Korunk 1996 (III. folyam 7.)

1996 / 9. szám = Pedagógiai szemléletváltás - LENGYEL LÁSZLÓ: A mindenre alkalmas ember

Lengyel László A mindenre alkalmas ember 2elíüde nekem az oroszlánt is. DI majd ordítok in, hog­y még a fejedelem is azt kiáltja rá: „(Didítzon még zgyizzi! )Didítson még egyszer! Qdcz/^HJ^Dcz/^: JZ^£ már minek ordítanál oly ’izttznts.it, még kolbia ijziztznzd a fzjzdzszmnőt i az aazony­­ágokat, hogy elkezdenének zikoltozni, s akkor nem kéne toll, hogy mind felagganának lennü­nket. [...] IZD.^Djghj: SHiizzm azt, sajátim, mert ha az emlei a nőket ezzeklőlkii­azztja, czuftán annyi ezzók marad, hogy Izmniinkzt felkenenek, dz forinlozom a hangomat, oly ízzndén fogok oiditni, mint a z zojzóz galami; úgy fogok oiditni, mintha aalogány volnék. Dz nzm játszkatol zgyzszt IPyiamuznál; mzit IPyiamut kedvez arcú Izgény; nyalka Izgény, minőt aak nyán­ najion látkatni; igzn izziztztizméltó úifi­ tzkát mindenezetre CPyiamurt kelljátszanod. SZDl fj.ó, elvállalom, milyen szak­állal lezz legjoll játzzani? cdfát amilyennek­ztzzik. iZn.JLlJDQJDlj: Eízziint vagy zzalmaszín zzakállal adom, vagy narancazín zzakál­lal, vagy tulijin­oz zzakállal, vagy fianckofonazzín szaká­llal vagy aufm­­árgával. SHAKESPEARE: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM (ELSŐ FELVONÁS, 2. SZÍN) Nem tartott sokáig, hogy kiderült. Talán már az első szereposztásnál. Kiderült bizony, hogy a Kádár-kor — ez az „ülök a tó közepén, szellő se rezdül”-kor — minden­ szélben­ vitorlázni­ tudó embereket nevelt. Olyan emberek lavíroznak a magyar közélet felbáborult, viharzó taván, akik egyszerre képesek eljátszani a hordóhasú, lábát rég nem látó, mosdatlan szájú Falstaffot és az ifjú, karcsú Harry herceget, a mélázó és töprengő Hamletet vagy a víznek menő nemes Oféliát. Az ifjú és agg rendszerváltó Pyramus szerepét ordítja és suttogja kacéran Zuboly takács. Játssza vérpatak bolsevik szín szakállal, ókonzervatív kék szakállal, IMF-aftershave illatú, bodorliberális állszőrrel, három színtépett-Kossuth­ Lajos­ azt­ üzente, kihal­ a­ magyar-szakállal, de leginkább álszakállnak látszó álszakállal. „Ide nekem az oroszlánt is” — bömböli Zuboly úr, kinek igazán mindegy, hogy baloroszlánról vagy jobboroszlánról van-e szó, csak oroszlán legyen. Ért hozzá, tudja, meri, teszi. Nyugodt erővel. Ha törik, ha szakad. Hittel, reménnyel, szeretettel, Istennel, hazával, családdal. Császárunk és királyunk, I. Ferenc József őfelsége korában — nagyobb tó, ötvenévnyi átmérővel, németül és csehül, horvátul és lengyelül, magyarul és jiddisül kiáltottak át egymásnak a vitorlázók, ugyancsak szélcsend — a nagy­apáinkat nevelték mindenhol elvitorlázó hajósnak. Mert akkor háborúra jött 1918 októberében polgári forradalom, azután 1919 márciusában kommün, tavaszi kommünre nyári ellenforradalom — és a nagyapám még mindig a 85

Next