Kortárs, 2012. január-június (56. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 3. szám - Czigány Magda: Küldetéstudat: Czigány Lóránt és Siklós István útja a Szepsi Csombor Kör megalapításához
6. CZIGÁNY MAGDA (1935) London-Dömös CZIGÁNY MAGDA Küldetéstudat: Czigány Lóránt és Siklós István útja a Szepsi Csombor Kör megalapításához. VENDÉGJÁTÉK MAGLIALÓBAN Nem vádolhatnának meg alaptalan kijelentésekért, ha azt bizonygatnám, hogy az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek (EPMSZ) a svájci Magliasóban 1987 tavaszán rendezett tanulmányi napjain a Szepsi Csombor Kör testületileg vett részt. Megjelent a rendezvényen a kör elnöke, Siklós István és ügyvezető titkára, Czigány Lóránt, miután együtt töfögtek át Londonból Svájcba az éppen soros VW bogárhátú kocsin. Ők persze képviselhették volna a tagságot is, vagy a kör testületét, ha lett volna. A körnek azonban sem tagsága, sem bejegyzett testülete nem volt. Létezett ugyan egy kicsiny kemény magva, az önkinevezett elnökön és titkáron kívül jómagam, a kör örökös „szolgálóleánya". Mindhárman önkéntesen osztoztunk a teendőkön. Fel lehetne még vázolni e belső magot körülvevő, egyre táguló köröket is: a londoni barátok népes seregét, a BBC Magyar Osztályának örökké segítőkész tagjait és a fő mentorokat, Cs. Szabó Lászlót és Szabó Zoltánt, valamint a kör megalakulásánál bábáskodó, de még az első rendezvény előtt tragikusan elhunyt történészt, Iványi Grünwald Bélát. Ezek az emberek alkották a Szepsi Csombor Kört. Összetartoztak, együtt dolgoztak, de minden szervezeti megkötöttség nélkül. A kör úgy működött, mint egy virtuális, de jól benépesített londoni magyar értelmiségi sziget. Czigány Lóránt a Magliasóban tervezett felszólalásához több rendbeli listát és táblázatot készített, megtöltve tizenhárom, kézzel írott nagyalakú papírlapot, mely sok háttértitkot elárult a körről és működéséről. Részletekbe menő felszólalásából azonban semmi sem lett, mivel a Szepsi Csombor Kör nem szerepelt a konferencia hivatalos programjában, és csak nehezen lehetett helyet szorítani még egy néhány perces ismertetésnek is. Pedig Czigány Lórántot felvillanyozta a téma, a „szigetmagyarság” gondolata, amit Nagy Károly már néhány évvel korábban megfogalmazott, és ami most, többszörösen átgyúrva, a konferencia vitaindító előadása lett. Czigány úgy vélte, hogy Nagy Károly, merészen szembehelyezkedve a folytonosan hangoztatott „nagy magyar egység" illuzórikus vágyálmával, meg tudta fogalmazni az emigráns szervezetek alapvető jellegét: azt, hogy a felvállalt magyarságtudaton kívül mindig a helybeli igények és tennivalók határozzák meg a kisebb-nagyobb társaságok irányultságát és programját. „Egyre kevésbé hangoztatott cél a »nagy magyar egység« megteremtése, az uniformizált nézetazonosság és a módszerazonosság türelmetlen követelése. Az általában pluralista demokráciákban élő nyugati magyarok külföldi magyar életükre is egyre inkább alkalmazzák, elfogadják már a pluralizmust, a különböző lehetőségek adta s különböző feladatok megkívánta egészséges munkamegosztást." A magyar szigetek célkitűzéseit és tevékenységét Nagy Károly öt csoportba rendezte, és annak ellenére, hogy a csoportok valós tevékenysége sokszor átfedi egymást, alapcélkitűzésük meghatározó jelleget ad működésüknek. Az első a legáltalánosabb, a „megtartás": vállalni magyarságunkat, megmaradni magyarnak. A második csoport a kiegészítő, hézagpótló munka, idesorolja az emigráns sajtó majdnem teljes egészét mint egyfajta „irodalmi/politikai infrastruktúrát", melyre szabadon lehet támaszkodni. A harmadik csoport - ahova Nagy Károly szerint a Szepsi Csombor Kör is tartozik - fő célja a kapcsolatteremtés a hazai, Kárpát-medencei és a nyugati magyarok között, meghívásokkal, irodalmi bemutatkozásokkal, előadásokkal, rendezvényekkel. (Ezt nevezte viszont Czigány Lóránt híd-metaforának, hídnak, melyen kétirányú a forgalom.) A negyedik csoport fő tevékenysége a lobbizás - az Egyesült Államokban komoly politikai sikereket lehet elérni ezen a téren, KORTÁRS 2012/3