Kortárs, 1970. július-december (14. évfolyam, 7-12. szám)
1970 / 12. szám - TUDOMÁNY ÉS TÁRSADALOM - Tertinszky Edit: Népművelés a Magyar Rádióban
operarészlet után, a háziállatok okszerű táplálkozását ismertetik (mikor ez utóbbi mellékesen megjegyezve, a mezőgazdasági előadások feladata). Csernák kesergője után humorosan hat a következő tájékoztatás: Hogyan lehet az adóívből megállapítani a kivezetés helyességét. Szőts Ernő egyszerűbb, közvetlenebb stílust, logikus szerkesztést, a dolgok gyakorlati megvilágítását követeli. A „Szabad Egyetem” sorozat Klebelsberg Kunó halála után 1932-ben megszűnik. Felváltja a valamivel színvonalasabb „Közművelődési Előadássorozat”, mely kimerítően egy témát tárgyal: irodalmi, zenetörténeti, történelmi, földrajzi, természettudományi ismereteket. Néha a kitűnő előadóknak köszönhető az előadások élményszerűsége. II. A nép szórakoztatásáról, fáradságos munkája utáni lelki felüdüléséről, teljes kikapcsolódásáról cikkezik a hivatalos sajtó. Ennek eredményeként 1929-ben indul el Hosszú Zoltán „Dani bá”sorozata, mely két évvel később könyv alakjában is megjelenik. Több feljegyzésben, elnöki körlevélben tesznek említést az új műfaj, a rádiómonológ születéséről. Dani bát görögáboros figurának rajzolja meg írója, aki kiagyalt, hajánál előrángatott kalandokba keveredik, de a végén mindig kivágja magát. Dani bá tréfáival részint a módosabb parasztok hiúságát legyezgeti, mivel a városi középosztály nagyzolásait és szokásait ülteti át falusi környezetbe. Másrészt a műsor jól szórakoztatja a városi középosztályt, akik elnézően mosolyognak Dani bán, ahogy feleségével együtt az ő életformájukat utánozzák és erőszakosan fölfelé törleszkednek. „Dani bá a boldog sziget nékem — írja a szerző —, ahol megpihenhetek. Hazamehetek, hogy vígadozva, tréfálkozva felejtsem, ami bánt. Mikor megszólal a szívemben Dani bá, minden rózsaszínűvé válik körülöttem.” Ez a szemlélet egyúttal tükrözi, hogy Dani bá nem egy csipkelődő, országos dolgokat felhány forgató, szatirikus alak, hanem viszonylag csöndes, szolid, magában háborgó paraszt, akinek cselekvési területe kizárólag magánéletére korlátozódik. Pl. Dani ba csak kétlámpás rádiókészüléket vásárol, sógora ellenben négylámpást. Ebből nagy házi csetepaté keletkezik. Felesége kékül-zöldül az irigységtől, mert a sógorokat nem sikerült egy kifogástalan világvevővel túlszárnyalni. Másik alkalommal Dani ba felesége, mint a pesti „úri hölgyek” lilája, meg pirosra festi az arcát, rövidre vágja a haját, a legutolsó divat szerint öltözködik. Gyakran elfelejti elkészíteni a vacsorát, pedig tudja, férje szívesen elfogyasztana egy jó tál töltött káposztát. A cifkaszűrös bőrbe bújtatott, góboskodó előadások ugyanúgy, mint a „Szabad Egyetem” elkendőzik a valóságot. Politikumuk abban van, hogy nem politizálnak, helyesebben csak azokhoz szólnak, akik a rádiózás első éveiben — „a kristálydetektoros világban” — legalább kétlámpás készüléket vásárolhatnak. „Danibá” a „modern” városiasodó parasztot testesíti meg. Emellett édeskés, szirupos népszínműutánzatok, a múlt hagyományainak ápolása a húszas évek végén a következő indokkal kerül műsorra: „Ezek a könnyű fajsúlyú vidámságok és szomorúságok ránevelik a vidéki, főleg falusi közönség színházat nem látott részét komolyabb színdarabok hallgatására.” A Bach korszakban az eredeti népszínműveknek komoly társadalmi funkciója, hogy a német elnyomás alól felszabadulni vágyó nép indulatát, törekvéseit, elkeseredett harcát fejezze ki. A XX. század első évtizedeiben a népszínmű már elavult műfaj. A népszínmű „iparosok” összefércelt utánzataiból hiányzik minden komolyabb társadalmi mondanivaló. Legtöbbjük falusi környezetben játszódó, happy enddel végződő szerelmi történet. Íróik: Somlay Károly, Lukács István, Lukácsy Sándor, akiknek művei tömegesen szerepelnek műsoron és „nem mételyezik meg a nép ártatlan, gyermeteg lelkét.” III. Az eddig felsorolt előadások nem elégítik ki a vidék kulturális igényeit, hiába hangsúlyozzák ki a hatalom birtokosai népművelési jellegüket. A felülről diktált előadásoknak nincs életszaguk, a tömegek számára közönyösek, érdektelenek. Ezzel magyarázható, hogy mikor 1929-ben felmerül a párhuzamos adás gondolata, előbb Szeged, majd valamivel később a többi vidéki város is önálló adóállomást követel. Vidék szellemi irányítói és nem utolsósorban a falukutató egyetemi ifjúság akarja elvégezni, amit a budapesti rádió elmulasztott. A vidéki lapok egyöntetűen hibának róják fel, hogy a budapesti rádió nem hozza emberi közelségbe Magyarország tájait, melyek azok számára, akik csak képzeletben utaztak hazánk legszebb városaiba és környékükre, maradandó élményt jelentene. Sokan az iskolában hallottak utoljára Lillafüredről, a Mecsek vadregényes vidékéről, a délibábos Hortobágyról. Javasol - - 1983 -