Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)

1920-09-18 / 140. szám

Békéscsaba, 1920. szeptember 21. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Az ellenzék (F.) A Friedrich-párt, mely a had­osztálybíróság ítéletével felszabadult az­­ ország minden részében megnyil­vánuló nyomás alól, bejelentése sze­rint újból megkezdi ellenzéki mun­káját, még­pedig a legszigorúbb ke­retekben. A kormányzópárt pedig azt jelentette ki, hogy nem hajlandó ki­tenni magát az ellenzéki kritikának, hanem taktikát változtat és minden ellenzéki támadás alkalmával kivo­nul a teremből. Mint pártonkívüli keresztén­y petit­publicisták, akár a fotografálógép érzékeny lemeze, úgy fogjuk fel ezt a híradást. Mi ez ? És hogyan tör­ténhetik meg az, hogy egy abszolút többségben levő párt közéleti bajok kritizálása elől elvonul és vattát tesz a fülébe ? Ez nem egyéb, mint úgy­nevezett strucpolitika, mely az ellen­zék elöl homokba dugja a fejét és elfelejti, hogy a többi künn marad ? A Szózat egyik legutóbbi száma foglalkozik Fangler Béla interpellá­ciójával, aki megkérdezte, hogy Heltai Viktort a milliós csaló vörös város­parancsnokot miért engedték kiszökni az országból ? Ezért a Szózat oda­írja, hogy Fanglerék rettenetesen­ ár­tanak a keresztény kurzusnak és a kormánynak. Hát mi ezt nem his­­szük el, mert egyszerűen nem igaz. Tudjuk, hogy a Szózat szerkesztője, Ulain dr. is részes az ügyben, dehát elvégre Magyarországon csak meg lehet kérdezni az ilyeneket ? Ha a kormányzópárt ragaszkodik fenn a­ határozatához, szégyenletessé és egyoldalúvá, tehát lehetetlenné teszi a magyar politikát. Ellenzék, tehát kritika nélkül állam nem élhet meg, mint azt a Károlyi-periódus csúfos végzete bebizonyította. Ha az ellenzék téved, tessék leszavazni, de követeljük, hogy a kormányzópárt ne bújjék el az elől, hogy végre va­laki a fülébe mondhassa tévedései­nek, mulasztásainak számtalan té­nyét. A közönyösség ilyetén színlelése megint csak a köznek árt. Ha vissza­tekintünk a kormányok legutóbbi működésére, melyet eddig nem za­vart meg a visszavonult ellenzék, észrevesszük az eredményt, mely egyenlő a nullával. Úgy a kormány­párt, mint az ellenzék, teljes fele­lősséggel tartozik a választóknak, így tehát az, hogy valaki beülhetett a Házba, még nem jogosít arra, hogy a nép kívánságai, panaszai, fajjai és szenvedései felett hangtalanul és fö­lényesen, nagyúri gesztussal és el­intézés nélkül átnyargalhasson. Igenis bírálni kell a közélet visszásságait, melyek épp a kormányzópárt szives jóvoltából esőstől szakadtak a nya­kunkba és nem mondhatunk egye­bet, minthogy egyoldalú, mindenben a Károlyi-mintára alakuló, a köte­lességek elől elsurranó pártot azon­nal meg kell semmisíteni, ha mind­járt kormányzópártról is van szó. Csütörtök Gömbös Gyula a numerus claususról Elfogadták harmadszor is az illetékügyi javaslatot • A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, szept. 17. A ház mai ülésén 3-adszori elolvasásban is el­fogadta az illetékügyi javaslatot. A numerus claususról először Di­nics Vidor szólott, aki Szabóval együtt ellenezte az elfogadását. Ug­ron Gábor Prohászka Ottokárral polemizált s azt hangoztatta, hogy az ország erkölcseit nem a liberális politika, hanem a világháború tette tönkre. Károsnak tartja az egyetemi beiratkozások korlátozását, amit azzal indokol meg, hogy nekünk diplomás embereket kell nevelnünk a meg­szállott területek számára is és min­den menekült diákot fel kell juttat­nunk az egyetemekhez. Tiltakozik az ellen is, hogy a nőket elzárják a diplomaszerzés lehetőségétől. Tilta­kozik az ellen is, mintha a zsidó faj erősebb volna keresztény fajnál és tagadja, hogy erőszakos intéz­kedések útján való védekezésre volna szükségük. Szükségesnek tartja, hogy dolgozzon mindenki. Megemlíti, hogy sok ember internálva van bírói ítélet nélkül. Egyedüli segítségünk az lehet, ha dolgozni hagyunk mindenkit, aki dolgozni akar és tanulni hagyunk mindenkit, aki tanulni akar. Gömbös Gyula szólalt fel ezután általános érdeklődés közepette. Első­sorban azt hangoztatta, hogy szük­séges mentől több diplomás faj­magyart nevelnünk a külföld szá­mára. Ennek a kérdésnek rendkívüli fontosságát bizonyítja a bécsi emig­ránsok káros szereplése. