Kortárs, 2006. január-június (50. évfolyam, 1-6. szám)

2006 / 4. szám

18 Benkőék bennünket jobboldali és merev magatartásunk miatt támadván most azokhoz (Hóka-Pongrácz csoport) csatlakoztak, akik éppen szélsőjobboldali ma­gatartásuk miatt váltak ki a szövetségünkből. Amíg Benkőék a magyar kommu­nista rendszerrel való kapcsolatok felvételét szorgalmazták itt Európában, odaát a szabadságharc évfordulóját a Hóka-Pongrácz csoport a legszélsőbb jobboldali csoporttal ünnepelte meg. (Lásd a Szittyakürt c. lapot és Mikófalvy nyilatkozatát a budapesti televízióban.) A továbbiakban a feljegyzés kitér Mikófalvynak a Nem­zetőrnél tanúsított gyanús viselkedésére, amely valószínűsíti, hogy már akkor kapcsolatban állt a berni magyar követséggel. Erre az időre esnek a hazai rend­szert dicsérő megnyilvánulásai és részéről az emigrációs szervezeteknek a kom­munista rendszerhez való közeledésének javaslata... Felesége elől [aki férje elbo­csátása után is a Nemzetőr szerkesztőségében dolgozott - J. L.] minden fonto­sabb iratot elzártunk, a lap előfizetőinek jegyzékét magánlakásra szállítottuk, s csak ennek köszönhető, hogy a Nemzetőrnek semmi nagyobb kárt nem tudtak okozni). A Fekete füzet rágalmai A Tollas Tibor ellen 1967-ben Münchenben kiadott Fekete füzet szerkesztői egy­aránt felhasználták a hazai belügyi szervek által kijuttatott titkos anyagot és a Lévai-cikkeket. Nagy figyelmet nem érdemel ez a mű, mivel sok újat nem mond, csupán szolgai módon ismétli a Népbíróság ítéletének indoklását. Ahogy azon­ban Lévai Jenő új bűnökkel igyekezett fokozni Kecskési Tibor felelősségét, úgy a Fekete füzet is néhány saját kitalációval gazdagítja az anyagot: 1. Együttműködött a jugoszláv partizánokkal, németellenes agitációt folytatott, valamint kommunista jellegű újságokban cikkeket írt; 2. 1944 októberében nyilas karszalaggal motoros szolgálatot teljesített Budapesten; 3­ 194­7-ben a kommunis­ta párt tagjai Vegyük sorra a könyv újdonságait. Az első pontból csak a németellenes agitáció igaz, de az miért lett volna bűn egy kormányzójához hű magyar tiszttel Magyarország német megszállásának küszöbén? S muraközi szolgálata alatt a térségben nyomuk sem volt partizánok­nak, mint ahogy 1943-ban és 1944 első negyedében kommunista jellegű újságok sem léteztek Magyarországon. A második pont valóságtartalmáról csak annyit, hogy Kecskési főhadnagy 1944 októberében nehezen teljesíthetett nyilas karszalaggal motoros szolgálatot Budapesten, mivel egy közúti baleset következtében ugyanakkor kórházban fe­küdt. A harmadik állítás arra sem méltó, hogy cáfoljuk, mivel a Fekete füzet szer­kesztőinek kellett volna bizonyítaniuk, hogy Kecskési Tibor kommunista párttag volt. A belügyi szervek bizonyára örömmel beszerezték volna a Köztársaság téri pártközpont irattárából az ehhez szükséges bizonylatot, ha ilyen létezett volna. A rágalmazásban ilyen messze még Lévai Jenő sem mert elmenni.

Next