Kortárs, 2017. január-június (61. évfolyam, 1-6. szám)
2017 / 4. szám - E. Bártfai László: Nesztelenség - a cselekvés és a történés mezsgyéjén
JEGYZETEK ’ Vö. Ács Péter, Kommunikációs eszközök és a virtuális ágens . Demeter Ervin (szerk.), Konstruált világok, Typotex, Budapest, 2014, 117. k. 2 John R. Searle, Elme, nyelv és társadalom (1998), Vince, Budapest, 2000,125. skk. 3 Vö. Arthur Schopenhauer, Lieber den Willen in der Natur (1836) . E. Griesebach (hrsg.), Schopenhauers sämtliche Werke III. Reclam, Lepzig, é. n. [1900] 239. 4 Vö. J. V. Uexküll-G. Kristat, Streifzüge durch die Umwelten von Tieren und Menschen, Julius Springer, Berlin, 1934, 63. k. 5 Herman Ottó, A madarak hasznáról és káráról (1901), Gondolat, Budapest, 1960, 75. és 77. 6 Suetonius, Caesarok élete, Európa, Budapest, 1961, (II. 45) 77. 7 Demeter Márton azt nevezi negatív deixisnek, amikor a beszélő nem létező, mégis ismert és látható „dolgokra" utal. Vö. Izográfia: Peirce ikon-terminusáról és az 'eikon' görög kifejezés analíziséről, Kézirat, 2009, 2. és 5. 8 Nagy István György (főszerk.), Haditechnikai kislexikon (1971), Zrínyi, Budapest, 1976, 70. 9 A mondatot újra lefordítottam, mert Neumer Katalin szó szerinti fordítása suta: „Ha egy oroszlán beszélni tudna, mi nem lennénk képesek őt megérteni." Vö. Ludwig Wittgenstein, Filozófiai vizsgálódások (1953), Atlantisz, Budapest, 1992, (II. XI) 321. Az eredeti: „Wenn ein Löwe sprechen könnte, wir könnten ihn nicht verstehen." 10 Roman Jakobson, Nyelvészet és poétika (1958) , Hang - Jel - Vers, Gondolat, Budapest, 1969, 217. ” Vö. Karl Bühler, Sprachtheorie. Die Darstellungsfunktion der Sprache, Gustav Fischer, Jena, 1934, 361. Az eredeti: „Der Terminus Satzwort ist, logisch streng beurteilt, ein hölzernes Eisen." ’2 Kenesei István, Szófajok . Kiefer Ferenc (főszerk.), Magyar nyelv, Akadémiai, Budapest, 2006, 99. 13 A magyar szakirodalomban meghonosodott elnevezéseket használom, ám ezek nem mindig felelnek meg pontosan az angol kifejezéseknek. Otto Jespersen, Language, its Nature, Development and Origin (1922), Allen & Unwin, London, 1928. Az egyes elméletek ismertetése és bírálata: 413. skk., az idézet helye: 420. Az eredetiben: „there once was a time when all speek was song". 15 Vö. E. H. Gombrich, Elmélkedés egy vesszőparipáról, avagy a művészi forma gyökerei (1951) . Horányi Özséb (szerk.), A sokarcú kép, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1982,19. 16 Kelemen József, A mondatszók a magyar nyelvben, Akadémiai, Budapest, 1970, 46. 17 Vö. Theodor Benfey, Geschichte der Sprachwissenschaft und orientalischen Philologie in Deutschland, Cotta'schen Buchhandlung, München, 1869, 295. 18 Révész Géza, A beszéd eredetének problémája (1942) , Tanulmányok, Gondolat, Budapest, 1985, 429. 19 Vö. Kicsi Sándor András, Az érzékelést jelentő igék három csoportjáról (2001) , Szószemantika, Tinta, Budapest, 2007, 34. skk. 20 „A hallási észlelés két működési kombinációja: a hallásé és a hallgatásé. Ezek közül az első közvetlenül fiziológiai, s a hallási működés reagálása annak adekvát ingerére. Bizonyos mértékig ez is szelektív jellegű, szelektivitása azonban közvetlenül az ingerek intenzitásának, tartamának, frekvenciájának [...] az eltérésén alapszik. A [...] hallgatásnak is meglehet a maga fiziológiai alapja; ha így lenne is azonban, nincs módunk megfelelően rámutatni az érintett szervre." F. C. Bartlett, Az emlékezés (1932), Gondolat, Budapest, 1985, 279. 21 Kicsi Sándor András, Kussoló szimatolás, Dunatükör, XIII, 2015, 70. 22 Orpheus. Eurydike. Hermes. Rab Zsuzsa fordítása. Az eredeti: „Und seine Sinne waren wie entzweit: / indes der Blick ihm wie ein Hund vorauslief, / umkehrte, kam und immer wieder weit /... / blieb sein Gehör wie ein Geruch zurück." 23 A fülelés a reguláris hadviselésben a csapatfelderítés egyik módja, az ellenség helyének, erejének és tevékenységének meghatározása merőben akusztikai jelek alapján. Elsősorban harcérintkezés során alkalmazzák, illetve akkor, ha a felderítők mélyen behatoltak az ellenséges területre. Vö. Szabó József (főszerk.), Hadtudományi lexikon I-L, Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995, 383. A II. világháborúban az amerikai, francia, japán, magyar, német és szovjet hadseregben hatalmas rovarokra emlékeztető technikai eszközöket állítottak rendszerbe, a fülelőőrsök ezekkel, illetve ezeken teljesítettek szolgálatot. 24 E fogalmak mibenlétét másutt részletesen kifejtettem, lásd E. Bártfai László, Teljes, részleges és viszonylagos csend, Dunatükör, XIII, 2015/2, 66-84. 25 Vö. Lengyel Klára, Az alanytalan mondatok egy segédigés típusáról . Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a leíró magyar nyelvtan köréből, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995, 168. k. 26 Vö. Kádár Edit, Gond van! (Töprengések a van-os szerkezetek egy sajátos típusa kapcsán) . Petőfi S. János- Szikszainé Nagy Irma (szerk.), Grammatika - szövegnyelvészet - szövegtan, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001,78. 27 Tolcsvai Nagy Gábor, Van változatok a létezés nyelvi konstruálására, Magyar Nyelvőr, 140, 2016/1,14. 28 Vö. Kiefer Ferenc, Jelentéselmélet (2000), Corvina, Budapest, 2007, 263. és 209. 29 Németh Boglárka, Az állapotok aspektuális kategóriájáról, Magyar Nyelv, 107, 2011 /4, 428-429. 30 Uo. 431. 31 Uo. 432. 32 Wittgenstein, i. m. (I. 249. §), 136. 33 Vö. Gilbert Ryle: A szellem fogalma (1949), Gondolat, Budapest, 1974, 31. skk. KORTÁRS 2017/04 77