Kortárs, 2006. január-június (50. évfolyam, 1-6. szám)
2006 / 4. szám
23 pes hadát használják fel a Kecskési Tollas Tibor lejáratását célzó rágalomhadjáratban. Tollas Tibor a nyugati nyilas sajtó célpontja A szélsőjobboldal szemében Kecskési csendőr főhadnagy áruló volt, mert csak az ország nyugati határáig védte a hazát, az ’56 szelleméhez ragaszkodó, nemzetikonzervatív lapszerkesztőben pedig baloldali szabadkőművest láttak... Az Ősi Gyökér című hungarista röplap (Argentína) 1976-ban megjelent számában az a Vágó Pál igyekszik bemocskolni a Nemzetőr főszerkesztőjét, aki - talán stílusának feledtetésére - sohasem mulasztja el neve elé kitenni a doktori címet... [Kecskési Tibor] azzal szerzett magának érdemeket, hogy az internált zsidókat a legkomiszabb elbánásban részesítette, és ezekkel az érdemekkel ékesítve Szálasi honvédelmi miniszterének, Beregfinek lett a parancsőrtisztje. Amikor minden magyar erő letiportatott, ő otthagyta régi bajtársait is, és nyilas esküjét is feledve csendőrkülönítményével visszament Rákosiékhoz, és a kiszolgáltatott adatok elismeréseként az ÁVO-nál kapott főhadnagyi rangot. Ez a dicső előléptetés azonban csak pünkösdi királyság volt, mert egy zsidó nő felismerte volt táborparancsnokát, és így „Hősünket” Rákosiék jól összepofozták és bezárták a Váczi fegyházba... Aztán Németországban újságot alapított, melynek NEMZETŐR nevet adott. Járja a világot mint „judeai-keresztény nemzetőr”, de működéséből én nem tudtam eddig megállapítani, hogy melyik nemzetnél áll őrszemként, mert a Magyar Nemzet érdekeit egyáltalán nem szolgálja. Ennyi elég is ízelítőnek ahhoz, hogy miképp és milyen szinten szolgálta az emigráns hungarista sajtó a történelmi igazságot. Tiszteletre méltó kivételként kell megemlíteni Fiala Ferenc nevét, aki sohasem vett részt a volt börtöntárs, Tollas Tibor lejáratását célzó nyilas akciókban. Törvényes igazságtétel A rágalmazók hangját egy időre elnémította a Legfelső Bíróság 1991- szeptember 2-i határozata, amely világosan és végérvényesen kimondta Kecskési Tollas Tibor igazságát. A bírósági döntést megelőzte a Legfőbb Ügyész 1991 június 11-én kelt törvényességi óvása, amely megállapítja, hogy Kecskési Tibor bűnügyében mind az első, mind a másodfokú ítélet megalapozatlan és törvénysértő volt. A bíróság nem tisztázta a tanúvallomások közti ellentéteket, így a tényállás felderítetlen maradt. Iratellenesen állapította meg az elsőfokú ítélet, hogy a tényállást a főtárgyaláson kihallgatott tanúk egybehangzó véleménye alapján lehetett megállapítani. A tényállás hiányos, mert nem tartalmazza az elítélt javára szóló megállapításokat. A bíróság nem tett eleget indoklási kötelezettségének, nem értékelte a tanúvallomásokat, nem magyarázta meg, hogy milyen bizonyítékot miért fogadott el, illetve miért hagyta figyelmen kívül a terhelt javára szóló körülményeket. A terhelt a deportálásoknál alakulatával felsőbb parancsra biztosítási szolgálatot teljesített. Nem merült fel olyan adat, hogy a hozzá beosztott csendőrök bár