Korunk 1991 (III. folyam 2.)

1991 / 1. szám = Kilábalás a szegénységből? - LENGYEL LÁSZLÓ: Az új Európa - magyar szemmel

LENGYEL LÁSZLÓ Az új Európa—magyar szemmel Európa új versailles-i béke megkötésére készül. Számos jel mutat arra, hogy egy európai nagyhatalom területeket és befolyási övezeteket veszít, miközben egy másik európai hatalom nagyhatalommá válik, terü­leteket nyer és jelentősen kiterjeszti gazdasági, politikai és kulturális be­folyását. Az előbbi, a vesztes, Szovjet-Oroszország. Az utóbbi, a nyertes, Németország. Az a nagyhatalom, amely a II. világháborút fegyverrel meg­nyerte, az most, a béke 45 éve után, elveszíti ezt a világháborút. És az a birodalom, amelyet akkor legyőztek, megváltozva és megújulva ismét fel­nőni látszik. Ha a Szovjetunióban nem fordulnak meg a politikai erők — amire komoly esély van —, és a szovjet birodalom nem válik atomhábo­rúval közvetlenül fenyegető nemzetiszocialista nagyhatalommá, amely egy talpalatnyi földről sem mond le, akkor a 90-es évek békerendszeré­ben meggátolhatatlan átrendeződések mennek majd végbe, főként a né­met és az orosz erőterek határvonalain. Mai belátásunk szerint a 90-es évek legjelentősebb ideológiai alap­elve, a nemzeti önrendelkezés, de legalább ennyire a gazdasági függés következtében, a német egység mindenképpen létrejön. Németország nyu­gati és keleti felének gazdasági, politikai és kulturális újrafonódása sok összeütközéssel fog járni; valószínűleg nemcsak a nyugati fogyasztói piac­­kultúra és a tömegdemokrácia rendszere hat majd a kiéhezett keleti németekre, hanem a keleti tekintélyuralmi, ön- és közfegyelmező, meg­­hunyászkodóan agresszív, a baloldalisággal szemben engesztelhetetlen ér­tékrend is hat a törékeny és félig kész nyugati liberalizmusra. Ebből a sajátos egyvelegből rosszabb esetben egy liberális piacgazdaságot működ­tető, termelői és fogyasztói fölényben eltelt, a keleti kisállamokat csat­lósként kezelő tekintélyuralmi jellegű birodalom keverhető ki. Jobb eset­ben az Európai Közösség többi országának, főként Franciaországnak és Nagy-Britanniának az ellensúlya. Nagyobb liberalizáló hatású anyagokat keverve a vegyületbe, csökkenthető Németország tekintélyelvűsége. Végül Németország politikai berendezkedését némileg az is befolyásolhatja, hogy a német újraegyesítés magával ragadja Ausztriát is. Ausztria be­illeszkedése az egyesült Európába a semlegesség és az önálló államjogi státus feladásán keresztül vezet, hiszen a gyenge osztrák identitást csak rombolhatja Németország gazdasági és szociális vonzása, a nagyobb tőke- és munkaerőpiacba való bekerülés lehetősége. A 90-es évek első felének német fellendítési politikájában három ország lesz kiemelt helyen: Ke­­let-Németország, Ausztria és Csehszlovákia. Az utóbbi, Csehszlovákia cseh és morva részei egyértelműen át vannak itatva a történeti német kap­csolatokkal, és vontatókötélre vehetik az elmaradottabb Szlovákiát. Azt feltételezni, hogy a felívelő Németországot, amelynek iparába beszállít­hat és műszaki fejlesztését élvezheti, Csehszlovákia majd a hanyatló Len­gyelországgal és a stagnáló Magyarországgal cseréli fel szövetségi part­nerként, tökéletes illúzió. Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország párhuzamos, egymással versengő iparokat építettek ki, amelyek sugarasan

Next