Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)
1920-12-22 / 219. szám
Békéscsaba, 1920. december 22 i Síérösvistiék — A gyülekezési jog szabaddá tétele. A hivatalos lap mai száma közli a m. kir. kormánynak azt a 10.656—1920. számú rendeletét, amellyel a gyülekezési és egyesületi jog korlátozása tárgyában kiadott 9571—920 számú rendeletet hatályon kívül helyezi. Eszerint a 6622—920. sz. kormányrendelet újból teljes egészében hatályba lép. — Stein sikkasztott. A hódmezővásárhelyi Steiner- malom üzletvezetője, Stein Miklós félmilliós sikkasztás után megszökött. — Békési anyakönyvi hirek. Békésen az elmúlt héten a születések száma 25 volt. Ezek közül fiu: 8, leány 16, egy halva született. Házasságot kötöttek: Oláh Lajos és Csarnai Erzsébet, Bondár István és Sajti Julianna, Békési Ferenc és Kovács Julianna, K. Szabó Ferencz és Csanka Eszter, Gyarmati Gábor és Mészáros Erzsébet, Ilyés Mihály és Lipcsei Julianna, Tarkovács István és Passági Julianna, Varga Gábor és Ilyés Anna, Komán György és Molnár Zsuzsánna, Varga Gábor és Balázs Margit, Hegedűs László és Tóth Zsófia, Molnár Gábor és Hégely Zsófia, Prágai György és Barta Julianna végül Csiszár István és Vágási Julianna. Elhaltak : Domokos László, özv. Varga Istvánné, Balog Sára, Varga János, özv. Pikó Jánosné Vágási Sára, Csató Eszter, Püski Mihály, özv. Szilágyi Györgyné, Bakucz Mária, Lipcsei Sándor T. Nagy Gábor, özv. V. Balog Istvánné, D. Tót Zsuzsanna és Balog Erzsébet. — Táncmulatság a menekültek javára. Kocsor Gábor és társai 26-án Békésen a Dübögő vendéglőben táncmulatságot rendeznek, melynek jövedelmét a menekültek javára fordítják. — Alaptalan támadás egy biztosító ellen. Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség ! Kérjük alanti sorainkat közölni: Az ország több vidéki városában a Kisbirtokos Szövetség és az Országos Kisgazdapárt által alapított intézetünket megtámadták vezérigazgatójával eggyütt. A vezérigazgatónk Őméltósága személyi ügyeivel mi nem foglalkozunk, ő nem szorul a mi védelmünkre. Az intézet alapítására és helyzetére nézve kijelentjük, hogy azt a Kisbirtokos Szövetség és a Kisgazdapárt 1918 május 12-én tartott országos naggyűlésén alapította és elnöke nagyatádi Szabó István lett. Ez az alapítás akkor volt, amikor még a mai sok kisgazda meg sem született. Az Országos Kisgazdapárt néhány hónap előtt bizonyos politikai kényszerűségből, bizonyos politikai feladatok keresztülvitelére fuzionált a kereszténypárttal, de e fúzió előre tudottan időlegesnek készült és mihelyt feladatát elvégezte, e céltalan házasság felbomlik és visszaalakul az országos kisgazdapárt. Külön szerveink és gazdasági szerveink fenntartásával mentünk a fúzióba és gazdasági szerveinket a fúzió nem érintette, azok működnek és fognak működni, bármiképen is esik az egyes üzleteseknek és politikai konjunktúra embereknek. Szervezkedésünk és üzletvitelünk rosszakaratú, hazug beállítása oly nevetséges, hogy ily gyerekes mesék cáfolatába nem bocsátkozunk. Fogadja az igen tisztelt Szerkesztőség stb. Budapesten, 1910 december 9. A Kisbirtokosok Biztosító Intézete Rt. válsztmánya. Kerekes Mihály, Forgács Miklós, Könyves Lajos, Szijj Bálint, Cserti József, Pásztor József, Javós Antal, Cs. Kovács István, nemzetgyűlési képviselők. — Kabaré Békésen. Szilveszter este a békési színtársulat nagy kabaréestét rendez, melyen fellép Berentés tanár és gárdája is. A Kabaré után táncmulatság lesz. — Komárom vármegye utolsó közgyűlése. Folkmann csupán nyitotta meg a napokban Komáromvármegye utolsó közgyűlését. Kijelentette, hogy a béke ratifikálása következtében Komárom most már végleg a cseheké (? !), tehát közigazgatása is átalakul. Csepy Dániel bizottsági tag hevesen tiltakozott a megye autonómiájának ily módon való elkobzása ellen. — Három tehenet loptak el Békésen hétfőre virradó éjszaka Braun Dávidtól. A nyomozás eredménye szerint a hús zsákmányt Gyula felé hajtották el. — A Magyar Külkereskedelem című kereskedelempolitikai újság újévkor hetilappá alakul. A XII. évfolyamába lépő, elismert szaklap a bel- és külföld gazdasági eseményeiről, a kereskedelem, ipar, pénzügy és mezőgazdaság helyzetéről és konjunktúráiról híven és hasznosan informál. Munkatársai az ország legkiválóbb szakírói. Minden száma komoly és értékes cikkeket és eredeti, friss