Korunk 1969 (28. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉKA - Autóbusz és iguána. Mai amerikai elbeszélők - Petru Maior: Scrisori şi documente inedite

ben vagy piros, zöld, kék, lila selyem-bársony kötés­ben aranyozott, ezüst, zománcdíszes veretekkel, csa­tokkal“. Címerrel a corvinákat Ugoleto látta el, az akkori kor divatja szerint mintegy a tulajdonos ex libris­eként azokra is címert festetett, amelyeken eredetileg nem volt. A corvinák mintegy negyedének címerfes­tőjét és díszítőjét a szakirodalom „Mátyás király első címerfestő“-jének nevezte el. További 25 fennmaradt corvinában egy másik címerfestő stílusa is felis­merhető. A polcokon a könyveket a por ellen színes-aranyos szövésű függönyök védték. A polcokra ki nem állí­tott kódexeket a polcok alatt álló, zárt szekrényekbe helyezték el. A teremben az olvasók háromlábú szé­keken ülve tanulmányozhatták a műveket. A legtöbb könyv vásárlási helye Olaszország volt. A szakkutatás azonban joggal állítja, hogy a könyv­tár részére Budán is másoltak és festettek könyveket. Noha erről egyetlen kolofon sem tanúskodik, mégis a humanista Oláh Miklós megemlékezése e tekintet­ben minden kétséget kizár: „Hallottam elődeimtől — írja az érsek —, hogy Mátyás király, amíg élt, mindig mintegy 30 írnokot foglalkoztatott, akik közül én az ő halála után többet ismertem... Vezetőjük volt a dalmát Felix Ragusanus, akit mint öreg­embert ma­gam is ismertem...“ A corvinák eredetileg selyem-, bársony- vagy bőr­kötésben készültek, és közülük a bőr bizonyult a leg­­időtállóbbnak. A kötéstáblákba először vaknyomás­sal a budai könyvkötő műhely matricáinak sorozatát nyomták be, majd az így nyert mintázat egy részét aranyozással díszítették. A táblákon gyakori Mátyás címere. A selyem- és bársonykötésű könyvek lapjai­nak élét aranyozással és színes virágokkal ékesítet­ték, de gyakran az aranyozásnak saját mintája is van (poncolás). A kézzel írott kódexek esetében a scriptor, a má­soló először finom vonalakkal kijelölte a pergamenen a szövegtükör határát, majd hasonló módon megvo­nalazta a sorokat, és mindezt bizonyos hagyományos előírások, esztétikai követelmények, a szöveg hosz­­szúsága és a könyv nagysága szerint végezte. A be­tű formája, amellyel az így előkészített lapokat tele­rózta, korok szerint változott. A corvinák betűtípusa rendszerint az Olaszországban kialakított ún. „huma­nista antiqua“ és a „humanista gotico-antiqua“, de megtalálhatók bennük az összes jellegzetes írástí­pusok. A corvinák másolóinak — legalább részben — a nevét is tudjuk. Ugoleto Firenzében, a már említett költői ihletettségű Naldo Naldit bízta meg a könyv­tár számára dolgozó négy scriptor­ ellenőrzésével. Az ismertebbek között szerepel Petrus Cennius, Antonio Sinibaldi, Ioannes Marcus Cynicus és mások. A könyvek díszítését gyakran maguk a másolók végezték el, de ez a feladat inkább az ún. illuminá­­torokra hárult. Mivel fő törekvésük a változatosság volt, hiszen a reneszánsz művészetnek ez az egyik alapvonása, azért nincsen két díszített lap, amely tel­jesen egyforma volna. A motívumok fő forrása rész­­ téka­ seit olyan rokonszenvesen em­berinek ábrázolja, hogy mind­végig fenn tudja tartani ér­deklődésünket a cselekmény iránt. A Nagyszalontán szüle­tett s New Yorkban élő ősz író hű maradt hajdani önmagá­hoz; már-már bestseller igé­nyű regénytrilógiát tett olva­sói asztalára. (Fórum, 1967— 1968.) Autóbusz és iguána Mai amerikai elbeszélők 23 mai amerikai író 23 no­velláját kapja kézhez az olva­só. Köztük néhány már ná­lunk is ismert, megszeretett író: John Updike, Truman Ca­pote, Jack Kerouac, Tennessee Williams. 23 novella, ugyan­annyi színfolt a mai amerikai világból, különös világ, szoron­gással, feszültséggel, féktelen­séggel, de néhol költészettel teljes is. A hétköznapibb tör­ténetektől a nosztalgikus tá­jakig, a már-már romantikus mesékig, az együgyűek világá­tól a féktelen, de tisztalelkű beatekig és széltoló fiatalokig terjed a témák és hősök ská­lája. A novellák művészi ér­tékét rangjelzi, hogy — amint az életrajzi jegyzetekből meg­tudhatjuk — az amerikai iro­dalom leghaladóbb, legjobb, világsikereket aratott és díja­kat nyert íróinak műveiből állt össze ez a válogatás. (Eu­rópa, 1968.) Petru Maior 123 Scrisori şi documente inedite Nicolae Albu gyűjtötte össze, rendezte sajtó alá és látta el bevezetéssel az Erdélyi Iskola egyik jeles képviselője, Petru Maior kiadatlan leveleit és a rá vonatkozó történeti okmá­nyokat 1785-től 1809-ig. A be­vezetőben a kiadó helyesbít több Petru Maior életével kap­csolatos hibás adatot. Kimutat­

Next