Korunk 2006 (III. folyam 17.)
2006 / 12. szám = Vallás - bölcselet - TÁJOLÓ - KINDA ISTVÁN - PETI LEHEL: Lükő Gábor alapműve és aktualitása a jelenlegi csángókutatásokban
Kinda István-Peti Lehel Lükő Gábor alapműve és aktualitása a jelenlegi csángókutatásokban A moldvai csángók ügyét felvállaló kultúrpolitikai törekvések tetézésének idején újra megjelentetett csángó monográfia olyan kérdések sorát veti fel, amelyek arra késztetnek, hogy az immár 21. századot is megért csángó kultúrát és az 1990 után újból fellendült csángókutatásokat a Lüke-kötet fényében - legalább nagy vonalakban - újabb vizsgálatnak vessük alá. A problémafelvetés többirányú, a jelenlegi, erőteljesen változó csángó kultúra és a könyv, valamint az általa bemutatott archaikus kultúra összevetése során óhatatlanul felmerülő kérdések a következők lennének: megfeleltethető-e a kötet valamilyen mértékben az élő, jelenlegi csángó kultúrának? A Lükő Gábor által hasznosított, korában előremutató elméleti-metodikai paradigmák függvényében méltán tisztázandó probléma, hogy miben rejlik a mintegy hetven évvel ezelőtti eredmények aktualitása? A megváltozott szemléletű módszerű recens néprajzi és nyelvészeti kutatásokban Lükő Gábor eredményei felhasználhatóak-e, és ha igen, milyen megszorításokkal és milyen kutatási (rész)területeken? Lükő Gábor A moldvai csángók. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal című kötete, a Táton Kiadó által tervbe vett életműsorozat második köteteként látott napvilágot Budapesten 2002-ben. A nagy munka 1936-os kétszeri megjelenését követően a néprajz- és nyelvtudomány legnagyobb képviselői siettek üdvözölni az úttörőnek számító kutatási szintézist. Ennek megfelelően a magyar méltatók közül - hogy csak a legnagyobbakat említsük - Gunda Béla, Mikecs László, Szabó T. Attila, Elekes Lajos, Karácsony Sándor már megjelenése pillanatában felismerték Lükő Moldvában végzett terepkutatásainak magas tudományos szintű, tisztázó jellegű néprajzi, nyelvészeti, szövegfolklorisztikai eredményeit, ugyanakkor a Dimitrie Gusti-féle bukaresti román faluszociológiai iskola jeles tanítványa, Anton Golopenţia is elismerőleg nyilatkozott róla. A könyv szerkezete A szerkesztői előszóban Pozsgai Péter és Heilig Balázs Lükő Gábor kutatását a moldvai csángókutatások kontextusába helyezik, kiemelik annak jelentőségét, és a kommunizmus évtizedeiben az eredmények mostoha sorsát vázolják. Reményeik szerint az életműkiadás jelen kötete (is) hozzájárul ahhoz, hogy „e kivételes munkásság tudományos értékelése” megtörténjen, és az életmű „végre méltó helyre kerüljön a magyar oktatásban, művelődés- és kultúrtörténetben”. (8.) Ezt követően a szerzőnek az első, 1936-os kiadáshoz írt előszavát olvashatjuk, amelyben megjelöli a vizsgált kérdéskört, indokokat sorol fel munkája szükségessége tekintetében, és beszámol a terepmunka folyamatáról. A következő egység, A szerző előszava a második kiadáshoz (15-24.) már bevezető tanulmány jellegű, amelyben a magyarság moldvai betelepedéséről értekezik. A korábbi tudományos felfogással ellentétben Lükő ésszerű érvekkel és nyelvészeti, valamint helynévi adatokkal igyekszik álláspontját alátámasztani. Kutatásának tudományos újszerűsége már itt megnyilvánul: a moldvai csángók ősei nem azonosak az addig feltételezett, Etelközben maradt Árpád-leszármazottakkal, az egységében megvizsgált csángó