eszköz helyett valami gyorsabb, tökéletesebb, némileg kényelmesebb és megfelelőbb idő­ben közlekedő járműt forgalomba hozni, amely alkalmas volna arra is, hogy a központtól távolabb fekvő községekből is megközelít­hető legyen az. Szinte irigykedve kell hallanunk idegenben járó embertársainktól, hogy a külföld békebeli vasúti for­galma mellett ott mily nagy száma közlekedik a gépkocsiknak olyan útvonalakon, melyek vasúton nem közelíthetők meg és csodálkoznunk kell azon, hogy a magántőke mai bősége mellett ennek a bevált köz­lekedési eszköznek rendszeres fel­használásával még eddig nálunk senkinek sem jutott eszébe komo­lyan foglalkozni. Ma már az üzem­anyag beszerzése nem ütközik olyan leküzdhetetlen nehézségekbe, mint azelőtt és nem képzelhető, hogy a közlekedési lehetőségek hiánya kö­vetkeztében lehetetlenné vált for­galom ne biztosítana egy ilyen közlekedési vállalatba befektetett tőkének megfelelő nyereséget. Re­méljük, hogy akadnak még me­gyénkben olyan vállalkozó szel­lemek, akik ezt az elsősorban közérdekű és amellett jónak is ígérkező üzletet felkarolják. Írországban általános felkelés készül London, október 26. A sinnjeinek Írországban általános felkelésre ké­szülnek. Szörősvidék Megszűnt Oroszország blokádja Moszkva, október 26. Amint köztudomású, Oroszországot a Balti tengeren angol hajók zárták körül, melyek a fegyverszüneti szerződés aláírásának megtörténte után egyelőre elvesztették szerepüket. Az angolok el is határozták a blokád megszüntetését és utolsó hajóikat a mai napon vonták vissza a Balti tengerről. Meghalt a corki polgár­mester London, okt. 23. A corki polgármester meghalt. Csonka Magyarország — nem ország, Y­em 1 Békéscsaba, 1920. október 27. Csabaiak Ab­essziniában Újabb nagy expedícióra indul el Dörffinger Sándor Városszerte ismerte és megsze­rette mindenki Dörffinger Sándor és Gajdács Mátyás csabai szárma­zású afrikai utazókat, akik hét évi távollét után a tavas­szal jöttek haza Abessziniából, hol mint egy expedíciónak tagjai nagyon értékes természetrajzi felfedezésükkel gaz­dagították a művelt világ ismere­teit. Kissé exotikus, de nagyon szimpatikus alakjuk mindenkinek feltűnt, aki csak látta őket. Régi barátaik s ismerőseik nagy szere­tettel fogadták a vad Afrika kalan­dos vadászait, akik nagyon érde­kes előadásaikkal sok élvezetes és tanulságos órát szereztek nekünk. Néhány hete egy abesszíniai jó barátjuk, Hess sweici származású kereskedő is felkereste őket s azóta a „három afrikai"-t mindig együtt lehetett látni. A sweici jó­barát csak néhány napra jött Csa­bára, de úgy megszerette a ma­gyarokat s itt úgy megszerették őt, hogy alig tudott megválni tőlük, folyton hangoztatta, hogy sohasem fogja elmulasztani az alkalmat, ha külföldön módját ejtheti, hogy a rólunk terjesztett hamis híreket megcáfolja. Ma reggel mégis útra keltek. Hess és Dörffinger Sándor ment el, hogy Svájcban, Franciaország­ban és Olaszországban megszer­vezzenek egy új expedíciót, me­lyet Szudánon és Eritreán keresz­tül Abessziniába vigyenek. Az expedíció vezetői Hess, Dör­ffinger és Gajdács lesznek, akik már jól ismerik az egész Abesszi­niát s régi vadászai az afrikai ős­erdőknek. Céljuk, hogy ujabb va­dászzsákmánnyal gazdagodjanak s uj felfedezéseket tegyenek. E