Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)

1920-12-22 / 219. szám

Békéscsaba, 1920. december 22 i Síérösvistiék — A gyülekezési jog szabaddá tétele. A hivatalos lap mai száma közli a m. kir. kormánynak azt a 10.656—1920. számú­­ rendeletét, amellyel a gyülekezési és egyesü­leti jog korlátozása tárgyában kia­dott 9571—920 számú rendeletet hatályon kívül helyezi. Eszerint a 6622—920. sz. kormányrendelet új­ból teljes egészében hatályba lép. — Stein sikkasztott. A hódme­zővásárhelyi Steiner- malom üzlet­vezetője, Stein Miklós félmilliós sik­kasztás után megszökött. — Békési anyakönyvi hirek. Békésen az elmúlt héten a születé­sek száma 25 volt. Ezek közül fiu: 8, leány 16, egy halva született. Házasságot kötöttek: Oláh Lajos és Csarnai Erzsébet, Bondár István és Sajti Julianna, Békési Ferenc és Kovács Julianna, K. Szabó Ferencz és Csanka Eszter, Gyarmati Gábor és Mészáros Erzsébet, Ilyés Mihály és Lipcsei Julianna, Tarkovács Ist­ván és Passági Julianna, Varga Gá­bor és Ilyés Anna, Komán György és Molnár Zsuzsánna, Varga Gábor és Balázs Margit, Hegedűs László és Tóth Zsófia, Molnár Gábor és Hégely Zsófia, Prágai György és Barta Julianna végül Csiszár István és Vágási Julianna. Elhaltak : Domokos László, özv. Varga Istvánné, Balog Sára, Varga János, özv. Pikó Jánosné Vágási Sára, Csató Eszter, Püski Mihály, özv. Szilágyi Györgyné, Bakucz Mária, Lipcsei Sándor T. Nagy Gá­bor, özv. V. Balog Istvánné, D. Tót Zsuzsanna és Balog Erzsébet. — Táncmulatság a menekül­tek javára. Kocsor Gábor és társai 26-án Békésen a Dübögő vendéglő­ben táncmulatságot rendeznek, mely­nek jövedelmét a menekültek javára fordítják. — Alaptalan támadás egy biz­tosító ellen. Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség ! Kérjük alanti sorainkat közölni: Az ország több vidéki városában a Kis­birtokos Szövetség és az Országos Kisgazdapárt által alapított intéze­tünket megtámadták vezérigazgató­jával eggyütt. A vezérigazgatónk Őméltósága személyi ügyeivel mi nem foglalkozunk, ő nem szorul a mi védelmünkre. Az intézet alapí­tására és helyzetére nézve kijelent­jük, hogy azt a Kisbirtokos Szövet­ség és a Kisgazdapárt 1918 május 12-én tartott országos naggyűlésén alapította és elnöke nagyatádi Szabó István lett. Ez az alapítás akkor volt, amikor még a mai sok kisgazda meg sem született. Az Országos Kisgazdapárt néhány hónap előtt bi­zonyos politikai kényszerűségből, bi­zonyos politikai feladatok keresztül­vitelére fuzionált a kereszténypárt­tal, de e fúzió előre tudottan időle­gesnek készült és mihelyt feladatát elvégezte, e céltalan házasság fel­bomlik és visszaalakul az országos kisgazdapárt. Külön szerveink és gazdasági szerveink fenntartásával mentünk a fúzióba és gazdasági szerveinket a fúzió nem érintette, azok működnek és fognak működni, bármiképen is esik az egyes üzle­teseknek és politikai konjunktúra embereknek.