üzleti híreket közöl. A Magyar Külkereskedelem szerkesztője Siebert Gyula, kiadóhivatala: Budapest IV., Vámház körút 16. szám. Előfizetési ára egy évre 300, félévre 150 K. — Békési rendőri hirek. Erdei Sándornál 17-én kéménytűz támadt, melyet sikerült idejekorán eloltani. A békési rendőrök tettenértek kettőt azok közül a lelketlen emberek közül, akik a község fiatal akácfa csemetéit tűzrevalónak lopkodták. Medve János orosz fogságból magával hozott egy dubló óraláncot, mellyel a napokban beállított Pintér Jakab békési kereskedő üzletébe kötött inget, zsebkendőt és vásznat vásárolni. Eközben Pintér meglátta Medve szép sárga óraláncát, elkérte, azzal, hogy ad érte kötött téli inget, 2 drb zsebkendőt és ingre való vásznat. Medve nem is igen akart oroszországi emlékétől megválni, de mivel nagyon rajta volt Pintér, odaadta. Harmadnapra Pintér meggondolta a dolgot és azzal az ürüggyel, hogy ő aranynak vélte a láncot, átadta a csendőrségnek, hogy elhibázott csereüzletét megsemmisítse. Elszámolás: A polgári fiúiskola által a TEVÉL javára rendezett estély összes bevétele 12078 K, kiadás 6445 K, tiszta bevétel 5633 K, mely a TEVÉL pénztárába befizettetett. Felülfizettek: Lipták G. Pál 200 K, dr. Berthóty István 120 K, tanulók felülfizetése 133 K, Zahorán Mihály 100 K, Káldor Rudolf és Lepény Tamás 50 K, Könyves Kálmán 25 K, Thurzó József 5 K. A nemesszívü adakozóknak ezúton is köszönetet mond az igazgatóság. x Olcsó cipők. A Turulcipőgyár R. T. Békéscsabai Fiókja ajánlja a nagyérdemű vásárló közönség K. figyelmébe, hogy újonnan érkezett karácsonyi áruit megtekinteni szíveskedjék. A repatriált disznó. Az ujszegedi hidőrség parancsnoka (egy szerb őrnagy) a vámon szerzettéből igen szépen megszedte magát. Házat vett a Tisza partján és gazdaságot rendezett be. A napokban egyik bizója kitörte a tiszaparti udvar kerítését és nekivágott a folyónak. Nem is sokáig lubickolt még, amikor a szegedi öreg halászok megpillantották. Nosza neki feküdtek az evezésnek és percek múlva már diadalmasan szállították ki a magyar parton a repatriált ujszegedi disznót. VEGYES Idill Bolognában. A bolognai rendőrség régebbtől fogva kutatott az olaszországi kommunista színezetű zavargások szervezői után. A kutatások nem várt eredményre vezettek. Bologna egyik kies villájának örökzölddel befuttatott és suttogó ciprusokkal körülültetett terraszán súlyos gyanúokok alapján letartóztatták Kovács (Klein) Alfréd magyarországi emigránst, Kun Béla feleségével és sógornőjével, akik a villa bérlői és Kovácsnak számüzetésében vigasztalói voltak. Közgazdasági gyümölcsfák ellenségeinek hatásos ellenszere Irta: Csató Péter oki, szőlész és kertész. Az utóbbi években többféle elnevezésű karbolineumot hoztak forgalomba, amelyeket a gyümölcsfákon élősködő rovarok és gombák, méh, zuzmó pusztítására ajánlanak. A gyümölcsfa karbolineum megkülömböztetendő azon karbolineumtól, amelyet kerítések és karók tartóssá tételére (impregnálására) használnak, mivel ezen karbolineumban többféle ártalmas sav van; ez a karbolineum élő gyümölcsfák permetezésére egyáltalában nem alkalmazható, mivel ettől az élő gyümölcsfa elpusztulna. A forgalomba hozott gyümölcsfa karboleumok közül a „Dendrik" gyümölcsfa karbolineum vált be leginkább, mely mindazon tulajdonságokkal bír, melyeket egy erre a célra használható szertől megkívánhatunk. Ugyanis elsősorban vízzel tetszés szerinti arányban elegyíthető, a gyümölcsfáknak nem árt, sőt az azon élősködő rovarokat és gombaféléket elpusztítja. Alkalmazása azonban nem ment fel bennünket a hernyózástól, a gyapjas és gyűrűs pille tojásainak és gyűrűinek leszedésétől. A gyümölcsfa karbolineum hatásának nagyobb fokozása végett nem ajánlható eléggé a gyümölcsfák derekának és ágainak előzetesen a száraz részektől, mohától, zuzmótól, a cserepes lehámló kéregtől kéregkaparóval és drótkefével való letisztogatása. Különösen jó ez az előzetes letisztogatás a vérsetű által régebben ellepett almafáknál. Az így előzetesen megtisztogatott gyümölcsfáknál a várt siker nem maradhat el. Az eddigi kísérletek szerint legjobb, ha a fák a tél folyamán 10—15 százalékos, kora tavasszal, vagy fakadás előtt 2—5 százalékos oldattal permeteztetnek meg. A gyümölcsfa karbolineumot permet alakjában alkalmazzák, azonban nem úgy, amint azt nyáron a szőlő