Korunk 2010 (III. folyam 21.)

2010 / 9. szám = Tudomány - áltudomány - VILÁGABLAK - K. HORVÁTH ZSOLT: This Side of Paradise (Drang nach Westen)

72 DRANG NACH WESTEN K. HORVÁTH ZSOLT THIS SIDE OF PARADISE A társadalmi képzelet kronotoposzai a Mézga családban És ha figyelembe vesszük azt is, hogy a mese mint forma a vágyvilág megformázása, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a me­se lényegében a saját kalandja annak, aki átéli, aki költötte, aki el­mondja, aki hallgatja. Aki a mesét átéli, azonosítja magát a hősével, különben a vágyvilágnak nem volna jelentősége, élmény­súlya. Honti János ■ 1. A magyarországi közbeszédben általá­nosan tartja magát az a nézet, hogy 1989 nemcsak a politikai és társadalmi berendez­kedés tekintetében jelentett változást, de igen jelentős kulturális átrendeződést is eredményezett. Csakúgy mint az előbbiek­nek, melynek eredményeit szinte azonnal a saját bőrén tapasztalhatta a posztszocializ­musban élő állampolgár, az utóbbi váltás­nak is értelemszerűen számtalan következ­ménye lett, ám jóval kevésbé látható mó­don, s hatásai is inkább a hosszabb időtar­tamban mutatkoztak meg. Két évtizeddel a rendszerváltás után azonban, mikor az 1989 környékén született gyerekek már felnőttek, adott esetben egyetemre járnak, ez a kultu­rális értékátrendeződés sokkal jobban kita­pintható, egyértelműen hiányoznak a közös kulturális vonatkoztatási pontok. Máskép­pen fogalmazva, azoknak, akik 1989 előtt szocializálódtak, többé-kevésbé van egy kö­zös kulturális élményviláguk, melyet kisebbrészt az akkori magaskultúra, na­gyobbrészt pedig a populáris kultúra terem­tett meg. Szinte egyre megy, hogy az illető az 1950-es évek elején született, vagy az eb­ben a tekintetben korszakhatárt jelentő het­venes évek közepén, mindegy, hogy falun vagy a fővárosban, sőt tulajdonképpen még az is közömbös, hogy milyen társadalmi stá­tuszt töltött be. A Tenkes kapitánya vagy a Doktor Bubó éppúgy hozzátartozott a széles értelemben vett kultúrájához, mint ahogyan az iskolában el kellett sajátítania Radnóti vagy Petőfi költészetét. Ez a meglepő folyto­nosság azért maradhatott fenn, mert az ak­kori Magyar Televízió műsorpolitikájában megnyilvánuló hivatalos műveltségesz­mény körülbelül három évtizeden keresztül fenntartotta, újratermelte és rutinizálta e tu­dást, ezért maradhatott fenn egészen 1989- ig szinte megingathatatlannak tűnően ez a populáris kultúrát illetően csaknem homo­gén tudásszociológiai környezet. A rend­szerváltást követően ez az evidencia felsza­kadt, de nem azért, mert mondjuk A Szabó család című, 1959-től folyamatosan jelent­kező rádiósorozatot vagy a Szomszédok cí­mű teleregényt egyik pillanatról a másikra levette volna a rádió vagy a televízió a mű­soráról (ez csak jóval később következett be), hanem azért, mert az akkor felnövekedő nemzedéknek ez a tudásszociológiai miliő meglehetős gyorsasággal érthetetlenné és értelmezhetetlenné vált.­ Persze a társadalomtörténeti kutatások sokszor rámutattak már arra, hogy még a gyors és mélyreható ideológiai, társadalmi, politikai változásokat kísérő kulturális vál­tás sem ismer olyan éles cezúrát, mint ami­lyennel a jog-, a politika- vagy az intéz­ménytörténet dolgozik, mert egyrészt min­dig vannak olyan formák és tartalmak, me­lyek tovább élnek, másrészt meg, mert a

Next