Kortárs, 2006. január-június (50. évfolyam, 1-6. szám)
2006 / 4. szám
25 Nemzetőr elhunyt főszerkesztője soha egyetlen versemet, de még csak valamilyen részletét, egyetlen sorát vagy jellemző kifejezését sem tulajdonította el. Soha semmilyen szintű plágiumot el nem követett ellenem. Kannás Alajos (vagy bárki más) állítása, mely szerint nem Tollas Tibor, hanem Gérecz Attila a váci politikai börtönköltészet legnépszerűbb, leghatásosabb versének a költője, minden alapot nélkülöz. Nem csupán azért alaptalan ez az állítás, mert a Bebádogoztak minden ablakot kezdettől fogva és elválaszthatatlanul összeforrott Tollas Tibor személyiségével, költői hangjával, költészete egészével, amit a legegyszerűbb filológiai elemzés kizáróan igazol, hanem azért is, mert mint Gérecz Attilának legközelebbi börtönbeli barátja, majd költői hagyatékának kiadója... azt is kijelentem, hogy ugyanez az egyszerű filológiai elemzés minden kétséget kizáróan bizonyíthatja: Gérecz Attilának sem költői habitusa, sem nyelvezete nem tette volna számára lehetővé a Bebádogoztak minden ablakot című vers megírását.42 Mindez még a kétkedők számára is elegendő bizonyíték arra, hogy Kannás Alajos plágiumvádja közönséges rágalom. Holokausztkutatók tévedése Sajnos arról, hogy a Népbíróság egykori ítéletét a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa hatályon kívül helyezte, és Kecskési Tibort a vád alól felmentette, nemcsak néhány, Tollas Tiborral szemben rosszindulatú emigráns nem hajlandó tudomást venni, de a holokausztkutatók között is találunk erre példát. Randolph L. Braham A népirtás politikája című művében még 1997- ben is így írt könyvének Beregszászról szóló fejezetében: A gettó Kecskési-Tollas (Kohlmann) Tibor csendőr hadnagy parancsnoksága alatt működött, akinek kegyetlenkedéseire háború utáni bírósági tárgyalásán derült fény. Ha Braham professzor ismerné a periratot, tudná, hogy Kecskési Tibor Beregszászon nem hadnagy, hanem főhadnagy, és nem a gettó, hanem csupán egy szakasz parancsnoka volt. Ő azonban, bár forrásként megjelöli a Népbíróság ítéletét, Beregszászra vonatkozó ismereteit Lévaiból merítette. Az is elképzelhető, hogy - akárcsak Lévainak - R. L. Brahamnak sem állt az egész peranyag a rendelkezésére. Az amerikai szerző téves állítását a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központban 2004 nyarán megnyílt Auschwitz-kiállítás katalógusa is megismétli: Beregszászon a Kecskési-Tollas Tibor csendőr hadnagy parancsnoksága alatt álló csendőrök, elrejtett értékek után kutatva, sokukat brutálisan megkínozták. Az özvegy, dr. Kecskési Mária tiltakozására a katalógus szerkesztői a második kiadásból törölték a valótlan állításokat. A kérdés első számú szakértőjétől, Rudolph L. Brahamtól is elvárható, hogy a következő holokausztkönyvében már a történelmi valóságnak megfelelő beállításba helyezze Kecskési Tibort, és ne őt tüntesse fel a beregszászi gettó őrizetére kirendelt csendőrök parancsnokának, hiszen a Legfelső Bíróság által is elfogadott tény, hogy ezt a tisztet Fery Pál csendőr főhadnagy töltötte be.