Kortárs, 2015. július-december (59. évfolyam, 7-12. szám)
2015 / 11. szám - Lengyel András: Lehr Albert magyarázatos Toldi-kiadása
82 LENGYEL ANDRÁS (1950) Szeged KORTÁRS 2015/11 LENGYEL ANDRÁS Lehr Albert magyarázatos Toldi-kiadása A budapesti evangélikus - „lutheránus" főgimnázium magyartanárának, Lehr Albertnek (1844- 1924) legnagyobb sikert elért műve minden bizonnyal magyarázatos Toldi-kiadása volt. E munkája több mint tíz kiadást (és számtalan utánnyomást) ért meg. Először 1880-ban jelent meg, majd, némi átdolgozások után, 1886-ban az Akadémia nagydíját is elnyerte, s elindult diadalútjára. Az évek során újra s újra kiadták. 1922-ben már a tizennegyedik kiadás hagyta el a nyomdát. E kései kiadás címleírása önmagáért beszél: „Toldi. Költői elbeszélés, írta Arany János. Magyarázta Lehr Albert tanár. Tizennegyedik kiadás. Budapest 1922, Franklin Társulat kiadása." A címlap ezen túl egy engedélyezési megjegyzést is tartalmaz: „E könyv jelen 14-ik kiadásában, a 107,194/1912. sz. miniszt. rendelettel középiskolák, polgári fiú és leányiskolák, valamint felsőbb leányiskolák számára segédkönyvül engedélyeztetett." A könyv persze nem 1912-től, hanem szinte a kezdetektől a magyar nyelv és irodalom oktatásának eszköze lett. 1917-ben Lehr egyik tanítványa, Ignotus Hugó (akkor a Nyugat főszerkesztője) joggal írhatta: „Iskolavégzett mai magyarnak érzésében az Arany név mellé társul a Lehr Alberté, kinek mindenre gondoló s mindennek okát és értelmét adó nyelvi és tárgyi magyarázataival együtt ismerte meg az iskolában a Toldit." Majd hozzátette: „Aki az iskolánál nem állt meg az Arany iránt való érdeklődésben, azt is tudja, hogy ez iskolai Toldi-magyarázat csak kivonata egy nagy tanulmánynak, mely szerető, gondos s a mellett szerves, mert felfogásaiban s megállapításaiban összefüggő enciklopédiája mindennek, amivel a Toldinak bármely szava, gondolata, mozzanata, vagy fordulata nyelvi, lélektani, történelmi, logikai vagy esztétikai vonatkozásban állhat. S akinek aztán - mint a Nyugat szerkesztői közül Fenyőnek és nekem szerencséje volt magának Lehr Albertnek lenni középiskolai tanítványa: még többet vett e kitűnő férfiútól, mint amennyire e párját ritkító filológia rávall. Egy életre szóló benyomását s ébresztő s ébren tartó hatását egy látnoknak (a régi zsidók így nevezték prófétáikat, ki bele tudja magát élni a művészi nagyságba s tudóan tudja végig követni, mit az megszállottan teremtett.” (Nyugat, 1917/5, 442.) A siker egyik oka nyilvánvalóan maga a magyarázott alapmű, Arany Todja, amely a magyar irodalmi (s pedagógiai) kánon egyik pillére volt. A másik ok azonban túlmegy ezen, s magának az Arany-műnek térhódításához is némi magyarázatul szolgál. Ez az ok a műfajban, pontosabban s közelebbről magában a magyarázatokban keresendő. Lehr e magyarázatos kiadással megteremtette az Arany-recepció egyik leghatásosabb, pedagógiailag különösen hatékony eszközét. A dolog pikantériája, hogy mindezt nem esztétikai érzékenységével érte el, a nagy kérdésre: „miért szép", aligha az ő magyarázataitól kapjuk a választ. De valamit nagyon „eltalált" - azt adta olvasóinak, ami a Toldi befogadásához szükséges volt, ami nélkül ez a „költői elbeszélés" magára maradt volna. A magyarázatok jellege és módja, illetve a kor mentális igényei összetalálkoztak. Ha tudjuk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia magyar felében a magyar lakosság létszáma sokáig nem érte el az 50%-ot, s amikor elérte, akkor is alig haladta meg ezt a lélektani határt, a magyar politikai dominancia fenntartásához tehát elengedhetetlen volt az asszimilációs fogékonyságnak (mindenekelőtt: a zsidók és a német hátterűek) „magyarként" való megnyerése - akkor fölismerhető: a magyarázatos Toldi a „magyarosító" projekt egyik különösen hatásos, mert indirekt eszköze volt. „Csak" irodalomról beszélt, de mentalitást, habitust formált. A könyvet a magyarosítás eszközévé tette Toldi Miklós Arany megénekelte sikertörténete, diadala a „cseh vitéz" felett, az igazságigény népmeséi, de egyben „történeti" érvényesülése. S azzá tette a magyarázat, amely nem politizált, sőt kerülte a politikai indoktrinációt, de mindent megadott diák olvasóinak, amely a mű befogadásához, „megértéséhez" szükséges volt. Amely bevezette őket egy gazdag és tartalmas nyelvi világba, amely alkalmat adott a valóság egy speciális mentális fölépítésére. A magyarázatos Toldi tehát mindenképpen megér egy figyelmes szemrevételt.