­­ Szervezkedésünk és üz­letvitelünk rosszakaratú, hazug be­állítása oly nevetséges, hogy ily gyerekes mesék cáfolatába nem bo­csátkozunk. Fogadja az igen tisztelt Szerkesztőség stb. Budapesten, 1910 december 9. A Kisbirtokosok Bizto­sító Intézete Rt. vá­lsztmánya. Ke­rekes Mihály, Forgács Miklós, Köny­ves Lajos, Szijj Bálint, Cserti Jó­zsef, Pásztor József, Javós Antal, Cs. Kovács István, nemzetgyűlési képviselők. — Kabaré Békésen. Szilveszter este a békési színtársulat nagy ka­baréestét rendez, melyen fellép Be­rentés tanár és gárdája is. A Kabaré után táncmulatság lesz. — Komárom vármegye utolsó közgyűlése. Folkmann csupán nyi­totta meg a napokban Komárom­vármegye utolsó közgyűlését. Kije­lentette, hogy a béke ratifikálása következtében Komárom most már végleg a cseheké (? !), tehát közigaz­gatása is átalakul. Csepy Dániel bi­zottsági tag hevesen tiltakozott a megye autonómiájának ily módon való elkobzása ellen. — Három tehenet loptak el Békésen hétfőre virradó éjszaka Braun Dávidtól. A nyomozás ered­ménye szerint a hús zsákmányt Gyula felé hajtották el. — A Magyar Külkereskedelem című kereskedelempolitikai újság újévkor heti­lappá alakul. A­ XII. évfolyamába lépő, elismert szaklap a bel- és külföld gazda­sági eseményeiről, a kereskedelem, ipar, pénzügy és mezőgazdaság helyzetéről és konjunktúráiról híven és hasznosan infor­mál. Munkatársai az ország legkiválóbb szakírói. Minden száma komoly és értékes cikkeket és eredeti, friss üzleti híreket közöl. A Magyar Külkereskedelem szer­kesztője Siebert Gyula, kiadóhivatala: Budapest IV., Vámház­ körút 16. szám. Elő­fizetési ára egy évre 300, félévre 150 K. — Békési rendőri hirek. Erdei Sándornál 17-én kéménytűz támadt, melyet sikerült idejekorán eloltani. A békési rendőrök tettenértek ket­tőt azok közül a lelketlen emberek közül, akik a község fiatal akácfa csemetéit tűzrevalónak lopkodták. Medve János orosz fogságból ma­gával hozott egy dubló óraláncot, mellyel a napokban beállított Pintér Jakab békési kereskedő üzletébe kö­tött inget, zsebkendőt és vásznat vásárolni. Eközben Pintér meglátta Medve szép sárga óraláncát, elkérte, azzal, hogy ad érte kötött téli inget, 2 drb zsebkendőt és ingre való vász­nat. Medve nem is igen akart orosz­országi emlékétől megválni, de mi­vel nagyon rajta volt Pintér, odaadta. Harmadnapra Pintér meggondolta a dolgot és azzal az­ ürüggyel, hogy ő aranynak vélte a láncot, átadta a csendőrségnek, hogy elhibázott csere­üzletét megsemmisítse.­­ Elszámolás: A polgári fiúis­kola által a TEVÉL javára rende­zett estély összes bevétele 12078 K, kiadás 6445 K, tiszta bevétel 5633 K, mely a TEVÉL pénztárába befizettetett. Felülfizettek: Lipták G. Pál 200 K, dr. Berthóty István 120 K, tanulók felülfizetése 133 K, Zahorán Mihály 100 K, Káldor Ru­dolf és Lepény Tamás 50 K, Köny­ves Kálmán 25 K, Thurzó József 5 K. A nemesszívü adakozóknak ezúton is köszönetet mond az igaz­gatóság. x Olcsó cipők. A Turul­cipő­gyár R. T. Békéscsabai Fiókja ajánlja a nagyérdemű vásárló közönség K. figyelmébe, hogy újonnan érkezett karácsonyi áruit megtekinteni szíveskedjék. A repatriált disznó. Az ujsze­gedi hidőrség­­ parancsnoka (egy szerb őrnagy) a vámon szerzetté­ből igen szépen megszedte magát. Házat vett a Tisza partján és gaz­daságot rendezett be. A napokban egyik bizója kitörte a tiszaparti ud­var kerítését és nekivágott a­­ fo­lyónak. Nem is sokáig lubickolt még, amikor a szegedi öreg halászok megpillantották. Nosza neki feküd­tek az evezésnek és percek múlva már diadalmasan szállították ki a magyar parton a repatriált ujszegedi disznót. VEGYES Idill Bolognában. A bolognai rendőrség régebbtől fogva kutatott az olaszországi kommunista színe­zetű zavargások szervezői után. A kutatások nem