cél­ból most olyan helyekre is be fog­nak hatolni, ahol még fehér ember nem járt. A tudományos eredmé­nyek összegyűjtése végett egy geologus s egy geográfus is ve­lük megy. Legkalandosabb mégis az a ter­vük, hogy egy hatalmas afrikai mozi­drámát fognak lejátszatni az őser­dőkben és sivatagokban. E célból több sveici kiváló moziszinészt szer­ződtettek. A moziképeket Dörffinger fogja felvenni. Bírjuk az utasok igéretét, mely szerint az útról értesíteni fogják la­punkat állandóan úgy, hogy rövide­sen nagyon érdekes és eredeti ripor­tokkal kedveskedhetünk közönsé­günknek. Mi a legjobb szívvel, baráti me­legséggel kívánunk szerencsés utat a messze idegenbe induló derék­csabai fiúknak. Adja Isten, hogy minden szép tervük sikerüljön, gaz­dagíthassák a tudományt s egy izgalmas, gyönyörű filmmel mielőbb hazajöhessenek, idehaza élvezni sok, nagyon fáradságos, veszedelmes és kalandos utazásaik gyümölcsét. Hadd lássuk, van-e Csabán olyan keresztény magyar, aki ennek a felszólításnak engedni tud. Meg­mondom mindjárt az elején, hogy mit akarok. Szalonnát kérek a hazatérő fog­lyok számára, de nem ingyen! De viszont nem is 150—180 koronás árban, hanem jutányosan. Mert hogy Csabán van szalonna, az bizonyos. Hogy hazaérkező fogoly még sok van, az is igaz, hogy szegények olyanok, mint a kiéhezett farkasok, abban nem kételkedhetik senki; hogy enniök kell, az nem szorul bi­zonyításra ; hogy az állam látja el őket s nem más, azt tudjuk. Az ál­lamot polgárai képezik. Ezeket a polgárokat kérem bizalommal a so­kat szenvedett, nyomorgott hadifog­lyaink nevében, kérem magyar és ke­resztényi mivoltukra, jöjjenek egy kis áldozattal az állam segítségére s ad­janak olcsóbb pénzért abból, amit Isten nekik olyan bőven adott az éhesen megérkező foglyoknak. Nem kérek mázsaszámra senkitől. Csak annyit, amennyit mindenki nél­külözni tud, úgy 5—10—20 kilót. Sok kicsi sokra megy. És mert a foglyainknak adjuk, ezért ne kérjünk olyan magas árat érte , hiszem, hogy nem is fognak. Én nem akarok a szalonnával tán­colni, ezt sem magyar becsületem, sem katonatiszti állásom meg nem tűri. Akik hajlandók adni, jelentkezze­nek a Körösvidék kiadóhivatalában s ott mondják be, hogy mennyit ad­nak és milyen árban. Hiszem, hogy sokan fognak adni. Békéscsaba közönsége olyan sok­szor adta gyönyörű jelét jószívűsé­gének, a nélkülözőkkel való együtt­érzésének, hogy nincs okom kétel­kedni abban, hogy ez az akció is sikerre vezet. A csabai gazdák a Kö­rösvidék kenyérmozgalmát is olyan fényes eredményűvé tették, amelyért csak a legnagyobb elismerés illeti őket. Bizton remélem, hogy most is ki fognak tenni magukért úgy ők, mint a csabai hentesek. Tarcsafalvy Lajos a békéscsabai gy. e. százados lelkésze­­l­^lltta SII­BDIBRBIIIIII •• • — Teleki a zsidókérdésről. Gr. Teleki Pál miniszterelnök a Neue Freie Presse munkatársa előtt a zsidókérdésről igy nyilatkozott : A zsidókérdést helytelenül fogják fel mindkét részen. A zsidóknak meg kell érteni, hogy egész természetes antagonizmussal állunk szemben. Sokan közülük elősegítették a kom­munizmust és sokan közülük gyor­san gazdagodtak meg a háborúban. Én teljes objektivitással elismerem, hogy a zsidóság nagy része vagyo­nát kereskedelmi hozzáértéssel sze­rezte. A sokat szenvedett