Korunk 1992 (III. folyam 3.)

1992 / 12. szám = Szépliteratúra 1992 - MÁRTON LÁSZLÓ: A nagyratörő (dráma)

MÁRTON LÁSZLÓ A NAGYRATÖRŐ SZOMORÚJÁTÉK HARMADIK RÉSZ ELSŐ SZÍN Dombtető (Jön Jósika, Decsi János, Kakas István) JÓSIKA Még egy lustrum — öt év, tudós urak! —, s a föld az unt évszázadból kicsúszik, akár a kígyó, mely bőrét levedli. Új korszak virrad ránk: új emberek, merészebb tervek, tágabb szemhatár. Ti körülnéztetek a nagyvilágban Pruszországtól a pezsgő Angliáig és a hispán királyságig, amely saját hatalmának s kincseinek édes terhétől már-már összeroskad. Láthattatok sokféle népeket, kiket bőség és jósors vesz körül: most lássátok a mi hazánkat is, Erdélyt, mely eddig úgy ingadozott, kitéve kétfelől jövő veszélynek, akár üllő és kalapács között — ennek vége. Színt kellett vallanunk. Erdély a jobbik ügy mellett kiállt, s a világ jobbik része befogadta! Kezdődik a török elleni harc! Borbély György és Király Albert megindult, hogy segítsék Mihály vajdát, a hőst, és hadaikkal védjék Bukarestet, s Geszti Ferenc Facsádot ostromolja! Lesz esemény, lesznek történetek, csak győzzed följegyezni, Decsi János! Mit fogsz írni: szépet vagy igazat? DECSI Első látásra azt hinnéd, uram, könnyű a dolgom. Zsigmond tetteit megörökíteni — fény és dicsőség! Lovagias, bátor fejedelem. Fiatal kora ellenére bölcs. Jártas a hét szabad művészetekben, és nagylelkű, sőt könyörületes, ám ha kell, kemény és határozott, ellenben az óvatosságot és a megfontolást sem nélkülözi — JÓSIKA Ne folytasd, ismerjük a fejedelmet! Kolozsvárott, azon az éjszakáin, amíg te odavoltál Angliában, apád házában lakott, Kakas István! — Zsigmond, az imént hallottak nyomán, úgy érzem, szinte már itt van közöttünk. DECSI Látszólag, ismétlem, könnyű a dolgom. Csak nyitva kell hogy tartsam szememet, és amit látok, föl kell hogy jegyezzem. De miképpen legyek jól értesülve, ha távol a világ ügyeitől a Múzsák ligetébe révedek? És miképpen kerülhetném el azt, hogy az idők súlyos áradata szétmorzsolja készülő művemet? — A történetíró egyszerre néz abból, ami van, abba, ami már nincs, és abból, ami még nincs, úgy tekint abba, ami még van — a mi korunkba —, hogy jelen időként éljen a múlt a késő utókor szemében is. KAKAS A bölcsességed karikán forog: vagyon, ami van, s nincsen, ami nincs. DECSI Ez a legfőbb nehézség, van egyéb is. A történetírás: életveszély! Hogy írhatnék harag és részrehajlás nélkül, ha szeretek és gyűlölök? Hogy legyek pártatlan, ha vagy az egyik, vagy a má­sik párt magával sodor? Utólag nézve melyik oldalon lesz az igazság — és miből tudható? Hogy beszélhetek mégis igazat, ha pártállásom a rossz oldalon van, vagy ha mindegyik oldal egyaránt rossz? Ha bírálva szólok valakiről, azt mondják, rosszindulatú vagyok, ha dicsérek hőstettet vagy erényt, majd azt állítják, érdekből teszem. KAKAS A munkád mégsem nélkülözhető, hisz máskülönben tunya feledésbe zuhanna korunk emlékezete. JÓSIKA Amit eddig mondtál, szép és igaz, de hiányzik belőle valami. Ne csak az utókor számára dolgozz! Kortársaidat miért fosztanád meg szorgos munkádnak gyümölcseitől? Zsigmond lett Európa új hérosza, sokan nézik biztató szeretettel: add kezükbe a könyvet, amit írsz! A 200 éves erdélyi színjátszás tiszteletére kiírt drámapályázat fődíjas művének a folytatása.

Next