Korunk 1991 (III. folyam 2.)
1991 / 2. szám = Pártosodás, érdekképviselet, politikai kultúra - TÉKA - OLVASÓSZOLGÁLAT - George Orwell: Az irodalom fölszámolása - Benedek Elek emlékkönyve. Szerk.: Lengyel László
zelibbé tételéhez, a jó hatás az volt, hogy rasszista nyelven elmondva, a szociális problémák végre eljutottak olyan középosztálybeli rétegekhez, amelyek csak ezen a nyelven értettek. Amelyek, ha ugyanezeket a társadalmi problémákat bármely baloldali dialektusban mondták el nekik, meg sem értették. A kötetnek a nemzettudattal foglalkozó befejező, harmadik része elsősorban a nemzettudat-problémák e századi vonatkozásait vizsgálja (ki nemzeti tudat, parasztnemzet-probléma, asszimilációs teéa, kérdéskör, sérelmi politika, nemzeti függetlenség, társadalmi integráció, csoport- MÁTIS JENŐ hivatás, technokrata apolitizmus, etnikai reneszánsz, antiszemitizmus, politikai közösségek, népi—urbánus ellentét, nemzeti nosztalgiák, reformtörekvések, önszerveződés és érdekképviselet). A legitimáció történelmi alakváltozásai a kötet másik mérvadó tanulmánya. A magyar legitimáció legfőbb történeti sajátosságát a demokratikus és a nemzeti legitimáció ötvözési kísérleteinek kudarcában látja, de meglehetősen optimista a jelenlegi reformtörekvések legitimálhatóságát illő OLVASÓSZOLGÁLAT George Orwell: Az irodalom fölszámolása. „Az író témáját olvashatjuk az Állatf arc és az 1991 című regénynek világszerte népszerű, ám a pártállami diktatúrák kelet-európai megdöntéséig nálunk felé ab ovo „közismeretlen“ szerzőjének válogatott esszéit közreadó kötet műhelykérdéseket megvilágító vallomásában (Miért sok?) — az a kor határozza meg, amelyben él [...], de ha mindenestül elveti azt, ami fiatéren hatott rá, megöli magában az írói késztetést.“ Orwell már kisgyermek korától tudta, hogy író lesz. És Jónásként menekült e felismert kényszer ég teljesítése elől. De mivel megismeri a szegénységet, a kudarcot, a hatalom természetét (az Indai Császári Rendőrségnél), a „fensőbbség iránti természetes gyűlöletet“, élitier uralomra jutása és a spanyol polgárháború kitörése után állást kell foglalnia a totalitarizmus ellen. „A totalitarizmus olyan mértékben számolta föl a gondolatszabjadságot — írja az Irodalom és totalitarizmus című, 190-es eszszéjében —, amilyenre sok, egyetlen korban sem volt még példa.“ Az állam ugyanis „Nemcsak hogy megtiltja bizonyos gondolatok kifejezését — sőt, elgondolását —, hanem azt is liátja, hogy az embernek mit kell gondolnia, ideológiát teremt az ember számára, megpróbálja irányítani érzelmi életét és előírni viselkedő . Amennyire csak lehetséges, elszigetel a külvilágtól, mesterséges világegyetembe zár, melyben nem találunk összehasonlítási alapot. A totális állam, ha csak lehet, éppen an alnytalanul akarja ellenőrizni alattvalóinak gondolatait és érzelmeit, mint a cekkvésünet.“ Szinda , ami felháborítja Orowellt, az igazság megsértéséből fakad. A totalitarizmus pedig (legyen az jobb- avagy baloldali) az igazság, az emberi minőség és méltó ág megsértőinek intézményesítése — állapíthatjuk meg a magunk tapasztalatai alapján is. De mennyivel több az, ahogyan ezt Orwell — a már csak azért sem zárkózott el a politikai célok követésétől, mivel nem akart élettelen könyveket írni — láttatja: „A jó próza olyan, mint az ablaküveg." (Európa Könyvkiadó, Bp. 1900.) — Cs. P. OLVASÓSZOLGÁLAT tird. Elek emlékkönyve. Szerkesztette Lengyel László. Csak látszólag esett távol dádszülei fától Lengyel László, aki közgazdászként, elméleti szakemberként hál tonik.én írni :Ki időben g ukrán szerepel sarkebb régiónk (Kelet-Közép-Európa) név átalakulásának, fejlődési tendencáinak elemzőjeként. Ő is szembenéz családi örökségével, emlékkönyvbe foglalja össze mindazt, ami számára lényeges, amit fontosnak tart továbbadni gyermekeinek belőle. Nincsen bene nosztalgia, szentinentalizmus, de nagyon emberi, szép élet tanulsága bontakozik ki a könyv lapjairól, amint sorra veszi az Édes anyaföldem, a családi feljegyzések (Benedek Marcell, Lengyel Dénes könyvei) és végül a Kisbaconba való végleges hazatelepedése után az irodalmi munkásságában is fontos szerepet játszó írói levelezésanyag részleteit a legendák ködébe vesző ősöktől az utolsó — Szentimrei Jenőnek írott — levélig, a kettős temetésig. Külön fejezetben illeszti a kötet végére a szerkesztő a Benedek Elek utóéletéről szóló összeállítást. Nagy érdeme a kötetnek, hogy az illusztrációk, a családi képek és fényképek hitelesen érzékeltetik azt a kort, azt a szűkebb és tágabb környezetet, amelyben Benedek Elek élt, munkássága 1.Kelte.edf-4. (Ionitreve Könyvkiadói Up., 1991.) — Sz. Zs. 262