Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)

1920-10-19 / 166. szám

Békéscsaba, 1920. október 19. Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma: 60 Fü­ggelHem keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Miért tette le a Mi erdélyi püspök a román Miségesküt? — Harcio Mit­o román pénzügy­i románok beismerik Erdély tarthatatlanságát Egy egyetemi tanár mondotta : „Nem akarok sebeket mu­togatni, csak megvilágosításul hozom fel a magam példáját, aki valóban szép pályámon a legelőkelőbb és legdíszesebb állások egyikébe jutot­tam és most, 23 évi szolgálat után, ha az egész esztendei javadalmamat, minden pótlékaival együtt egyszerre a kezembe adnák, nem volna elég arra, hogy magamnak s családom tagjainak egy-egy akármilyen egy­szerű, de utcán viselhető öltözet ru­hát vegyek". Elmondhatja ezt magáról minden úgynevezett „tanult" ember, min­denki, aki az iskolai tanultságából akar megélni. Ezeknek túlságos nagy számával fordított arányban áll meg­élhetési lehetőségük. Az állami tiszt­viselők helyzetének szánalmassága közismert. És ha azt kérdezed nyájas olvasó „mi lehet abban az országban, hol a legelőkelőbb szellemi színvonalon állók legszerényebb szükséglete sincs biztosítva, az alsóbb néposztályok tagjaival" megnyugtattak, hogy ezek miatt nem kell aggódnod. Ha én kisbíró maradtam volna otthon, a falunkban, félre is tehetnék a fize­tésemből. És az a nő, aki nem kí­vánt tisztviselő felesége lenni, hanem beállt szakácsnénak, teljes ellátáson kívül is több fizetést kap, mint a tisztviselő özvegyének nyugdíja. Íme, a műveltség és az anyagi jólét nemcsak hogy kellő arányban nincsenek — sohasem is voltak — de szinte azt kell mondani: jutalma van a tudatlanságnak. Ennek a szo­morú állapotnak azonban nem az a következménye, amit most az iskolai reformmal kapcsolatban szék­ére hir­detnek, hogy: ki kell szorítani az iskolákból a fiatalságot, hanem el­lenkezően hogy: általánossá kell tenni a kötelező tanultságot. Sok a hivatalnok ? Igaz. Ám eb­ből csak az következik, hogy meg kell akadályozni a hivatali pályákra tódulást és a tanult elemet más ke­nyérkereseti ágakra irányítani. Nem látom be, miért ne lehetne a tanult emberek elsőségét biztosí­tani az úgynevezett gyakorlati pályá­kon is. Miért ne lehetne pl. meg­szabni, hogy bejegyzett kereskedő és önálló iparos csak az lehet, aki a középiskolát elvégezte. Hiszen ezek nagyon tisztességes életpályák s ha ma társadalmi tekintélyük nem meg­felelő, oka az, hogy régebben még írni-olvasni tudást sem követeltek tőlük, csak annyit, hogy tudjanak jó cipőt vagy lakatot csinálni. Ezzel a középiskolai végzettséggel a tanult embereknek ezeken a pá­lyákon boldogulása elősegíttetnék, e pályák tekintélye emelkednék, s még azt a célt is el lehetne érni ezzel a rendszabál­lyal, hogy azokat a tisz­tességtelen elemeket, melyek most különösen a kereskedelmi életet megszállva tartják, mindenféle erő­szakos lépés nélkül meg lehetne aka­dályozni e tisztes foglalkozásokra léptetéstől. Valamikor, midőn iskolai képesí­téshez kötötték a közhivatalra lép­tetést, sokan nevetségesnek találták azt. Lehet, most is mosolyogni fog­nak ezen a felvetett gondolaton. Én mégis csak azt állítom, hogy akkor lesz Magyarország boldog és meg­elégedett és akkor fog az ország minden fia 3 képességének megfe­lelő megélhetésben részesedni, ha azok is tanult emberek lesznek, akik ma tanulatlanok. Tanulatlan, tudatlan emberektől érdemek elismerését, a műveltség jutalmazását, a tudomány és művé­szet anyagi megbecsülését várni nem lehet. K. Miért tették le az erdélyi kath. püspökök az oláh hűségesküt A székelység passzív rezisztenciája meghozta gyümölcsét. Mindama közalkamazottak, akik az oláh uralom alatt a munkát megtagadták, eskü nélkül foglalhatták el régi állásaikat. Ma már a közigazgatás, bíráskodás, közoktatás magyar. Érinti ez a három székely megyén, Udvarhelyen, Csíkon és Háromszéken kívül, az ezekkel összefüggő tisztán magyar területeket, tehát Marosszéket továbbá a két Küküllőt és a barczai székely községeket. A székely­ségnek adott autonómiaszerű engedmény folyományaképen Majláth Gusztáv erdélyi és Széchenyi Miklós nagyváradi püspökök hűség­esküt tettek az oláh királynak. Az eskütétel Szinajában folyt le szokatlanul nagy ünnepségek közt. Franciaország sürgeti a térítést. A románok a hurokban Békéscsaba, okt. 18. A francia kormány a napokban erőshangú jegyzéket küldött Buka­restbe, melyben követeli, hogy a magyarok terhére ejtett károkat az oláh kor­mány egy hónapon belül egyenlítse ki. Egyben kö­veteli azt is, hogy a békeszerződés gazdasági részét mielőbb végrehajtsák. A károk kiegyenlítésének vagy anyagban, vagy aranyban kell megtörténnie. A jóvátételi bizottság már bevégezte magyarországi munkáját. A Dominoare az ügyről így ír : “ Most hurokba kerültünk, amelyből nem egy­könnyen fogunk szabadulni. Aranyunk nincs. Nem marad hátra más, mint vasúti kocsikban, szénben, olajban és egyéb nyersanyagban kifizetni a rengeteg összeget. Ezáltal Románia gazdaság­i csőd elé jut. I. évfolyam 162. szám. Akiknek nem tetszik a sajtószabadság. A megye­gyűlésen Almády Géza, a cen­zúra megszüntetése és a cen­zorok felelősségre vonása tár­gyában interpellált. A tör­vényhatósági bizottsági tagok nagyrésze egyszerűen lesza­vazta Almády­t Csonka Magyarország — nem ország, Legújabb A hét folyamán Stercen ezredes vezetése alatt 32 tagú oláh bizott­ság érkezik Budapestre gazdasági és diplomáciai tárgyalások felvéte­lére. Ma délután 1 óráig az osztrák parlamenti választások eredménye­ként a mandátumok a következő­képen oszlanak meg: keresztény­szocialista 78, szoc. demokrata 63, nagynémet 18, polgári­ munkásp. 1. Még 15 mandátum eldöntetlen

Next