Kortárs, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-6. szám)
1958 / 1. szám - SZEMLE - Kelemen János: Könyvekről
nagyarányúan zagyva és zavaros, hogy az irodalom ínyencei bizonnyal élvezettel olvassák. De a jó művek nem ínyenceknek készülnek. Valami furcsa bábvilágban játszódik ez a torz mű. Sok részében ismert pesti és budai helyek tűnnek fel: ezek aztán azonnyomban el is vesztik valószerűségüket, mihelyt a szerző tollára veszi őket. Szatíra ez a furcsaság? „A szatíra lényegéhez tartozik — írja Babits a világirodalom legnagyobb szatírájával, a Gulliverrel kapcsolatban — hogy ne tűnjék fel szatírának”. De ez a humortalan groteszkség, ez a gyönge leleményű, csak kitervelt, kiagyalt fejezethalmaz minden sorában azzal idegesíti az olvasót, hogy szatíra akar lenni. De minek a szatírája? Nem tudni. A szerző egyéb írásaiból ismert kompozíciós készségének, derűs talpraesettségének itt nyoma sincs. Vagy agyonsiette a művét, vagy pedig az a szomorú becsvágy sarkallta, hogy olyat ír, mint amilyet még senki. Ha sietett, tiszteletlen volt az alkotás belső törvényeivel szemben, ha azonban csak a becsvágy ösztönözte, úgy sajnos, elérte célját. (Magvető). A századvég kitűnő orosz írójának, Mamin Szibirjaknak „Arany” című regénye egy aranybánya életét írja le a 60-as évek Oroszországában. Bret Harte aranyásó történetei is körülbelül abban a korszakban játszódnak, de mennyivel sötétebb képet rajzol az orosz író a hazai viszonyokról! Amott, Kaliforniában legalább megvan a szabadság illúziója. Az egyéni vállalkozókedv széles területen érvényesülhet, a meggazdagodásnak nincs törvényes akadálya. De az orosz aranyásók szembenállnak a monopóliummal, amely kiuzsorázza őket. Az író emberi sorsokon át ábrázolja azt a sötét, nyomasztó világot, amely a feudalizmusból és a kapitalizmusból is csak a rosszat nyújtja az embereknek. A fordítás Kóbor Noémi szép munkája. (Európa Könyvkiadó.) Stilizált bibliai történet Kuprin szép kiállítású „Szulamit”-ja. Salamon király szerelmének sokszor megírt szecessziós históriája ez. Hazai tárgyú novellái sokkal jobbak. A nyelve is stilizált, jelzőkkel, ékítményekkel terhes. A bibliai levegő kissé fülledten áramlik az olvasó felé. A kötetet Gellért György fordította (Európa Könyvkiadó) A francia konzervatív nagypolgárság írójának, Francois Mauriac-nak újból megjelent „Viperafészek” című regénye. Mauriac a család belső szövevényeit, hangtalan drámáit bontja ki majd minden regényében. Nagy hangulati erővel idézi fel szűkebb szülőföldjének, Bordeaux-nak tájait, embereit, mély lélektani érzékkel ábrázolja a széthullásra ítélt s csak nagy önfegyelemmel összetartott családok tagjait. Nincs azonban egyetlen regénye sem, amelyben kitűnő képességei valami súlyosabb egységbe tömörülnének, s magasba röpítenék a művet. A Viperafészek sem ilyen alkotás, bár talán ez még a legtömörebb, legjelképesebb. Stílusművészete szépen érvényesül Benedek Marcell fordításában. (Európa Könyvkiadó.) KELEMEN JÁNOS 157