Korunk 2000 (III. folyam 11.)

2000 / 12. szám = Magyar kereszténység - magyar bölcselet - TÉKA - FODOR GYÖRGY: Jakubinyi György: A Szentek nyomában Erdélyben

Téka 1 44 ság és az emberi jogok ügyvédjeként, ha belső életében maga is nagyra értékeli az emberi jo­gokat.”) Felekezeti részrehajlás nélkül hangza­nak el, olvastatnak el a bírálatok; mi több, ál­lam és egyház megnyilvánulásainak rokon vo­násaira is fény vetül, különböző korokban. De épp ilyen lényeges az emberi magatartásfor­mák elemzése: a megalkuvásoké, a túlélési stra­tégiáké, a képmutatásé, a karrierizmusé — egy­házon belül vagy a világi életben. Eszmetörténeti és intézménytörténeti „kis trakta” Lengyel László és Várszegi Asztrik kö­zös könyve, amelyben olyan alapvető kérdések kerülnek terítékre, mint a „keresztény mini­mum”, egyetemesség, egyház és nemzet viszo­nya. Várszegi Asztrik mutat rá a napjainkban sűrűn megélt ellentmondásra, konfliktushely­zetre: „A kelet-közép-európai és a kelet-euró­pai keresztény egyházak, az ortodoxok inkább, a katolikusok talán kevésbé, de valamennyien a nemzetek, a nacionalizmusok fogságában van­nak. A történelmi nyomorúság és a tradíció a kereszténységet és a nacionalitást úgy össze­hozta, összeforrasztotta, hogy még a jelen hely­zetben is szétválaszthatatlanok. Ha mégis szét akarja választani elméletileg az ember, akkor gyanúba, a liberalizmus, a kozmopolitizmus gyanújába kerül. Ez az összefonódás még ma­gyar vonatkozásban is fennáll, különösen Er­déllyel kapcsolatban. Ott az egyházak, katoliku­sok és protestánsok egyaránt, nemzeti értékőr­zőként élnek és hatnak.” Szóba kerül a pápa bukaresti látogatása, a Székelyföld kimaradása a pápalátogatásból, de nem maradhat el a be­szélgetésből az antiszemitizmus kérdése sem. Sokat tudhat meg itt az olvasó Pannonhalma életéből-lényegéből, és olyan különleges kísér­letekből is (Várszegi Asztrik koronatanú ebben), mint a római pápa és a moszkvai pátriárka pannonhalmi találkozásának végül is sikertelen, ám nem haszontalan szervezése. Kétségek és bizonyosságok könyve ez a szokatlan-szabad párbeszéd, amelynek végén mindenki marad a maga bizonyosságaival, illet­ve kétségeivel; egyik fél sem téríti meg (el) a másikat, de nem is ezzel a szándékkal ültek le (bizonyára sokszor) beszélgetni. Lengyel László a maga témáról témára ugráló, radikálisan kér­dező nyugtalanságával, Várszegi Asztrik a jó­zan, különféle impulzusokra érzékeny, befogad­ni kész világlátásával és hitével egyformán ala­kítója e beszélgetőkönyvecskének. Várszegi mondja, beszélgetésük végefelé: „A hívő ke­reszténynek soha nem kell félnie a radikális kér­désfelvetéstől, legkevésbé kudarcának megval- lásától.” Sebestyén László Jakubinyi György: A Szentek nyomában Erdélyben Ezeréves kereszténységünk emlékének szentelt rendezvények és kiadványok sorában, szerény külseje ellenére, kiemelkedő és ugyan­csak hézagpótló Jakubinyi György gyulafehér­vári érsek A Szentek nyomában Erdélyben cí­mű könyve. Előszavában a tudós szerző leszögezi: „Evekkel ezelőtt először került kezembe olyan útikönyv, amely egész ország helységneveit hozza ábécérendben, mindenütt megjelölve időrendben, hogy az egyes helységben mikor melyik szent tevékenykedett, sírja vagy ereklyé­je van (Richard Mayer: Die Heiligen in Deutschland. Ein lexikon der 540 deutschen Orte, an denen Heilige gelebt haben. Neue Stadt München—Zürich—Wien, 1987). Ez ad­ta a gondolatot, hogy meg kellene szerkeszteni Erdély részére is a szentek útikalauzát, mert eléggé ismeretlen hívő népünk előtt. [...] A hi­vatalos szentek és boldogok mellé felvette azo­kat is, akiknek megindult a boldoggáavatási pe­re, vagy szó volt a per beindításáról. Az erdélyi (Erdélyben született) szentek mellé bevettem az Erdélybe látogató szenteket is. Erdélyt tágabb értelemben vettem: Erdély, a Partium és a Bán­ság, vagyis a Trianonkor Romániához került or­szágrészeket, más szóval a gyulafehérvári, szat­mári, nagyváradi és temesvári római katolikus egyházmegyéket. Rövid útikalauzomban csak a római katolikus Szentekkel foglalkozom.” A mintegy 196 oldalt számláló, tetszetős borítójú könyvből — a kolozsvári Glória Kiadó és Nyomda munkája — kiviláglik írójának fogé­konysága a lelkipásztorkodás időszerű módsze­Helikon Kiadó. Bp., 1999.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék