Korunk 1998 (III. folyam 9.)
1998 / 6. szám = Ifjúsági kultúrák - GÁBOR KÁLMÁN - VÍZER BALÁZS: A Diáksziget az új középosztályért
70 Gábor Kálmán—Vízer Balázs A Diáksziget az új középosztályé? Az óbudai hajógyári szigeten immár ötödik éve megtartott Diáksziget vitathatatlanul Európa egyik legnagyobb és legelismertebb ifjúsági rendezvényévé nőtte ki magát. Az évek során egyre növekvő látogatólétszám, a nemzetközi elismerés, díjak, pozitív sajtóvisszhang és nem utolsósorban olcsósága és az üzleti siker révén a Sziget mára a magyar közvélemény döntő többsége számára is elfogadhatóvá vált. Az idei statisztikák 260 000 látogatót említenek, ami azt jelenti, hogy a hazai ifjúság igen jelentős része ellátogatott ide, amellett hogy a külföldi résztvevők is jelentős létszámban képviseltették magukat, a szervezők becslése szerint 15—20%-ban. A nyugati országok fiatalain kívül nagy számban érkeztek Cseh- és Lengyelországból, Szlovákiából és a volt Jugoszlávia térségéből. Mindez azt jelzi, hogy Budapestnek és rajta keresztül Magyarországnak — nem utolsósorban a Sziget révén — minden esélye megvan arra, hogy az ezredfordulóra a közép-európai térség ifjúsági kultúrájának központjává és mintaadójává váljon. Kutatásunk azt kívánja megvizsgálni, hogy milyen szerepet tölt be a Diáksziget a magyar fiatalság életében, szabadidőtöltésében, illetve tágabb értelemben mennyire tükrözi annak speciális értékeit, normáit, magatartásformáit és kulturális mintáit, esetlegesen mennyire képes maga a Sziget formálni ezeket. Mindezt annak az ifjúsági korszakváltásnak a keretébe helyezve kívánjuk vizsgálni, mely noha már a nyolcvanas években elkezdődött, épp napjainkra vált teljessé. Ennek a folyamatnak a lényege magának az ifjúsági életszakasznak a kitolódása, amely elsősorban az iskolában és a különböző szakképzési formák keretein belül eltöltött idő megnövekedésével magyarázható. A fiatalság így egyre nagyobb önállósággal is rendelkezik, hiszen csökken a család és más intézmények közvetlen vagy közvetett kontrollja. Ez a fajta önállóság új fajta értékrendet és kulturális mintákat alakít ki, mely elsősorban fogyasztás- és szabadidőorientált. Ezzel egy időben és erre reagálva a piac is az ifjúság felé fordult, felismerve annak óriási fogyasztói potenciálját. Különösen nagy szerepet vállalt ebben a folyamatban a mass media, mely egyaránt mintaadó és mintakövető ebben az összefüggésben, ami nem feltétlen negatív jelenség. Sajátosan kelet-európai jelenség, hogy ez a folyamat egybekapcsolódik a piacgazdaságra való áttéréssel. Mindez a Diákszigeten a hatalmas létszámnak és a rendezvényre irányuló növekvő érdeklődésnek köszönhetően ideális alkalmat nyújt a kutatásra. Természetesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy mindez nem vonatkozik a fiatalság teljes egészére, hiszen sokan nem tudtak vagy nem akartak részt venni ezen a rendezvényen. Elsődleges feladatunknak