Körösvidék, 1937. július-szeptember (18. évfolyam, 147-222. szám)
1937-09-04 / 201. szám
4 Mezőgazdaság Mikor törjük a tengerit? A kukorica törését egyes vidékeken meg szokta előzni a beérés siettetése céljából a bugázás, vagy címervágás. Ezt a műveletet takarmányszűk esztendőkben a takarmányínség enyhítésére is szokták szórványosan alkalmazni. Ha a címervágást az elvirágzás után foganatosítjuk és a csövek fölött még néhány levelet hagyunk, akikor nincs káros hatása a kukorica további fejlődésére és nagy mennyinyiségű zöldtakarmányhoz jutunk. A bugázást jobb minél későbben végezni. A kukorica törését akkor kezdjük meg, ha az egyes kukoricaszemek az úgynevezett köröm próbát állják, vagy nehezen karcolhatóak meg. Ebben az érési állapotban törve és ha az órákban és szellőztőztető közbeiktatásával raktározunk, akkor a kukorica nem sok gondot fog okozni. Hogy ezt biztosítsuk, különös tekintettel kell lennünk arra, hogy olyan kukoricát termesszünk, amely szeptember végéig beérik. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy ahol a búzának a kukorica úgyszólván egyedüli előveteménye, a későn beérő kukorica termesztésével kettős károsodásnak lehetünk kitéve. Egyrészt a kukorica időelőtti betörése annak kisebb-nagyobb megrongálásával jár, másrészt különösen csapadékosabb, hűvösebb ősz, vagy korán beálló tél következtében búzatermésünk sikere is kockázatos. KERTÉSZET ifiiiiiiiuiyniiiiiiiiiiiiiiyniiiii!iiíuniiiii!uiiinii!i Hol vegyünk és hol ne vegyünk gyümölcsfát? Mindenki tudja, hogy a gyümölcsfaoltvány bizalmi cikk. Értékle fajtájában van, tehát abban, hogy mit fog teremni. A többit, ami még fontos egy oltványnál, látni lehet. Látni az oltvány alanyát, ami igen fontos, mert jórészt az alanytól függ, hogy miképpen boldogul az oltvány az új talajban, ahová a faiskolából kerül. Látni az oltvány korát, pontosabban szólva fiatalságát, ami szintén fontos, mert csak a kellően fiatal oltvány tud zökkenő nélkül alkalmazkodni új helyéhez. Látni lehet az oltványon azt is, hogy mentes-e minden fertőző bajtól. Csak a fajtáját nem látni, holott az volna a legfontosabb. A fajtája tekintetében zsákbamacska jóformán minden oltvány, még a szakember előtt is. Csak évek múlva, mikor meghozzák első gyümölcsüket, derül ki, hogy olyan fajtájúak-e a fáim, mint amilyenekre talán egész megélhetésemet alapítottam. Mi következik ebből? Természetesen nem az, hogy gyümölcsfát venni tehát veszélyes dolog. Csak ismeretlen kertészetek nevében házaló ügynököktől, no meg a mindenféle kedvezményes gyümölcsfaakcióktól kell tartózkodni, de ezektől aztán feltétlenül. Aki megbízható, komoly faiskolához fordul, bizalommal várhatja az időt, ami- KÖRÖSVIDÉK kor fái gyümölcsözni és jövedelmezni kezdenek. Aztán jó tudni még valamit. Amíg egy vadgyümölcsmagból kiadható oltvány lesz, esztendők telnek el, esztendőkre terjedő munkával, költséggel, gonddal és kockázattal Megfelelő alanyra szerzett, helyesen nevelt, minden bajtól megóvott és fajtájában biztos oltványt tehát olcsón adni lehet, de nevetséges fillérekért adni nem lehet. A filléres gyümölcsfa nagyon drága! Akkor derül ez ki, amikor megérett rajta az első gyümölcs, ha ugyan elél addig. Mindezt mindenki tudja, mégis beszélni kell róla, mert sokszor könnyelműek vagyunk és nem gondoljuk meg a legegyszerűbb dolgokat, amikor gyümölcsfát veszünk. Nem gondoljuk meg, hogy amikor gyümölcsfát ültetünk, 40—50 évre szól a munkánk és az oltványt, ha megbízható helyen vesszük, csak egyszer kell megfizetni. Azt is elfelejtjük sokszor, hogy a komoly faiskolák a jó fájukat maguk adják el és nem a »kedvezményes« akciók rendelkezésére bocsájtják. Nem érne annyi embert keserves csalódás és nem érné annyi kár gyümölcstermesztésünk ügyét, ha gondolkoznánk egy kicsit, amikor a különféle