Korunk, 1936 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám - Neufeld Béla: A nemzeti szocializmus ideológiája
A NEMZETI SZOCIALIZMUS IDEOLÓGIÁJA Irta: NEUFELD BÉLA (Nagyszőlős) A fasizmus győzelme Németországiban győzők és legyőzöttek oldalán egyformán diskussziót indított el az ideológiák történelemalakító szerepéről. A fasiszta elméletek megfogalmazói, Rosenberg, Hitler stb. az ideológiák elsődleges jelentőségét vallják, amit Hitler így fejez ki „Képzeteket és eszméket, valamint bizonyos szellemi alappal bíró mozgalmakat, legyenek ezek hamisak, vagy helyesek, technikai jellegű hatalmi eszközökkel csak akkor lehet megtörni, ha ezek a fegyverek ugyancsak új gondolat, eszme vagy világnézet hordozói. Hitler és Rosenberg a „Führerideológia“ képzetével fejezik ki, hogy az egyén tömegfeletti alakító ereje mintázza ki a történelem arculatát, s a „kiválasztott“ egyén eszméje az, mely minden társadalmi adottság felett lebeg. Ezzel szemben a marxizmus az ideológiák másodlagos jelentőségét tanítja, a gazdasági alap felülépítményének tekinti. Az ideológiák társadalmi jelentősége a vulgármarxizmus tanításában és gyakorlatában vitathatatlanul lefokozódott, mivel az ideológiát csupán reflexnek tekintették, amely gépiesen, valami spontaneizmus belső szükségével tükrözi vissza a társadalmi lét adottságait. Most a német nemzeti szocializmus ideológiájának győzelme után egyre gyakrabban felvetődikaz ideológia problematikája s polgári és nem polgári oldalról egyre felhangzik a fasisztaellenes ideológiák kiépítésének és tudatosításának követelménye. Polgári írók, (kiválóan E. Rádl) valamint szocialista teoretikusok is (W. Reich) aláhúzzák a fasizmus elleni propaganda ideológiai hiányosságait s a fasizmus győzelmét Németországban részben erre is vezetik vissza. W. Reich ismert munkájában Die Massenpsychologie des Fasizmus, 1935.) megállapítja, hogy a fasizmus győzelme Németországban egy alapvető ellentmondásra hívja fel a figyelmet: a gazdasági alapjukban megrendült tömegegyedek jobbra sodródásá, a feltételezett balfelé fordulás helyett. A gazdasági alap és ideológia között olló nyílott szét, a társadalmi lét és öntudat egymástól elhajlottak, a gazdasági válságba jutott tömegek nem a szocializmus, hanem a fasizmus felé tolódtak. Reich felveti a kérdést, hogy mire vezethető vissza a gazdasági helyzet és eszmei magatartás ez ellentmondása? Reich — könyvét annak idején e hasábokon megbeszéltük, — arra a következtetésre jut, hogy az ideológiai mozgalom elhanyagolása és kiválóan a munkásréteg szexuálpolitikai hiánya az uralkodó morál szexuálelfojtó irányával szemben, teszi fogékonnyá a társadalmi egyedeket a társadalmi létüknek ellentmondó eszmék befogadására. Reich — könyvének figyelemreméltó és ösztönző szempontjai ellenére is — megfeneklik a szexuológiai szemlélet szűk medrében, s ahelyett, hogy a probléma egészét ellentmondásaiban feloldaná, azt távlataiban megszűkíti. Ezzel szemben a legszélesebb alapokon épül fel Hans Günther könyve. (Der Herren eigner Geust — dhe Ideologie des Nationalsozializ-