Korunk 2012 (III. folyam 23.)
2012 / 7. szám = Peres ügyek - HISTÓRIA - TIBORI SZABÓ ZOLTÁN: Mit keresett a kommunista a grófnál? (I.)
m 2012/7 tette. S végül, ha az 1876. évi emlékezés kronológiáját fogadnánk el hitelesnek, miért adott volna Bem új, a korábbitól eltérő parancsot az ütközet kezdetén a reményei szerint Marosvásárhely felől Lüderst oldalba támadó Keménynek, amikor egész haditerve Kemény onnan történő beavatkozására épült? De a továbbiakkal is gond van. Teleki szerint Kemény csapatait Marosvásárhelyen találta. Ha ezt július 31-ére érti, akkor aligha, hiszen Kemény hadoszlopa csak augusztus 1-jén érkezett meg. Ugyanígy téves az az állítása is, hogy Bem aznap éjjel szintén megérkezett volna, ugyanis éjjel 1 órakor érkezett meg Székelykeresztúrra, ahonnan még aznap éjjel továbbindult Marosvásárhelyre, ahová augusztus 1-jén déltájban érkezett meg. Summa summarum, mindaz, amit Teleki Sándor két emlékezésében a segesvári ütközettel kapcsolatban leír, csak pontatlan vagy téves adatokat tartalmaz, s a két visszaemlékezés egymással sem egyezik. Azaz ha nem is zárhatjuk ki azt, hogy Teleki esetleg jelen volt az ütközetben, e rengeteg pontatlanság és tévedés miatt joggal vonhatjuk kétségbe azt is, hogy valóban találkozott-e aznap Petőfivel. Mindez tanulságos példája annak, hogy egy jó tollú, sokat látott kortárs hogyan volt hajlamos olyan események szemtanújának is láttatni magát, amelyekben ténylegesen nem vett részt, vagy ha netán részt vett, az eltelt évtizedek hogyan formálták át emlékezetében mindazt, amit látott vagy látni vélt. De ez nemcsak a 19. századi magyar emlékirat-irodalom szerzőit jellemzi. ■ FORRÁSOK ÉS IRODALOM Biás István: Marosvásárhely a szabadságharcz alatt. Függelékül: A marosvásárhelyi zenélőkút mestere. Különlenyomat a Marosvásárhely 1900. évi évfolyamából. Mvásárhely, 1900. 37. Csetri Elek: Teleki Sándor 1848-49-ben. Aetas 1992.1-2. sz. 194-210. Dávid Gyula - Mikó Imre: Petőfi Erdélyben. Bp. - Kvár, é. n. [1998.] Dávid Gyula - Mikó Imre: Petőfi Erdélyben. Bük., 1972. Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza. Bp., 1896. I—ID. Ferenczi Zoltán: Petőfi eltűnésének irodalma. Petőfi Könyvtár XXIV. füzet. Bp., 1910. Gyalókay Jenő: A segesvári ütközet (1849. július 31.) Hadtörténelmi Közlemények 1932. 187-235. Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és kora 1823-1849. Életrajzi album. Unikornis Kiadó, Bp., 1998. Kővári László: Nyílt levél a Petőfi-Múzeum kiadóihoz. Petőfi Múzeum 1. évf. (1888). Teleki Sándor emlékezései. S. a. r. Görög Lívia. Magyar Századok, Bp., 1958. Teleki Sándor: Egyről-másról. Újabb emlékeim. I. Bp., 1882. Teleki Sándor: Emlékezzünk régiekről. Emlékezések és levelezés. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Csetri Elek. Bük., 1973. 86 MIT KERESETT A KOMMUNISTA A GRÓFNÁL? (I.) Gáli Ernő és Teleki Ernő kapcsolata a Securitate-iratok és más dokumentumok tükrében ■ Aki Gáli Ernő szociológus-filozófus egyetemi tanárt, a Korunk egykori főszerkesztőjét ismerte, pontosan tudja, mennyire elővigyázatos volt, milyen pontosan mérlegelte cselekvési lehetőségeit, azok sikerre vitelének esélyeit, és mennyire körültekintő volt barátai megválogatásában és emberi kapcsolataiban. Ha azonban a szóban forgó személyek közül bárkit is megkérdeztünk volna annak idején vagy akár most, Gáli Ernő halála után több mint egy évtizeddel, már naplójának és levelezésének ismeretében, hogy jellemezhető-e az önmagát (1989 után is) következetesen baloldalinak valló szerkesztő és professzor vakmerőnek, a megkérdezettek döntő többsége minden bizonnyal harsányan kinevetett volna. Ennek a tanulmánynak nem az a feltett szándéka, hogy Gáli Ernő vakmerőségét bizonyítsa, azonban tagadhatatlanul célja a mára kialakult Gáll-kép jelentős mértékű árnyalása és nem utolsósorban annak a ténynek a tudatosítása, hogy Gáll Ernő nem csupán a hazai és a kelet-európai baloldali értelmiség kiemelkedő alakja és gondolkodója volt, hanem egyben a nemzetiségi lét egyik legtudatosabb kutatója és legkövetkezetesebb stratégája. A tanulmány kiindulópontját képező történetről Gáli Ernő soha nem beszélt, és nem is írt. A történet másik főszereplőjének, széki gróf Teleki Ernőnek a nevét sem köny- A tanulmány második, befejező részét következő lapszámunkban közöljük.