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy tényleg szükségünk van a zsidóság elleni védekezésre. A forradalmak — saj­nos — bebizonyították, hogy a zsidóság nem csak nálunk, hanem a külföldön is uralta a helyzetet. Nálunk a legsúlyosabb hiba az volt, hogy a ki- és bevándorlók kérdése nem volt szabályozva. A magyarság elhagyta hazáját, míg a nem kívá­natos elem szakadatlanul ömlött be hozzánk. Állandóan azt a kérdést vetik fel, hogy mit szól a külföld önvé­delmi intézkedéseinkhez. Sajnos, ma még tényleg nem olyan erős irányzatunk szervezete, hogy a kül­föld gondolkodását is irányítani le­nne". ,­­ p/>«­ Annyi azonban bizo­nyos­ hogy a világ szervezkedése a kereszténység jegyében történik. Hangsúlyozza ismételten a numerus clausus megvalósulásának szükséges voltát. Szűcs Dezső szólott még a javas­vaslathoz, aki szintén elfogadásra ajánlotta. Egyszeri szavazással elhatározta a ház, hogy ülései tartamát a nu­merus clasus letárgyalásának idejére 1 órával meghosszabbítja. A mai ülés délután háromnegyed 3 órakor ért véget. Elérkezett a pillanat Wrangel tábornok nyilatkozata a helyzetről Wrangel tábonok kijelentette, hogy elérkezett az a nagy pillanat, amelyben az összes bolsevistaellenes erőket egyesí­teni kell haladéktalanul az antant hatalmak irányítása mel­lett az orosz bolsevizmus teljes letiprására. Belgrád nem ismeri el­­ a fiumei köztársaságot Belgrád, szept. 17. A belgrádi kormány nem ismerte el és érvény­telennek jelentette ki Fiuménak D'Annunzio által kinyilatkoztatott függetlenségi proklamációját. A toscanai földrengés áldozatai Milánó, szept. 17. Olasz hivatalos jelentés szerint a toscanai földren­gésnek 566 halottja van, 2220 em­ber sebesült meg. A kár meghaladja a négy milliárd lírát. A népszámlálás költségei Budapest, szeptember 17. Rubinek Gyula az 1921. évi népszámlálás költségeire 7 millió és 100 ezer korona megszavazását kéri. A Duna-bizottság székhelye Bécs, szept. 17. A Duna-bizottság székhelye ügyében még mindig nem történt döntés. Midőn a francia lapok szellőztetni kezdték, hogy Bu­dapesten legyen a bizottság szék­helye, a többi dunai államok, külö­nösen Románia, Jugoszlávia és Cseh­ország azonnal interpelláltak, ener­gikusan tiltakoztak Budapest ellen s más megoldást követeltek. Vég­leges döntés még nem történt, de párisi beavatott diplomáciai körök­ben úgy tudják, hogy kettéosztják a Duna-bizottságot és pedig Bécsben létesítenek egy általános Duna-bi­zottságot, Galacban pedig egy rész­bizottságot. Ezzel a megosztással úgy Jugoszlávia, mint Románia meg volna elégedve, de nem járult még hozzá Magyarország és Csehország. I. évfolyam 150. szám. Hogy gondolja a Pester Lloyd az Uj Nemzedék szept. 16-iki számának vezércikkét ? Mind a két lap az ellentétek eltün­tetését, a szenvedélyek alábbhagyá­sát kéri, hogy ezen keresztül talál­kozzanak a kibékülő jobbok s így legyen behozható az ország gazda­ságában beállott 9­65 milliárdos hiány. Harc van. Világnézetek har­colnak. A kereszténység ideális esz­méi harcolnak a történelmi szabad­elvűséggel és anyagelvűséggel. A keresztény magyarság keresi a maga helyét, amelyet hamis jelszavakkal kacérkodva, saját bűne folytán ve­szített el. A Pester Lloyd is elismeri, hogy a keresztény magyarságnak ehhez joga van. Egyben békejobbot emleget; azt mondja, hogy a két fajnak, a két felekezetnek békülnie kell. Ebben is igaza van. Hibák, túlzások estek mind a két oldalon, ez is gaz. De ki volt a nagyobb hi­bás ? Ki volt ludasabb abban, hogy az ország anyagilag is, erkölcsileg is 9 milliárdos deficitbe került. A tereletet Proi­áázka püspök beszéde adja meg a 16-án mondott kijelen­téseiben. Azok tények. Megcáfolni nem lehet. Itt csak a hibák beisme­réséről beszélhetünk. Azután jön a helyrehozatal. Ha a zsidóság ma­gyarnak érzi magát s igy csak a vallásbeli különbség marad, akkor: 1. férfiasan, erélyesen itélje el, amit az elődök 50 év alatt erkölcsi­leg s anyagilag a magyarság ellen vétettek; 2. követelje s adja ki a bűnösö­ket, követelje a gallicianerek kiuta­sítását ; 3. a keresztény magyar földön szerzett nagy anyagi tőkéjét állítsa bele az ország helyreállításának nagy munkájába s igy egyben jó példá­val járjon elől, amint hogy a rombo­lásban elől járt. Ha a keresztény magyarság ezt az önzetlenséget, áldozatkészséget látni fogja, éppen keresztény mivoltánál fogva a feléje nyújtott kezet ellökni nem tudja s nem is akarja. De azt sehogyse gondolja a Pester Lloyd, hogy mi hason fogunk elcsúszni a zsidó pénzeszsákokig. Isten a tudója, hogyan, de valahogyan talpra fogunk állani. Mit gondol a Pester Lloyd, ha a fenni kívánt biztosítékokat nem most nyújtja a zsidóság, ha­nem így keresi a megbékélés útját, majd ak­kor hinni fogunk nekik ? Akkor a numerus clausust nemcsak az egye­temeken, hanem az egész országban rendszeresítjük. Az út Palesztinába ma is nyitva, de akkor a szállítási eszközökről is gondoskodunk úgy, mint az oláhok az erdélyi keresztény magyaroknak. Mert aki most nem akar segíteni minden erejével Ma­gyarország helyreállításán, az nem érdemli meg sem a magyar nevet, sem a magyar kenyeret. Ez is liberalizmus kedves Pester Lloyd. Fordítsa le híveinek e soro- Az Ébredő Magyarok nyilvános népgyűlése vasárnap délután 3 órakor az egyesület helyi­ségében (Fiume-szálló).

Next