Kortárs, 1986. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)

1986 / 12. szám - KRITIKA-MŰ ÉS MÉRTÉK - Kántor Lajos: A költészet arányai (A magyar irodalom története 1945-1975. II/1-2.)

KRITIKA Mű és mérték (a MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1945-1975. II/1-2. a költészet) Minthogy a Magyar Irodalmi Lexikon rész­ben már akkor elavult volt, amikor megjelent (1963-1965), s az első kiadás óta eltelt két évtized alatt a magyar irodalom térképe ugyancsak változott, természetesen üdvözölni kell egy olyan - komolyabb, Kántor Lajos A költészet arányai körültekintőbb és alighanem terjedelmesebb - akadé­miai vállalkozást, amely az utóbbi évtizedek költésze­tét, prózáját, drámáját, irodalmi életét és kritikáját kívánja áttekinteni, pontosabban az 1975-ben meg­szabott időhatárig számba veszi a jelentősebbnek vélt teljesítményeket, új leltárt készít. (Az 1975-ös évszá­mot nyilván csak gyakorlati meggondolásból válasz­tották a szerkesztők, és ők sem vették, vehették szigo­rúan: a főszövegben is találunk utalásokat, kitekintést a hetvenes évek végére, a bibliográfiai rész pedig általában 1980-ig tartalmazza az adatokat.) Felbuk­kan ugyan a most megjelent, a költészetet bemutató két kötet némely fejezetében egy másfajta, távlato­­sabb lehetőség is; kitűnő Nagy László­ elemzésének vé­­gefelé írja Kiss Ferenc: „így vívhatta ki [Nagy László] a legnagyobbat: az »ez van«-költészet idejében a »le­­gyen«-költészet hiteles képviselője lehetett.” A leg­újabb kori akadémiai irodalomtörténet (népszerűb­ben: a zöld borítója miatt védhetetlenül „nagy spe­nótnak” becézett mű folytatása) végül is csak részlete­iben tudta túllépni az „ez van”-szemléletet. Hogy miért és miképpen történt ez, sőt miért volt törvényszerű, arról a Bevezetésben Béládi Miklós, a könyv (és a teljes nagy munka) időközben elhunyt szerkesztője ad részletes, tudományos módszertani tá­jékoztatást. Béládi, a maga helyén egyelőre pótolha­tatlan, széles látókörű irodalomtörténész pontról pontra haladva megpróbálja előre kivédeni a várható kritikai észrevételeket, támadásokat. Ő tudja a leg­jobban az Akadémia Irodalomtudományi Intézeté­ben sok éven át készült, a kezdetekben különböző elképzelésekhez igazodó mű hibáit, következésképpen keresi az elfogadható magyarázatot. Látja - ha nem fogalmaz is ilyen élesen - e költészeti kézikönyv belső tagolásának abszurditását, stílusirányzatok helyett

Next