Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)

1920-11-26 / 198. szám

Békéscsaba, 1920. november 19. Péntek­­­ évfolyam 192. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában i­siaen" az EPhalisok nagyon eldurvultak a forradalmi idők­nek nevezett felfordulás alatt. A nem­zetközi zsidóságnak nemcsak arra volt gondja, hogy a politikai hatal­mat magához ragadni megkísérelje, de hosszú éveken keresztül céltuda­tosan dolgozott a lelkek megmérge­zésén is, hiszen fijmegekre volt szük­sége, hogy gyak­rlatos próbálkozását megkísérelhesse. A sorsával mindig elégedett munkás magyarságnak szi­vébe lopta az elégedetlenség érzetét s az egyenlőség gyönyörű elvét cél­jainak megfelelően forgatta ki ter­mészetes valóságából s tudattá ne­velte a tömegekben, hogy nem az emberi életlehetőségben vagyunk egyenlők, hanem — a könnyenélés­ben. Kezében tartotta a városokban a kétkeze munkája után­ élő magyar­ság, a szellemi, a testi munkás sor­sát s igyekezett azt mind mosto­hábbá tenni s igy növelni az elégü­letlenek, a többrevágyók táborát. Tette pedig ezt nemcsak azért, mert távolabb fekvő céljainak megfelelt, de azért is, mert minden fillér, amit a dolgozóktól elvont, a saját gazdag­ságát, a saját jólétét növelte. Mikor elérkezettnek látta az időt, politikai jelszavakat dobott az elégületlen tö­megek közé s ezzel terelte el figyel­müket arról, hogy az ő tényleges vagy vélt bajaik oka gazdasági ok. A tömegindulatnak a politikai oldal felé való elhajlása, majd teljesen odafordulása vetette felszínre az úgy­nevezett osztályellentétet, amely va­lójában soha sem volt meg, mert hiszen a józan magyar munkás tudta azt, hogy a gyárban, bányában a mérnök ő érte is dolgozik, a tanyák népe pedig egy volt mindenkor akár bérért dolgozott, akár dolgoztatott. De az elégületlenség kirobbanásához kellett ez is, mert hiszen jól tudta a „liberális", „demokrata" „szociá­lis" jelszavak alatt meghúzódó zsi­dóság, hogy a tömegek lelki eldur­vulását a vélt osztályellentét idézheti elő leginkább s csak igy alkalmas a tömeg az ő politikai céljaira. Az elsietett és fékevesztett hatalmi tobzódás azonban felrázta a magyar népet dermedtségéből s talpra állott, lerázva magáról­­ a nemzetközi esz­méknek nevezett idegen faji terhet és biztos léptekkel halad megújho­dása felé. Természetes, hogy az ilyen hosszú mérgezés következtében be­állott lelki önkívület után a felébre­dés, a tisztánlátás nem következik be azonnal s ez az oka, hogy még ma is vannak emberek, akik erkölcsi eltévelyedettségükben nem veszik észre, hogy az egyének szabadossá­gának idejét felváltotta a köz­sza­ badság , amikor bizonyos korlá­tok, az általános emberiesség, a ke­resztény erkölcs és a közérdek kor­látai közé kell szorítani az egyes ember önzését. Ne rójuk meg a még meg nem gyógyultakat, de szeretettel világo­sítsuk fel őket arról, hogy az egyén, önmagunk, a mi apró kis érdekünk csak akkor érvényesülhet, ha a közért dolgozunk s ha megtartjuk emberi méltóságunkat s mikor mástól er­kölcsöt kívánunk, magunk is erköl­csösek vagyunk. cb. 9 népszövetség palesztinai megbízása fingliának Mint köztudomásu, a népszövetség a palesztinai zsidó állam pro­tektorátusával Angliát bízta meg. Most kezünkbe kerültek a megbízatás feltételei és azokat az alábbiakban közöljük : 1. A sanremói békeszerződés zsidó nemzetre vonatkozó részeinek pontos végrehajtása. 2. Anglia kötelezettséget vállal arra, hogy a palesztinai zsidó nem­zeti otthonnak a lehető legrövidebb időn belül való felépítésében min­den tőle telhető eszközzel segítségére lesz a zsidó nemzetnek. 