várt eredményre ve­zettek. Bologna egyik kies villájának örökzölddel befuttatott és suttogó ciprusokkal körülültetett terraszán súlyos gyanúokok alapján letartóz­tatták Kovács (Klein) Alfréd ma­gyarországi emigránst, Kun Béla feleségével és sógornőjével, akik a villa bérlői és Kovácsnak számüze­tésében vigasztalói voltak. Közgazdaság­­i­ gyümölcsfák ellenségeinek hatásos ellenszere Irta: Csató Péter oki, szőlész és kertész. Az utóbbi években többféle el­nevezésű karbolineumot hoztak for­galomba, amelyeket a gyümölcsfá­kon élősködő rovarok és gombák, méh, zuzmó pusztítására ajánlanak. A gyümölcsfa karbolineum meg­külömböztetendő azon karbolineum­tól, amelyet kerítések és karók tar­tóssá tételére (impregnálására) hasz­nálnak, mivel ezen karbolineumban többféle ártalmas sav van; ez a karbolineum élő gyümölcsfák per­metezésére egyáltalában nem al­kalmazható, mivel ettől az élő gyü­mölcsfa elpusztulna. A forgalomba hozott gyümölcsfa karboleumok közül a „Dendrik­" gyümölcsfa karbolineum vált be leginkább, mely mindazon tulajdon­ságokkal bír, melyeket egy erre a célra használható szertől megkíván­hatunk. Ugyanis elsősorban vízzel tetszés szerinti arányban elegyít­hető, a gyümölcsfáknak nem árt, sőt az azon élősködő rovarokat és gombaféléket elpusztítja. Alkalmazása azonban nem ment fel bennünket a hernyózástól, a gyapjas és gyűrűs pille tojásainak és gyűrűinek leszedésétől. A gyümölcsfa karbolineum hatá­sának nagyobb fokozása végett nem ajánlható eléggé a gyümölcsfák de­rekának és ágainak előzetesen a száraz részektől, mohától, zuzmó­tól, a cserepes lehámló kéregtől kéregkaparóval és drótkefével való letisztogatása. Különösen jó ez az előzetes letisztogatás a vérsetű ál­tal régebben ellepett almafáknál. Az így előzetesen megtisztogatott gyümölcsfáknál a várt siker nem maradhat el. Az eddigi kísérletek szerint leg­jobb, ha a fák a tél folyamán 10—15 százalékos, kora tavasszal, vagy fakadás előtt 2—5 százalékos oldattal permeteztetnek meg. A gyümölcsfa karbolineumot per­met alakjában alkalmazzák, azon­ban nem úgy, amint azt nyáron a szőlő peronoszpórája ellen végzik. A szőlő permetezése ugyanis an­nál jobb, minél ködszerűbben lepi el az oldalt a leveleket. Ellenben a gyümölcsfák permetezésénél a per­metnek bőségesen kell folynia a fa gályáin és derekán, hogy az ottlevő rovarokat és gombaféléket teljesen átáztassa. (Folytatása következik.) A Békéscsabai kir. járásbíróság, B. 213511920. . — szám. 2. A magyar Állam nevében : A békéscsabai járásbíróság, mint büntetőbíróság rágalmazás vétsége miatt Klein Gézáné, Weisz Etel ellen indított bűnügyben a fő ma­gánvádló vádja felett dr. Hankovszky Dezső járásbíró és Szabó Árpád iroda I. tiszt jegyzőkönyvvezető részvételé­vel dr. Margócsy Miklós magánvádló képviselője a szabadlábon levő vád­lott jelenlétében Békéscsabán 1920. szeptember hó 1. napján megtartott nyilvános tárgyalás napján, a vád és védelem meghallgatása után, meg­hozta a következő ítéletet: Klein Gézáné Weisz Etel vádlott, 48 éves izraelita vallású, szegedi születésű, békéscsabai lakos, magyar állampolgár férjes, írni olvasni tudó, vagyonos divat­áru üzlettulajdonos bűnös az 1914 : 41. t.-c. 1. §-ába ütköző s a 3. §. 