Kortárs, 2018. január-június (62. évfolyam, 1-6. szám)

2018 / 6. szám - Molnár Ildikó: szeretni így tanít a kín, Anyám!" - Gérecz Attila kritikai kiadásáról (Gérecz Attila összes művei)

jegyzetanyagában, idézve Keszler Borbála nyelvész professzorasszony normatív helyesírás szerin­ti szövegváltozatát, lehetővé tette a mai helyesírás szerinti olvasást is. Hajnal Géza munkája abban is jelentős, hogy számos tévhitnek járt utána, és tisztázta azokat. Egyik ilyen vita pontosan a kockás füzet korrektúrája kapcsán merült fel. Keszler Borbála nyelvészprofesszorral személyesen tisztáz­ta közreműködését az említett füzet korrektúrájában, aki a már megszerkesztett kötet teljesen be­tördelt szövegét fésülte át és javította helyesírási hibáit, de textológiai és filológiai elemzést nem végzett annak szövegén, Gérecz-kézirat pedig nem volt a kezében. Ugyancsak fontos tény a jelen kritikai kiadás esetében, hogy össze kellett gyűjteni a Gérecz Attila megértéséhez szükséges isme­reteket is, amelyek közelebb vihetik az olvasót szövegeinek megértéséhez. Ez annyiban jelent egye­diséget a kritikai kiadások történetében, hogy Gérecz Attiláról nem rendelkeztünk könyvespolcnyi szakirodalommal, a meglévő ismereteink sem voltak teljesen pontosak nemcsak az élettörténet vo­natkozásában, hanem a szövegvariánsokat illetően sem. Számos tévhit, legenda élt, amelyeknek Hajnal Géza minden esetben utánajárt és tisztázott. Gérecz költészetének esetében nem lehet elte­kinteni a történelmi, politikatörténeti utalásoktól, amelyek ismeretében értelmezhetővé válnak sza­vak, szókapcsolatok, s nem indítják arra az olvasót, hogy félrevezető következéskre tévedjen. Hajnal Géza Gérecz Attila helyét a klasszikus ,,énköltészet’" legnagyobb alakjai között helyezte el. Az élettörténetből olyan emberképet, valóságos hőst rekonstruál Hajnal, aki egy eredeti, 20. szá­zadi lovageszmény megtestesítője, a hadapródiskola neveltje, akit édesanyjához fűződő szerető fiúi viszony, a nőkért való rajongás és mély Isten-élmény jellemez, akinek életkedvét az ávós börtönök cellái sem rendítették meg. Egy ilyen példaértékű életút tényadatainak pontossága elengedhetetlen az életmű értelmezéséhez. A kritikai kiadás olvasója a szövegek születésének és sorsának történetét is megismeri, hiszen a végleges szövegváltozat megállapítása igazi irodalomtörténeti oknyomozás eredményeként jött létre. Gérecz Attila először 1955 februárjában, a váci börtönben ún. „sztálin”-vécépapírra írta le ad­dig elkészült műveit, amelyeket egy hosszú levél kíséretében sikerült kijuttatnia édesanyjának. Eze­ket a szövegeket H. Drechsel Mária legépelte, és a vécépapírt megsemmisítették. Négy példányban gépelte le titokban az UVATERV nagy tervezővállalat­át, ahol adminisztrátorként dolgozott. E négy példányból egyet Kárpáti Kamilnak adott 1957 januárjában, egyet Kecskési Tollas Tibornak, a har­madik változatot Lőrinczy Györgynek, a negyedik nála, illetve Gérecz Ödönné Básthy Irénnél maradt. Hajnal Géza a kritikai kiadásban árnyalja az előző kötetében, A Gérecz-hagyatékban megfogalma­zott állítását. Nem tekinti a „gépelvénynek" nevezett szövegváltozatot az 1991-es, első magyaror­szági Gérecz-kötet alapjának. A kritikai kiadás szerint számtalan gépelt verziójú Gérecz-vers ma­radt fenn mind a Svájcban élő Christine Gérecznél - Attila bátyja, Árpád özvegyénél, akit kalandos úton talált meg -, mind pedig H. Drechsel Máriánál. Hogy melyik - és megvan-e egyáltalán­­ az első négy változat egyike, nehezen lesz tisztázható. Egy másik szövegváltozat a kockás füzet, a legnagyobb vihart kavart szövegegyüttes, amely há­rom ember kézírását tartalmazza: Gérecz Attiláét, Lőrinczy Györgyét és nagy valószínűséggel Dánielfy Tiborét. Hajnal Géza írásszakértők, grafológusok bevonásával vizsgáltatta meg a kézíráso­kat. A füzetet Christine Gérecz hozta el H. Drechsel Máriának Gérecz Árpád 1992-es halála után, 2000-ben vagy 2001-ben. Ez a füzet negyven verset és tizennégy műfordítást tartalmaz. Utóbbiak és a költeményekből harminc Gérecz Attila saját kézírásai, egy hosszúverset (Levél) Lőrinczy György, hét Gérecz-verset Dánielfy írt le. Három Gérecz-mű azonban nem szerepel a lapokon, a Széthullt fé­nyeken, a Szenelés és a Karácsonyi ének a börtönben. Az ultima manus elve Gérecznél egyben az első is, hiszen a szövegeket több esetben a cellatár­sak írták le. A versek többsége alatt szerepel a keletkezési hely és az évszám, huszonegy vers ese­tében a hónap is, nap egyetlen esetben sem. A kockás füzet a műfordításokkal kezdődik, tizenkettő követi egymást, majd a Boldog Özséb himnusz és a Hosszúvers között találjuk meg a két Verlaine-for­­dítást. Jelen kritikai kiadás alapját ez a kockás füzet képezte, de itt a Hosszúvers [Cím nélkül] szere­pel. További szövegváltozat még a vonalas füzet, amely szintén a svájci hagyatékból került elő Gérecz Ödönné Básthy Irén kézírásával. A rendelkezésre álló anyag nagyon heterogén, a végleges szövegváltozat melletti döntés meghozatalát nehezítették a szövegvariánsok. A szerkesztő alaposan átgondolt kötetkompozíciót tár elénk: a kritikai kiadás három jól átte­kinthető részből áll. Az első részben, a szövegeket közreadó szövegegyüttesben annyi változást eszközölt a kockás füzethez képest, hogy a verseket helyezte a fordítások elé. Minden verset a kockás KORTÁRS 2018/06 89

Next