Korunk 2007 (III. folyam 18.)
2007 / 7. szám = Történelmi tér, mozgástér - kényszerpálya - GYÁNI GÁBOR: „Térbeli fordulat” és a várostörténet
ébredés szerves eszköze. Hiszen minden kor nemcsak a soron következőt álmodja meg, hanem álmodva törekszik az ébredésre.”30 A kontinentális (és az angliai) nagyvárosi architektúra (és térszervezés) ilyenformán a múlt felé fordulás, a múltba való menekülés, nem pedig a jövő lázas keresése jegyében öltötte magára a modernség álarcát. A múlt kőbe vésett ilyetén szimbolikus újraélesztése és az utókorra hagyományozása - ami közvetlenül a várostervezők és az építészek historizáló beállítottságának köszönhető - , az akkori „korszellem” megnyilvánulása volt, s mint ilyen, tökéletesen megfelelt a korabeli uralkodó értékrendnek, mentalitásnak és percepciós kultúrának.31 Utószó ■ A tér mint a társadalom önállóan ható konstitutív tényezője az eddig bemutatottak mellett számos más összefüggésben is jól tetten érhető (lenne). Erre azonban hely hiányában most nem térhetünk ki. A szóba jövő témák közül különösen érdemes a figyelemre a tér mint hatalmi tényező értékelése, amire elsőként Michel Foucault irányította rá a figyelmet a börtön vizsgálata kapcsán.32 Foucault maga így indokolta egy interjújában a hatalom sajátos módozataként leírt modern igazságszolgáltatás territorializálását: „A Terület (territory) kétségkívül nem földrajzi fogalom, hanem mindenekelőtt jogi-politikai: egy bizonyos fajta hatalom által kontrollált mező.”33 A tér mint hatalmi „mező” foucault-i megközelítését gyümölcsözteti, egyebek közt, az az angol historikus, aki mind a diskurzusok, mind a gyakorlati politikai intézkedések síkján rekonstruálja és elemzi a budapesti zsidók 1944. évi gettósítását.34 A náci hatalom gyakorlásának territoriális jellegét emeli ezáltal vizsgálódásai középpontjába, rámutatva, hogy a gettósítás volt az egyik (ha nem is az egyedüli) jellemző megnyilvánulása. „A holokauszt során, a territorialitás leplezetlenül kulcsszerepet töltött be az európai »zsidók« fölötti ellenőrzés megvalósítását célzó náci erőfeszítésekben. Nem minden ellenőrzés rejtett magában területi megoldásokat, de az olyan esetekben, mint a gettósítás, a territorialitás központi jelentőségű volt, mert azt a törekvést foglalta magában, hogy körülhatárolják és ellenőrzés alá vonják a »zsidó teret«. Az efféle területi megoldások azzal az előnnyel kecsegtettek az elkövetők számára, hogy nagyobb szabadsághoz jutnak az ellenőrzést illetően.”35 A hatalom territorializálásának idézett, kétségkívül kirívó példája mellett számos más esetet is említhetnénk annak bizonyítására, hogy nemcsak a modern városi identitás megteremtésében hárul komoly szerep a térre, hanem egyebek közt a hatalmi szándékok és törekvések megnyilvánulásaként (és hatásmechanizmusaként) is folyton közrejátszik a társadalmi viszonyok átrendezése, felforgatása vagy éppen stabilizálása során.36 ■ JEGYZETEK 1. Mint teszi Peter Burke: Context in Context. Common Knowledge, 8,1 (2002), 164. A kérdésről bővebben: Gyáni Gábor: Kontextus és kontextualizáció a történetírásban. In: Uő: Relatív történelem. Typotex, Bp., 2007. 241-259. 2. Michel Foucault: Eltérő terekről. In: Uő: Nyelv a végtelenhez: tanulmányok, előadások, beszélgetések. Latin Betűk, Debrecen, 2000. 147. 3. Pierre Bourdieu: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Napvilág, Bp., 2002. 44. 4. Kitűnő áttekintést ad róla Szekeres András: A fegyelmezés technikáitól az elsajátítás taktikájáig. Foucault és De Certeau a modernitás alakzatairól. Híd, 2006. 3. sz. 37-48. 5. Vö. Edward W. Soja: Postmodern Geographies: The Reassertion of Space in Critical Social Theory. Blackwell, Oxford, 1989. Uő: Writing the City Spatially. City, 7, 3 (November 2003) 269-280. o. Csak emlékeztetőül idézve néhány jellegzetes narrativista felfogást: W. B. Gallie: The Historical Understanding. History and Theory, 3, 2, (1963) 149-202. Louis O. Mink: A történeti megértés önállósága. In: Gyurgyák János-Kisantal Tamás szerk.: Történetelmélet II Osiris, Bp., 2006. 710-730. Arthur C. Danto: Az analitikus történetfilozófia hanyatlása és bukása. In: Gyurgyák János-Kisantal Tamás szerk.: i. m. 814-826. Hayden White: A történelem terhe. Osiris-Gond, Bp., 1997. Paul Ricoeur: Idő és elbeszélés. In: Gyurgyák János-Kisantal Tamás szerk.: i. m. 920-931.XK 2007/7