Kortárs, 1999. július-december (43. évfolyam, 7-12. szám)
1999 / 7. szám - Czigány Lóránt: Államosított szavaink átvilágítása, avagy szótáríróink diszkrét bája
2 Természetesen a 101 szavas lista nem nyerte el mindenki tetszését, és a Times levelezési rovatában hetekig dúlt a vita. Mit mondjak, én sem voltam elégedett, 1945-öt nem az a ’műanyag tál’ (tupperware) jellemzi, melyet a lista tartalmaz, hanem a vasfüggöny leereszkedése. Hiába találták fel a LÉGITÁMADÁst 1911-ben (állítólag egy kétfedelű olasz repülőgépről, kézzel célozva bombát dobtak egy líbiai repülőtérre, ha egyáltalán volt repülőtér 1911-ben Líbiában), mégis csak az első világháború vége felé kezdték meg a rendszeres légitámadásokat, akkor még, igaz ugyan, katonai célpontok ellen. Ettől függetlenül valamelyik élénk fantáziájú firkász nevezhette „légitámadásnak” a Líbiában elpottyantott robbanó szerkentyűt. Csak ellenpéldának említem, hogy rikkancs szavunk 1775-től adatolható, már 1807-ben van ’kikiáltó’ jelentése, de csak 1900 után kezdett el a Körúton rikkantgatni, mármint hogy „Pesti Hírlapot vegyenek!”. „Kozma Andor 1900. január 15-én említette nekem [ti. Szily Kálmánnak], hogy ez értelemben [ti. újságáruló gyerek] ő használta a rikkancs szót először.” (A magyar nyelvújítás szótára, 1902) Korunk meghatározó szavai felgyújtották a magyar képzeletvilágot is, és a cikket a Magyar Hírlapban Sárközi Mátyás (1997. november 20.), a Magyar Nemzetben pedig Martin József (1997. december 15.) ismertette annak idején. Én is erre készültem, de eszembe jutott, hogy több van a tarsolyomban, hisz idestova harminc éve gyűjtöm, illetve cédulázom azokat a szavakat, melyeket szótáraink nem tartalmaznak, vagy korábbi adat birtokába jutottam, mint szótáríróink. Ámde először is arra voltam kíváncsi, hogy mennyi a „lemaradásunk” az úgynevezett nemzetközi szavak esetében. Szúrópróbaként megnéztem A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában az idézett szavak közül azokat, melyek egyáltalán számításba jöhetnek, azaz a szótár megjelenése előtt már forgalomban voltak. Az A-Gy kötet (1967) anyagát 1966. december 31-én zárták le a szerkesztők, a második - H-D (1970) - és a harmadik - Ö-ZS (1976) - kötet esetében nem nyilatkoztak, és Benkő Loránd utószava sem tartalmaz semmiféle eligazítást az adatgyűjtés befejezése ügyében. (A negyedik kötet mutatókat tartalmaz, tehát a mi szempontunkból elhanyagolható. A továbbiakban a hivatalos rövidítéssel utalok majd legutolsó történeti-etimológiai szótárunkra: TESz. Ha egy szó nem fordul elő a TESz-ben, 0-val jelölöm.) Következzenek tehát a szúrópróba eredményei. Az első évszám az angol előfordulás évszámának megismétlése, a második az első magyar szótári adat, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a szó korábban nem fordul(hatot)t elő! aszpirin, 1897-TESz: 1909; allergia, 1907-TESz: 0; dzsessz, 1909-TESz: 0; tank, 1915-TESz: 1918; televízió, 1926 - TESz: 1929; penicillin, 1928-TESz: 1948; nejlon, 1938-TESz: 1940; radar, 1941 - TESz: 1948; bikini, 1946-TESz: 0. Az ujjlenyomat, légitámadás, mikiegér és társai összetett szavak, tehát stricto sensu nem is kell hogy előforduljanak a TESz-ben, mert alkotóelemeik etimológiája megfejthető a releváns szócikkből. Más kérdés, hogy a kulturális/szociológiai vizsgálatokhoz szükség van az összetett szavak adatolására is. A bolsevik nálunk már 1907 óta adatolható, a bolsi viszont politikailag obszcén szónak számított, hiába is keresnénk bármelyik szótárban. A robot (1920), természetesen nem ’robotos’ értelemben, hanem a Karel Capek által meghonosított ’gépember’ jelentéssel, TESz, 1921.