Korunk 1967 (26. évfolyam)
1967 / 1. szám - TÉKA - Roberto Battaglia - Giuseppe Garritano: Az olasz ellenállás története
téka Roberto Battaglia — Giuseppe Garritano Az olasz ellenállás története 1943. július 25-én megbukott Mussolini fasiszta diktatúrája. Megkezdődött Olaszország történetének egyik legizgalmasabb időszaka: a két évig tartó fegyveres ellenállás, az antifasiszta erők körül tömörülő olasz nép harca a hitlerista megszállók és a salói fasiszta köztársaság, a nácik tákolmánya ellen. A fegyveres ellenállás élén a kommunisták és szocialisták állottak, s az ő akcióegységükre támaszkodva különböző világnézetű és politikai beállítottságú fasisztaellenes pártok, csoportosulások és szervezetek, az olasz nép legkülönbözőbb rétegei vettek részt benne. Gyökerei messzire visszanyúlnak: az 1919— 1922. közötti időszakra, amikor a becsületes olaszok a fasiszta különítményesek erőszakoskodásai ellen léptek fel, majd 1922 októberétől a hatalomra került fasizmussal szemben folytattak nagyon változatos, de szakadatlan küzdelmet. A könyv, a részletes elemzés mellőzésével, szinte csak az események felsorakoztatásával szemlélteti a megtett utat az elszigetelt, bátor akciókat végrehajtó fegyveres csoportoktól a szervezett partizánhadsereg megalakulásáig és hadműveleteiig. A szerzők a maga sokoldalúságában, a szövetségesek partraszállása és előnyomulása, a nemzeti egységkormány működése összefüggésében mutatják be az ellenállást, a partizánok tevékenységét, amelyet Észak-Olaszország jelentős részének felszabadulása tetőz be. A tények mesterkéletlen, egyszerű és mégis színes leírása érdekes olvasmánnyá teszi a könyvet. (Kossuth Könyvkiadó, 1966.) lakozás a háború ellen. De tévesen fogja fel az emberiség szolidaritásának gondolatát; tévesek premisszái, következésképpen tévesek konklúziói is. Más az útja a pacifistaként induló Romain Rollandnak. Tisztánlátása, a háború jellegére tapintó nagyszerű érzéke végül is az európai antifasiszta harc kimagasló egyéniségévé avatja. Kit tesz felelőssé a szerző az olasz fejlődésben végbemenő eseményekért? Azt a társadalmat vádolja, amely kitermelte az értelmiség létalapjául szolgáló szociális-politikai feltételeket. Csak természetes — vonja le a következtetést —, hogy az a réteg, amely mostoha társadalmi körülményei folytán a valóságos élet problémáitól eltávolodott s hazug frázisokból táplálkozott, nem tudja maradéktalanul betölteni küldetését. Jóllehet a könyv mérete korlátokat szab a minden időszakra kiterjedő sokoldalú elemzésnek, ezen túlmenően is itt-ott hiányérzetünk támad a kialakított kép tekintetében. Tény, hogy az értelmiség eddigi vizsgálata számos megoldatlan kérdést hagyott örökségül. A tartozást ez a mű is csak kis mértékben törleszti. Pedig a tudományos társadalomkutatás egyik nélkülözhetetlen feltétele a szellemi élet zászlóvivőjének, az értelmiség arculatának beható tanulmányozása. E törekvés nevében köszöntjük a munkát: hasznos kézikönyv a benne elemzett kor iránt érdeklődő kutatóknak és olvasóknak. Aniszi Kálmán Mindennapi kenyerünk, a betű „A világon évente kb. 200 000 könyv és 80 000 időszaki nyomtatvány lát napvilágot“ — olvashatjuk a lexikonban a KÖNYV címszó alatt. Szinte felmérhetetlen mennyiség, bár az a szám sem lenne jelentéktelen, amely napjaink átlagemberének olvasottságát, az évente „elfogyasztott“ könyv, újság, folyóirat mennyiségét mutatná ki. Sokan olvasnak ma már és sokat, s gazdagodó életünk jele, hogy ezt helyesen talán úgy mondhatnék inkább: „egyre többen és egyre többet“. De vajon a könyv barátai, szerelmesei közül hányan gondolnak arra, hogy a nyomtatott betű mennyi emberi munkát, mennyi, évszázadok alatt felhalmozódott alkotó energiát rejt egyszerű vagy cifrázott, de mindenképpen a háttérben maradó vonalaiban. Gutenberg nevét mindenki megtanulta, már a középiskolában hallunk róla, s emlékezetünkben marad, ha nem másként, hát Vörösmarty költeményével. Hanem ahhoz már érdeklődőnek kell lennie valakinek, hogy a könyvnyomtatás olyan eseményeit, mint a gyorssajtó, a rotációs gép, a mélynyomás, az ofszet, a szedőgép vagy legújabban a fotomatricás sokszorosítás, nevekhez, évszámokhoz kösse.