keresz­ténység felismerte azt a tényt, hogy félre hagyta magát szorítani a ve­zetéstől. Szükséges helyreállítani azt a folyamatot, amely a magyarság felülemelkedését van hivatva elő­mozdítani. Vannak magyar zsidók elég nagy számban, akik hazafiasan gondolkoztak és voltak sokan, akik a kommunizmus alatt is megállták helyüket. Sohasem szabad általá­nosítani. A magyar zsidóságnak van­nak igen értékes elemei. — Orvosi hir. Dr. Fadgyas Sán­dor városi ker. orvos lakáshiány miatt Gerendásról Csorvásra volt kénytelen átköltözni s onnan volt kénytelen nagy anyagi áldozat árán a gerendási állását ellátni. Ugyanis eddig a gerendási szövetkezet korcs­márosa jóvoltából kapott egy földes szobát a korcsma épületében s ott lakott ezideig családjával és ugyan­abban a szobában rendelt is, amin az egyszerű gerendási lakosok is megbotránkoztak.­­ Minthogy pedig lakást szerezni sehogy sem tudott gerendáson, így kényszerből tette át lakását Csorvásra, s mint értesülünk, most a gerendási állásáról lemon­dott. Persze, bolgárkertésznek épített a város lakást, de orvosi lakás­építésre nincsen pénze a városnak, hiszen fontosabb is a zöldségter­melés a közegészségügynél ugy­e­bár? Hja, Csaba rendezettanácsu város! — A tűzifa dunai szállításának korlátozása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter tűzifának a Dunán való szállítását külön e célra eseten­ként megváltandó szállítási enge­délyhez köti. — Horthy-Himnusz és Horthy-Induló. Özv. Lyka Rezsőné (szol­noki zenetanárnő) himnuszt és in­dulót szerzett, amit felajánlott Horthy Miklós kormányzónak. A kormányzó elfogadta az értékes szerzeményeket s az említett címen való forgalomba­hozatalukat megengedte. Ugy az induló, valamint a himnusz Márkusz Sándor iparművész által rajzolt cím­lappal Varga József szolnoki könyv­kereskedő-cég kiadásában jelent meg, ahonnan darabonként 30—30 koro­náért rendelhető meg. — Országos vásár Szolnokon. Szolnok város elöljárósága közhírré teszi, hogy a rendes őszi országos vásár Szolnokon e hó 31-én és nov. 1-én lesz. Az állatvásárra a kör­nyéken fellépett száj- és köröm­fájásra való tekintettel hasítottkörmű állatok fel nem hajthatók. — Az állategészségügyi bizott­sági tagok tiszteletdíja. A földmi­velésügyi miniszter az állategészség­ügyi tanács elnökének tiszteletdíját évi 2000, a jegyzőjének évi 1200 koronában állapította meg, amihez még 100, illetőleg 50 korona jelen­léti díj is járul ülésenként. A rendes és rendkívüli tagok, valamint más meghívott egyének ülésenkint 50 koronát kapnak tiszteletdíj fejében. — Munkaalkalom. A Csongrád­sövényházi belvizszabályozó társaság kubikos szakmunkásokat keres. — Ugyancsak kistalicskás munkásokra van szüksége a Hortobágy-Berettyó­vidéki csatorna társulatnak is. — Eltiltják a nyersbőrkivitelt. A pénzügyminiszter azzal a tervvel foglalkozik, hogy a nyersbőrkivitelt eltiltsa. A rövidesen bekövetkezendő eziránti intézkedés oka az, hogy a nyersbőrárakat az utóbbi időkben erősen felhajtották. — Köszönet egy műkereskedő adományáért. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Balla Ödön műkereskedőnek köszönetét nyilvá­nította, mert 25,000 koronás adomá­nyával lehetővé tette a Szépművé­szeti Múzeum részére Roeland Savery egyik tájképének megszerzését.

Next