peronoszpórája ellen végzik. A szőlő permetezése ugyanis annál jobb, minél ködszerűbben lepi el az oldalt a leveleket. Ellenben a gyümölcsfák permetezésénél a permetnek bőségesen kell folynia a fa gályáin és derekán, hogy az ottlevő rovarokat és gombaféléket teljesen átáztassa. (Folytatása következik.) A Békéscsabai kir. járásbíróság, B. 213511920. . — szám. 2. A magyar Állam nevében : A békéscsabai járásbíróság, mint büntetőbíróság rágalmazás vétsége miatt Klein Gézáné, Weisz Etel ellen indított bűnügyben a fő magánvádló vádja felett dr. Hankovszky Dezső járásbíró és Szabó Árpád iroda I. tiszt jegyzőkönyvvezető részvételével dr. Margócsy Miklós magánvádló képviselője a szabadlábon levő vádlott jelenlétében Békéscsabán 1920. szeptember hó 1. napján megtartott nyilvános tárgyalás napján, a vád és védelem meghallgatása után, meghozta a következő ítéletet: Klein Gézáné Weisz Etel vádlott, 48 éves izraelita vallású, szegedi születésű, békéscsabai lakos, magyar állampolgár férjes, írni olvasni tudó, vagyonos divatáru üzlettulajdonos bűnös az 1914 : 41. t.-c. 1. §-ába ütköző s a 3. §. 1. bekezdése szerint minősülő rágalmazás vétségében, amelyet ugy követett el, hogy Békéscsabán 1919. évi julius hó 21-én a piacon többek jelenlétében Neumann Sámuelnéról azt mondotta, hogy az a leányának a lakodalmán mint főzőnő a pulykamájakat és pulykabegyeket ellopta s ezzel oly tényt állított, mely valóság esetében Neumann Sámuelné ellen bűnvádi eljárás megindításának oka lehet, vagy pedig őt közmegvetésnek tenné ki A kir. járásbíróság ezért Klein Gézáné Weisz Etel vádlottat az 1914 : 41. t.-c. 3. §-ának 1 bekezdése alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával 200 (kettőszáz) korona pénzbüntetésre, mint főbüntetésre, ezenfelül 100 (egyszáz) pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre itéli; a pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a Btk. 53. §-a alapján 30 (harminc) napi fogházra kell átváltoztatni; a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a Btk. 54. §-ának 2. bekezdése alapján mellőzi. A szabadságvesztés-büntetést megkezdésének napjától kell számítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a békéscsabai kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892 : XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 489. §-a értelmében Neumann Sámuelné sértettnek ügyvédi képv cnj fejében 105 , az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Köteles ezenfelül vádlott az 1914 : 41. t.-c. 28. §-a értelmében az ítéletet a Békéscsabán megjelenő „Körösvidék" című napilapban a saját költségén közzétenni. Az ügyvédek dija fejében a Bp. 485. §-a alapján dr. Vértes Andor ügyvéd részére Neumann Sámuelnéval szemben 105 koronát állapít meg. Indokolás : A Vádlott tagadásával szemben a tárgyaláson kihallgatott Dévai Jolán és Fábián Julianna tanuk egybevetett vallomásával valamint a tanuként kihallgatott Neumann Sámuelné tanuvalomásával bizonyítást nyert a vád tárgyát képező következő tényállás: Klein Gézáné vádlott Békéscsabán 1920. évi julius 21-én a hetipiacon Neumann Sámuelné fővádlóról tanuk jelenlétében azt állította, hogy az mikor a lánya lakodalmán főzött, a pulykamájakat és pulykabegyeket ellopta. Ez a tény valóság esetében fővádló ellen bűnvádi eljárás megindításának oka lehet, vagy őt közmegvetésnek tenné ki. Klein Gézáné Weisz Etel vádlottnak cselekménye tehát, az 1914. évi 41. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §-ának 1. bek. szerint minősülő rágalmazás vétségének alkotó elemeit foglalja magában. A vádat az erre jogosított fővádló emelte. A beszámítást és a büntethetőséget kizáró ok nincs, ezért a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani és őt az 1914. 41. t.-c. 3. §-ának 1. bekezdése szerint el kellett itélni. A büntetés kiszabásánál a bíróság vádlott büntetlen előéletet valamint erős felindulását oly enyhítő körülményként mérlegelte, hogy a btkv. 92. §-ának alkalmazását indokoltnak látta és alkalmazta. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapulnak. Békéscsaba, 1920. szeptember 1. Hankovszky s. k. Másolat hiteléül kir. járásbiró. Békéscsaba, 1920. november 15. Lukács, becslő. NÉZZE MEG A Turulcipőgyár Részvénytársaság csabai Ferencz József tér 1. sz. alatti fióküzletének KIRAKATÁT 3