Korunk 2008 (III. folyam 19.)
2008 / 6. szám = Kistérségek nagy gondjai - KÖZELKÉP - VÉRTES ÁRPÁD: Értékőrző kistérség, Felívelő fejlődési pályán (Kérdezett: Cseke Péter)
selőtestületek kezdeményezzék a területbeosztás megváltoztatását. Hogy miért éltek a törvény adta lehetőséggel? Hadd idézzek az egyes községi képviselőtestületek határozataiból: „A jelenlegi kistérségi területi lehatárolás több vonatkozásban nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján a kistérségben a fejlesztéseket, közszolgáltatásokat, illetőleg a székhelytelepülésről ellátandó közigazgatási hatósági jogköröket célszerűen lehetne tervezni, szervezni és ellátni. A hatályos kistérségi lehatárolás nem tükrözi a Hévíz környéki településcsoport tényleges gazdasági érdekviszonyait, e településeken élő lakosság foglalkoztatási viszonyait. Következésképpen nem felel meg a gazdaságfejlesztési, közlekedésfejlesztési, műszaki és infrastruktúrafejlesztési közös érdekeknek és céloknak. Nem felel meg a közszolgáltatások térségi gyakorlatának, és a jövőben sem lehet annak megfelelő térségi egysége. A közigazgatási hatósági jogkörök ellátásának új rendje is megköveteli a kistérségi területbeosztás felülvizsgálatát (építéshatósági, okmányirodai, várhatóan helyi adóval kapcsolatos hatósági feladatok stb. ellátásának változásrendje).” Az igazság az, hogy az önálló kistérség létrehozását nem mindenki támogatta, igaztalan támadások céltáblája lett, politikai és személyeskedő támadások kereszttüzébe került. Pedig az új közigazgatási térkép megrajzolásánál az volt a döntő, hogy ebben a közösségben hatékonyabban meg tudjuk szervezni az itt élők ellátásának színvonalát. A tapasztaltakból azt a következtetést vontam le, hogy valamely kistérség összekovácsolásához nem elegendő a települések földrajzi közelsége; a sikerhez összefogás, közösségvállalás, szolidaritás és áldozatkész közös munka is szükséges. A társulás elnevezésébe bizonyára nem véletlenül került be a „többcélú" jelző. A szerződési megállapodásban milyen célokat tűztek maguk elé, amiket külön-külön nem, csak közös erőfeszítéssel tudnak megvalósítani? A társulás megalakulásával a kistérségi feladatok közül néhányat (pedagógiai szakszolgálat, házi és jelzőrendszeres segítségnyújtás, mozgókönyvtári szolgáltatás) a hévízi önkormányzat intézményei látnak el. A kistérség létrejöttével biztosított a hatósági feladatok területén a körzetközpont kialakítása, ami folyamatban van. A kistérség összes települése a gyógy-idegenforgalomra épült gazdaság intenzívebb fejlesztésében, a turisztikai marketingtevékenység élénkítésében érdekelt. Éppen ezért van napirenden például a Hévízi Tourinform Iroda tevékenységének a kistérségre történő kiterjesztése. A kiegészítő turisztikai létesítmények (kerékpárutak, golf- és tornapályák, élményfürdők) a jövőben Hévíz belterületi szűkössége miatt inkább a szomszédos településeken valósulhatnak meg. A fürdővárosban korábban kiépült szolgáltatásokra és infrastruktúrára alapozva épülnek a környék kempingjei, szórakoztató központjai, négy- és ötcsillagos szállodái. A térség foglalkoztatási központjába naponta csaknem háromezer munkavállaló jár dolgozni. A városba ingázók 83 százaléka a kistérségben lakik. Vannak, akik „mint kistérséginek tartják a Keszthelytől különvált településcsoportot. Miből fakad ez a „lekicsinylés"? Mások viszont Magyarország leggazdagabb övezeteként emlegetik. Mihez viszonyítva oly szembetűnő a gazdagság magas szintje? - A Budapest-vidék szakadék mellett az ország nyugati (Dunántúl) és keleti fele (Észak- és Kelet-Magyarország) közötti különbség nem új keletű. Vannak gyenge teljesítményt nyújtó nagyrégióban kisugárzással bíró fejlődési gócok, és vannak kiemelkedő potenciállal bíró nagyrégiókban „alvó” kisrégiók. Mi sohasem tartoztunk az alvó települések csoportjához. Tény, hogy a közelmúltban napvilágot látott több olyan szakmai publikáció, amelyben úgy hivatkoznak erre a településcsoportra, mint nagy gazdasági fejlettségű, nagy pénzügyi potenciállal rendelkező kistérségre. A szinte százszázalékos infrastruktúra, a társadalmi-szociális viszonyok fejlettségi szintje tényleg nagyobb az országos átlagnál, de ezzel én polgármesterként sohasem szoktam dicsekedni. Hévíz város önkormányzatának bevételi és kiadási főösszege az elmúlt esztendőben 2 milliárd 873 millió forint volt. Ebben az esztendőben is hitelfelvétel nélkül kívánunk gazdálkodni. A kiadások fedezetéhez 99 Wj közelkép