Korunk 1971 (30. évfolyam)
1971 / 7. szám - TÉKA - Tolnai Gábor: Tanulmányok - Ion Pascadi: Estetica între ştiintă şi artă
Kallós Zoltán ballada-könyve Tolnai Gábor Aki belelapoz ebbe a hívogató külsejű könyvbe, alig tudja, min ámuljon el inkább: az erdélyi és Tanulmányok moldvai magyar népballada és népzene gazdagságán vagy Kallós Zoltán lenyűgöző gyűjtői teljesítményén. A neves budapesti irodalom- Egyetlen ember ennyi balladát saját gyűjtéséből még történész professzor negyedik nem adott az olvasók kezébe, amióta balladát gyűjgyűjteményes kötete három tenek a magyarság körében. évtized (1938—1967) anyagából Ez a gyűjtő tevékenység nem volt már eddig sem válogat össze tizennégy, ed- ismeretlen, Kallós önzetlen, magán-lelkesedésből végig többnyire folyóiratokban, Zett munkájából sokan részesültünk eddig is; könyvek bevezetőjében szét- baráti segítségét szakemberek és amatőr gyűjtők szórtan megjelentetett szak- egyaránt élvezhették. Hiszen már a Faragó—Jagamas tanulmányt. A szerző kötetét szerkesztette Moldvai csángó népdalok és népdallakét ciklusra osztotta. Az első dák jó része is az ő előzetes földerítő munkájának (Századok) a barokk kor volt köszönhető, s magam is idézhettem számtalan problémáit, a hanyatló fejede- olyan változatot tanulmányaimban, amelyet az elemség és az uralomváltozás gyűjtéséből ismertem. Mégis eddig mindössze egy kis korának erdélyi művelődési balladaközlése látott napvilágot a szűkebb szakköviszonyait vizsgálja (Tótfalusi röknek szánva, Ismeretlen balladák Moldvából cí- Kis Miklós, Bethlen Miklós, mén, a Néprajzi Közlemények litografált folyóirata- Teleki Mihály, Erdély a váltóban, s néhány egyéb folklór-közleménye ugyanott, zása), majd Teleki József, a hasonlóan zártkörű formában. Pedig munkássága kitekintélyét vesztett öreg ha- terjed a folklór három nagy ágára, a népzenére, zinczy és a Szent Szövetség balladára és a néptáncra, egyszersmind három nagy korabeli Pest-Buda embereie- romániai földrajzi egység föltárását vagy egyenesen rúl egy-egy további értekezés fölfedezését jelentette: Moldváét, Gyímesét és a Megyújtópontjába. A Huszadik tőségét. Nála, a Mezőség szülötte nélkül még Lajtha Század című második ciklus László széki gyűjtése után sem tudnánk, milyen Ady, Juhász Gyula, Móricz hallatlanul gazdag hagyománya él az erdélyi nép- Zsigmond . Írói hagyatékának táncnak éstánczenének ezen a területen. A moldvai és a szerzőhöz legközelebb ál- és gyímesi magyar népzene feltárása, a mezőségi ló Radnóti Miklós egyénisége- különleges énekstílus ismerete pedig már egészen újnek szenteli fontosabb írásait, képet rajzol a romániai magyarság zenedialektusáról. A törzsanyagot szakbibliográ teljesebbet, mint amit Bartók és Kodály előbbi csíki fia, jegyzetapparátus és betűgyűjtéséből vagy Domokos Pál Péter moldvai fölrendes névmutató követi, fedezései után kaptunk. (Akadémiai Kiadó, 1970.) Mindezt most oda kell gondolni háttérnek, ha erről a könyvről beszélünk, amikor végre hatalmas gyűjtőn Pascadi főmunkájának eredménye egy összefoglaló kiadványban, saját neve alatt lát napvilágot. Hálásak vagyunk Estetica între stiintă a Kriterion Kiadónak, hogy ilyen szép köntösben, şi art ilyen terjedelemben adta ki a gyűjteményt. Hasonlóképpen hálásak vagyunk Szabó T. Attilának, a ro- Nanininkban népsztétika mániái tudományos élet kiválóságának, hogy vállalta valóban útelágazódásnál áll“ a számára szokatlan feladatot, egy folklór-kötet tudállapítja meg a neves tudományos gondozását és közönség elé vitelét. De mán esztéta, aki távolról sem különösen nagy hálára vagyunk kötelezve a sok dalvállalkozik a döntőbíró szólamért: 162 kottapélda egy irodalmi kiadó könyvére tére, csupán véleményében igen nagy szó, igen nagy anyagi áldozatvállalást mondja el a művészetről, a jelent. Tudnunk kell azonban, hogy a többi szövegművészet megközelítésének lennek is, amelyet nem is közli a kötet, megvan a hetőségeiről, az esztétika és dallama. Egy-egy kivételtől eltekintve, ahol az elkritika feladatairól és hatásmondó már nem emlékezett a dallamra (például a Piréről a harnisénről az esz- 65. szám alatti Hajdúkkal útnak induló lány), Kallós tétika ’mai állapotáról és jó minden darabját dallammal együtt jegyezte fel, sőt vesérel. Nem nyújt egységes újabban már hangszalagra is fölvette, ez a szinte esztétikai rendszert, receptet múlt századi gazdagság tehát a legkorszerűbb igésem kíván ajánlani, meditányék szerint van megörökítve.