1. bekez­dése szerint minősülő rágalmazás vét­ségében, amelyet ugy követett el, hogy Békéscsabán 1919. évi julius hó 21-én a piaco­n többek jelenlétében Neumann Sá­muelnéról azt mondotta, hogy az a leá­nyának a lakodalmán mint főzőnő a pulykamájakat és pulykabegyeket ellopta s ezzel oly tényt állított, mely valóság esetében Neumann Sámuelné ellen bűn­vádi eljárás megindításának oka lehet, vagy pedig őt közmegvetésnek tenné ki A kir. járásbíróság ezért Klein Gé­záné Weisz Etel vádlottat az 1914 : 41. t.-c. 3. §-ának 1 bekezdése alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával 200 (kettő­száz) korona pénzbüntetésre, mint főbün­tetésre, ezenfelül 100 (egyszáz)­­ pénz­büntetésre, mint mellékbüntetésre itéli; a pénzbüntetést behajthatatlansága ese­tére a Btk. 53. §-a alapján 30 (harminc) napi fogházra kell átváltoztatni; a hiva­talvesztést és a politikai jogok gyakor­latának felfüggesztését a Btk. 54. §-ának 2. bekezdése alapján mellőzi. A szabadságvesztés-büntetést megkez­désének napjától kell számítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15­ nap alatt kell végrehajtás terhével a békéscsabai kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892 : XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célra meg­fizetni.­­ A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az ezután felmerülő bűnügyi költ­séget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 489. §-a értel­mében Neumann Sámuelné sértettnek ügyvédi képv­ cn­j fejében 105 , az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Köteles ezenfelül vádlott az 1914 : 41. t.-c. 28. §-a értelmében az ítéletet a Bé­késcsabán megjelenő „Körösvidék" című napilapban a saját költségén közzétenni. Az ügyvédek dija fejében a Bp. 485. §-a alapján dr. Vértes Andor ügyvéd ré­szére Neumann Sámuelnéval szemben 105 koronát állapít meg. Indokolás : A Vádlott tagadásával szemben a tárgya­láson kihallgatott Dévai Jolán és Fábián Julianna tanuk egybevetett vallomásával va­lamint a tanuként kihallgatott Neumann Sámuelné tanuva­lomásával bizonyítást nyert a vád tárgyát képező következő tényállás: Klein Gézáné vádlott Békéscsabán 1920. évi julius 21-én a hetipiacon Neumann Sámuelné fővádlóról tanuk jelenlétében azt állította, hogy az mikor a lánya lakodal­mán főzött, a pulykamájakat és pulyka­begyeket ellopta. Ez a tény valóság esetében fővádló el­len bűnvádi eljárás­­ megindításának oka lehet, vagy őt közmegvetésnek tenné ki. Klein Gézáné Weisz Etel vádlottnak cse­lekménye tehát, az 1914. évi 41. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §-ának 1. bek. sze­rint minősülő rágalmazás vétségének al­kotó elemeit foglalja magában. A vádat az erre jogosított fővádló emelte. A beszámítást és a büntethetőséget ki­záró ok nincs, ezért a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani és őt az 1914. 41. t.-c. 3. §-ának 1. bekezdése szerint el kel­lett itélni. A büntetés kiszabásánál a bíróság vád­lott büntetlen előéletet valamint erős felin­dulását oly enyhítő körülményként mérle­gelte, hogy a btkv. 92. §-ának alkalmazá­sát indokoltnak látta és alkalmazta. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapulnak. Békéscsaba, 1920. szeptember 1. Hankovszky s. k. Másolat hiteléül kir. járásbiró. Békéscsaba, 1920. november 15. Lukács, becslő. NÉZZE MEG A Turul­cipőgyár Rész­vénytársaság csabai Ferencz József­ tér 1. sz. alatti fióküzletének KIRAKATÁT 3

Next