Korunk 2005 (III. folyam 16.)

2005 / 8. szám = Terrorizmus - szemben álló kultúrák - HISTÓRIA - ARENS, MEINOLF: Jegyzetek a moldvai csángók múltjához és jelenlegi helyzetéhez I. (Köllő Annamária fordítása)

f \ 30. Uo. no. 31. Uo. 135. 32. Hayden White: Az elbeszélés kérdése a mai tör­ténelemelméletben. In: Uő: i. m. 180. 33. Hayden White: A történelmi szöveg mint irodal­mi alkotás. In: Uő: i. m. 76. White történeti tropológia el­méletéhez nélkülözhetetlen ismemi Metahistory című fo müvének a bevezetését: Hayden White: A történelem po­étikája. Aetas, 2001. 1. 134-165. 34. Saul Friedlander, ed.: Probing the Limits of Representation. Nazism and the “Final Solution”. Har­vard University Press, Cambridge, Mass., 1992. White e vitában elhangzott és a kötetben szintén olvasható tanul­mánya (37-54) azóta már magyarul is hozzáférhető: Hayden White: A történelmi cselekményesítés és az igaz­ság problémája. In: Uő: i. m. (1997) 251-279. 35. Louis O. Mink: Az elbeszélő forma mint kogni­tív eszköz. In: Kisantal Tamás, szerk.: Tudomány és mű­vészet között. A modem történelemelmélet problémái. L’Harmattan-Atelier, Bp., 2003. 128. 36. Erről részletesebben Gyáni Gábor: Történelem és regény: a történelmi regény. Tiszatáj, 2004. 4. 78-93. 37. Hans Kellner: A Valóság legmélyebb tisztelete. In: Kisantal Tamás, szerk.: i. m. 217. 38. Uő: Language and Historical Representation. Getting the Story Crooked. University of Wisconsin Press, Madison, 1989. 39. Hans Kellner: i. m. (2003) 218. 40. Uo. 41. Dominick LaCapra: A gondolkodástörténet újra­értelmezése és a szövegolvasás. In: Kisantal Tamás, szerk.: i. m. 169-211. 42. Gérard Noiriel: i. m. 157-162.; Richard J. Evans: i. m. 70. Mások több megértést tanúsítanak LaCapra gon­dolatai iránt, olykor még tovább is gondolják (és ily mó­don meg is kívánják haladni) az általa javasolt hermeneutikai textualizmust. Vö. David Harlan: Intellectual history and the retum of literature. The American Historical Review, 94, 3 (June 1989) 581-610.; Gábriellé M. Spiegel: Történelem, historicizmus és a szö­veg társadalmi logikája a középkorban. Korall, 15-16 (2004, május) 37-70. (Ez utóbbi írás 1990-ben jelent meg először) 43. Roland Barthes: A történelem diskurzusa. In: Kisantal Tamás, szerk.: i. m. 96. 44. Dominick LaCapra: i. m. 200-201. 45. Engel Pál: A honfoglalás és a fehérló-monda “igaz” története. 2000, 2000. 5. 4. 46. Louis O. Mink: i. m. 120. 47. Uo. 124. 48. Arthur C. Danto: A narratívák szerepe a történe­ti magyarázatban. In: Kisantal Tamás, szerk.: i. m. 75. Jegyzetek a moldvai csángók múltjához és jelenlegi helyzetéhez (I.) A körülmények Aligha létezik olyan téma, amely annyira bűvkörébe vonta volna 1989 után a magyar humán tudományok különböző diszciplínáit, mint a moldvai csángókkal kapcsolatos kér­dések. Ez a máig tartó érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a romániai és a magyar- országi totalitárius rezsim, valamint a Vati­kán széles körben tabuként kezelte a témát. Ez viszont csak az egyik magyarázat arra, hogy a moldvai csángók történelmével és je­lenlegi helyzetének bizonyos kérdésköreivel foglalkozó publikációk minősége és mennyi­sége miért nő ilyen rohamosan. Azon szemé­lyek egy részét, akik a csángók körül folyó vitákban elkötelezettek, az amúgy eltűntnek tartott, hamisítatlan modern kor előtti ma­gyar életmóddal való elmélyült foglalkozás érdekli. Alapjában véve a csak 1989 után le­hetővé tett, a megmaradt, még magyarul be­szélő moldvai katolikusok iránti érdeklődés az 1989 utáni Kárpát-medencei magyarok helyzetéből adódik, melyet újra és újra válsá­gosnak ítélnek még. A csángók kora újkori életét és hitvilágát jórészt magyarnak tüntet­ték fel, életvilágukat egy a modemitást taga­dó világként jelenítették meg. A témával való törődés politikai érdekek által is nagymértékben meghatározott. Végső soron a római katolikus egyház tagjai 20-30 százalékának nemzeti hovatartozásáról van szó, akik továbbra is nemzet előtti identitás­formákba szerveződnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék