Korunk Évkönyv, 1988
A szabadidő mint tömegméretű társadalmi jelenség az ipari civilizáció szülötte. Régmúlt időkben ilyesmiről beszélni nem lehet. Még az önellátásra berendezkedett hűbéri társadalmak sem ismerték a szabadidőt. A földműves életét és tevékenységét a kozmikus ritmus szabályozta, a napnak racionális felosztása munkaidőre és szabadidőre ismeretlen volt előtte. Ahogy a múlt felől a jelenen át a jövő irányába tartunk, úgy nő fokról fokra a szabadidő tartama is. Hanem az embernek előbb önmaga méltóságának tudatára kellett ébrednie ahhoz, hogy elkezdje a mammont imádó munkáltatókkal szemben azt a kemény küzdelmet, amely végül is a munkások szabadidőhöz való jogának elismeréséhez vezetett.