akciók hirdetéseit olvassuk. Száz szónak is egy a vége. A gyümölcstermesztés alapja és sikerének első feltétele a jó oltvány. A jó oltvány értéke a fajtájában van, erre keressünk tehát biztosítékot, ha ültetünk, mert ez és csak ez a fontos. Nem lehet ugyanis elégszer ismételni, hogy azt a gyümölcsfát, amelyet komoly faiskolában szerzünk be, csak egyszer fizetjük meg! Szalóky István: Az alvó szemzés Most van ideje az alvó szemzésnek. Az alvó szemzés mindig jobb, mint a tavaszi, vagyis hajtó szemzés. Éppen azért, ha már meg nem történt volna, siessünk az őszi szemzést mielőbb elvégezni. Ennél ügyeljünk arra, hogy a szemzés minél közelebb legyen a földhöz. Leghelyesebb az alanyt kibontani, vagyis a földet a gyökerekig elkaparni. Körülbelül két hét múlva Minden szülő felelős azért, hogy gyermekeiért mindent megtegyen, amit megtehet. Ezt a nagy gondot könnyedén oldhatja meg minden szülő, ha gyermekeinek szeptemberi iskolai felszerelését a „Körösvidék"-boltban szerzi be MINDENFÉLE Diáksapka Tornacipő Tornatrikó Tornanadrág- Iskolai aktatáska if“... Iskolai koffer Iskolai hátizsák Hátitáska Harisnya Svájcisapka Himző-és horgoló-. . pamut Kézimunkaolló Gyermeking Zsebkendő Kötőtű Horgolótű és az összes iskolaszerek! Kőrösvidék , SJL Békéscsaba, Ssd. István- H lll tér 18. (1FGV Kossuth>w téri megállóval szemben Egy kézből mindent, jót, olcsó áron! Il „MERKUR“ hiteliroda bevásárlási helye! Békéscsaba, 1937 szeptember 4. felülvizsgáljuk a szemrésieket. Ha a levél nyele gyenge érintésre lehűl»1, vagy látjuk, hogy a szem zöld és odaforrl, akkor a kötést eloldhatjuk. Ha azt vennénk észre, hogy rohamosan nő az alany és a kötés bevág, akkor már előbb is meglazítható, vagy felvágható a kötés. A szemrés akkor végezhető leggyorsabban, ha a szemző előtt mások kaparják gyökerekig az alanyokat és ismét mások kötözik be a berakott szemeket. KONYHA Vizes ugorka eltevése télre A tisztára megmosott, lehetőleg frissen szedett és egyforma nagyságú ugorkákat egy zománcozott dézsába, vagy nagyobb lábasba rakjuk. Elegendő vizet forralunk és ezzel az ugorkákat leforrázzuk. A vizet azután mindjárt leöntjük az uborkákról. Közben sósvizet forralunk, lehetőleg kősóval. Az üvegek aljára sok kaprot, szőlő- és meggyfalevelet, valamint tormaszeleléket rakunk. Belerakjuk az ugorkákat, közbül is rakva egyszer a leveleikből. A tetejére szintén adunk jócskán kaprot. Az üvegeket azután a forró sósvízzel óvatosan megtöltjük és azonnal lekötözzük erősen, lehetőleg hólyaggal. A konyhában hagyjuk, nem túlságos meleg helyen. Két nap múlva megzavarosoduk és forrni kezd, azután fokozatosan tisztul. Ha megtisztult, a kamrába elrakjuk. RÁDIÓ A rádió szombati műsora: 6.45: Torma. 7: Hanglemezek. 7.20: Étrend. 10: Hírek. 10.20 és 10.45: Felolvasások. 12: Harangszó. 12.05: Rendőrzenekar. 1.30: Hanglemezek. 4.15: Harsányi Gizi mesél. 5: Részletek Irving Berlin "Mimi, a gazdag ember leánya" c. film zenéjéből. 5.25: Mit üzen a a rádió? 5 55: Szalonzene. 7: „Az ezüstpavillon." Felvinczi Takács Zoltán dr előadása. 7.30: P. Tóth Erzsi énekel. 8: Szinielőadás. 9.35: Cigányzene. 10.40: A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara. — Budapest II.: 5.30: Szalonzene. 6: „Penzionált klasszikusok." Bory István dr felolvasása. 7.30: Mezőgazdasági félóra. 8: Wolff Endre hegedül. 8.45: Tánc- lemezek. VÍDÁM SAROK Nyári eszmecsere — Hogy van szomszéd úr ? — Félig boldog vagyok. — Félig ? . . . — Igen. Úgy van, hogy elutazik a feleségem nyaralni... De lehetséges, hogy itthon marad . .. • Nem pletykázott — Nem szép tőled, hogy tovább adtad azt a titkot, amit reábbiztam. — Én nem adtam tovább, csak kicseréltem egy másikért. • A kozmetikusnál — Mondja doktor úr, mit csináljon az ember, hogy a keze bőre fehér és puha maradjon ? — Lehetőleg semmit.