Korunk 2000 (III. folyam 11.)

2000 / 5. szám = Mű/emlék - VILÁGABLAK - LENGYEL LÁSZLÓ: A rövid 20. század és ami utána következik

Világoklak 76 csodáé, Japáné, a 20. századát Szun Jat-szen 1912-es forradalmával kezdő és máig nem befejező Kínáé. Igen jellemző, hogy Kína másként számolja idejét: a forradalommal vette föl a keresztény időszámítást, és most megy át a 20. század nagy modernizációján, amikor mások — így Japán — már vagy egy évtizede e századukat befejezték. A század kezdetén hatalmának csúcsán s egyben hanyatlásának kezdetén állott a Brit Birodalom, az „új Róma”. A brit gazdaság uralta a nemzetközi teret — ma úgy mondanánk, hogy brit szabályok szerint működött a globalizáció. Ötven évnek, két világháborúnak és számos gyarmati háborúnak kellett lezajlania ahhoz, hogy az angol fölény eltűnjön. A század végén, a szovjet birodalom bukásával és a hidegháború befejeztével a globális világban ismét ott áll az „új Róma”, ezúttal az Amerikai Egyesült Államok gazdasági, politikai és katonai fölénye és civilizációs mintája révén. Amerika a csúcson van, de talán nem véletlen, hogy a nyolcvanas évek végén annyi amerikai „huhogónak” jutott eszébe, hogy e hatalmas kiterjedés és győzelem egyben a hanyatlás kezdete is. De ez már a 21. század kérdése. Attól, hogy a 20. század már régen véget ért, még nem biztos, hogy elkezdődött a 21. század. Vagyis — és volt már ilyesmi más korszakokban is — itt állunk egy század elmúltával, anélkül, hogy elkezdődött volna az új. Persze, lehet, hogy már elkezdődött, csak mi még nem tudunk róla. Nem ismerjük azt az eseményt, amely a későbbi kifejtés szempontjából döntő lesz. (Természetesen vannak nemzetek, amelyek mindenképpen új időszámítást kezdtek, így térségünkben Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Macedónia, Csehország, Szlovákia, Moldávia. Ezek az országok mindenképpen a 21. századtól-rosszul sikerült termékei.) De azért a 20. század történeti végének — 1989—1991-nek — a fantasztikumát így vagy úgy mindenki átélte. Először is a szovjet külső birodalom — Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, az NDK — összeomlása, illetve kiválása 1989—1990-ben. Váratlan volt és alig magyarázható. Majd a Szovjetunió államkeretének szétesése 1991-ben, a szovjet birodalom ezer okra visszavezethető, mégis oktalan és érthetetlen fölbomlása lezárt egy hosszú történelmi folyamatot. „Jiso zapagye zemnoje szolnce szvetyit” (Ott nyugaton ma még a földi nap világít) — írja Ahmatova már 1919-ben, vagyis azóta gondolhatta minden nyugatra tekintő, hogy a Szovjetunió nem élheti túl a következő telet. Évtizedeket élt túl, és ahogy korábban százados növekedését és fennmaradását kellett megmagyarázni, most indoktalan bukására kell majd lelni történeti magyarázatot. A szovjet bukása bevégezte azt a folyamatot, ami ebben a „rövid 20. században” az első világháborúval és az orosz forradalommal kezdődött el és — az orosz szocializmus történelmi kihívásán, a fasiszta és nemzetiszocialista típusú totalitárius rendszerek kialakulásán, a második világháborún, a hidegháborún, a gyarmatrendszerek széthullásán át — a szovjet szuperhatalom kialakulásában, a Jaltai békerendszerben és harmadik világháborúval fenyegető amerikai-szovjet szembenállásban kulminált. Ez az idő ért véget 1989—1991-ben. A vég a fantasztikum, ha tetszik, az maga volt 2000! Miért nincs Közép-Európa? A világ, Európa és ezen belül Kelet-Közép-Európa nem ugyanaz, mint volt a koszovói háború előtt. Átrendeződés ment végbe a nemzetközi célok, intézmények és szabályok tekintetében. Semmi sem végleges és megkövesedett, de a változások körvonalai kibontakoztak. Ebben az új szabályrendszerben egyszer s mindenkorra eltűnik Közép-Európa. Azok az országok, amelyek geográfiailag ide tartoztak, most szétválnak: egyesek Nyugatra hajóznak, mások Keletre sodródnak. A civilizációkban, ha volt egyáltalán egység, ismét szakadás áll be. A Koszovó utáni nemzetközi szabályrendszer nem azonos a Koszovó előttivel. Átéltünk már ilyen szabálymódosulást. A jaltai-potsdami békerendszer és a hidegháború általános normarendszerén belül voltak jelentős változások, így például a kétpólusú világ jaltai alapszabályait rendre módosította a Truman-doktrína, a koreai háború, majd a berlini válság, később a vietnami háború, illetve a gorbacsovi peresztrojka.