3. A palesztinai Zsidóország angol protektorátus alatt álló kor­mánya mellett a cionista világszervezet állandó képviselete is működ­jék. A kormányban helyet foglalnak mindazok a zsidószervezetek, me­lyek Palesztina újjáépítésében részt vesznek. A zsidóországi kormányzó személyének megválasztásában a cionista világszervezet akarata a döntő. A magunk részéről örömmel látjuk, hogy a­ mozgalom előrehalad, csak már azt is szeretnénk látni, hogy „haza" menjenek Palesztina polgárai. Nincs kormányválság Rubinek és Ferdinándy nyilatkozata Budapest, nov. 25. A kormányzópártnak Szabó István és Rubinek Gyulához tartozó frak­ciója új pártprogramman tanácsko­zik. Mint Rubinek miniszter kijelen­tette, nincs kormányválság s a moz­galom vezetői erre nem is gondol­nak. Ha a programmot elfogadják, kétségkívül lesznek a pártból ki­lépések s megváltozik a kormány összetétele, már csak azért is, hiszen több miniszteri tárca megszünteté­séről is szó van. A királykérdésben volt ütközőpont, mert sokan máról­holnapra szerették volna megoldani, de a pártvezérek erélyes fellépése eredményes volt, miután tény az, hogy elsősorban számos alkotmány­jogi kérdés vár elintézésre. Ferdinándy belügyminiszter úgy nyilatkozott a helyzetről, hogy a királykérdés csak azután aktuális, ha a nemzetgyűlés foglalkozott an­nak előfeltételeivel, az alkotmány­reformmal, melynek keretében van a vármegyék átszervezése, a vá­lasztójog, a főrendiház reformja stb. Ezek előtt nem kívánatos, sőt egyenesen hátrányos a király sze­mélyének kérdését feszegetni. Kor­mányválság nincs, erre ok sincs és a kormány mai összetétele meg­marad. A program­mkészítés munkálatai folynak s más problémák is vannak s akik a pártfegyelem ellen véte­nek, azokat kizárják, akik pedig a királykérdésben ellentétes néze­tet vallanak, majd kiválnak a párt­ból. Most míg a külpolitikai hely­zet nem változik, ezt az ügyet boly­gatni nem szabad. Babarczy még mindig tagad Budapest, nov. 25. A Britannia ügyben folyamatban lévő vizsgálat során ma Rumboldot és Törököt, majd Babarczy Jenő bárót hallgatták ki. Babarczy következetesen azt ál­lítja, hogy nem volt tudomása a Britanniában elkövetett erőszakos­ságokról s a hozzáérkezett jelenté­sek szerint a különítmény pénzei önkéntes adakozásokból származ­tak. Ezt tanukra hivatkozva iga­zolja. Beteg a német császár Bécs, nov. 25. A holland sajtó jelentései szerint a ném­et császár napok óta betegen fekszik. Az or­vosi vélemény állapotát súlyosnak nyilvánítja. Ujabb tűz a királyi palotában Budapest, nov. 25. Ma délután kigyuladt a királyi palota kupolájá­nak a Krisztinaváros felőli oldala. Az oltást az I. kerületi és a köz­ponti tűzoltóság végezte. A meg­ejtett vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a kupola kéménytűz kö­vetkeztében gyuladt meg. 9 kenyéruzsora letörése A GOK nagy razziája — Közel négy nagyon elrejtett lisztet és gabonát foglaltak le Békéscsaba, nov. 25. Az utóbbi hetekben számos fel­jelentés és panasz érkezett be az illetékes hatóságokhoz arról, hogy kenyérsütők és terménykereskedők a szigorú tilalom ellenére nagy szorgalommal összeharácsolt liszt-, illetőleg gabonakészleteiket oly mó­don használják fel az ínségben szenvedő nemtermelő közönség ki­uzsorására, hogy kenyérré feldol­gozva kilogrammonként 18—20 ko­ronáért árusítják ki. A GOK­ békéscsabai kirendelt­sége a legszigorúbb vizsgálatot in­dította meg a feljelentések nyomán. A vizsgálat eredménye szinte vá­rakozáson felüli volt. Nyolc pékmesternél össze­sen 105 zsák búzát, 136 mázsa és 55 kg. kenyér­lisztet, 93 mázsa és 76 kg. főzőlisztet, 97 mázsa és 95 kg. nulláslisztet találtak felhalmozva, ami együ­tt kö­­­rülbelől 4 nagyon uzsora­árut tesz ki. Az érdekelt pékmesterek a kész­leteket részben sajátjuknak, rész­ben pedig náluk süttető felek tu­lajdonának vallották. A GOK kirendeltsége a megfelelő miniszteri rendelet értelmében járva el, lefoglalta a raktárakban talált búzát és őrleményeket s csak annyit oldott fel belőlük, amennyi a tulaj­donosokat tényleg jogosan illette meg. Minthogy pedig a folyó évi június hó 17-én megjelent 4787. számú rendelet III. szakasza 20. §-ának 3-ik és 5-ik szakasza a gabona és lisztneműek bevásárlását saját szük­ségletre csak a kiszabott kvóta szerinti menyiségben adás-vételre pedig egyál­talában nem engedélyezte, a lefoglalt készletek tulajdonosai ellen, mint áru­felhalmozók ellen megindította a kihágási el­járást. Rendkívül fontosnak tartjuk a kenyér­kérdések rendezésénél a le­hető legerélyesebb intézkedéseket. A kenyéruzsora letörése nem csak a város közönségének érdeke, hanem az egész nyomorgó országé!

Next